Devizahitelek-Hogyan tovább?? Minden borult, mert nincs többé árfolyamkockázat!

" mély meghatottsággal be kell, hogy jelentsem, hogy az Európai Unió Bírósága a tegnapi nap folyamán olyan döntést hozott amely megtiltja a nemzeti bíróságok számára azt, hogy bizonyos esetekben (alább olvasható) nem helyettesítheti be a tisztességtelen (érvénytelen) részt semmilyen utángyárotott MNB kamattal (256Ft ) vagy utángyártott 20% vagy 35%-os árfolyamkockázattal csak azért, hogy a kuka szerződést gyártó tisztességtelen bank még ezután is jól járjon. Ugyanez a helyzet a végrehajtásoknál. Az adós egyszerűen nem tartozhat annyival amekkora tartozásra a bank felmondta a szerződést mivel az adóst nem terheli az árfolyamkockázat.!!!!!"

Dr. Szabó V. László ügyvéd – Kedves Elvtársak, tisztelt egybegyűltek, engedjék meg, hogy köszöntsem Önöket  a XXI.Pártkongresszus vb-titkár szekciójának kihelyezett küldöttgyűlésén ahol a béketábornak a békeharc jegyében folytatott meg-megújuló és állhatatos küzdelmét van hivatva alátámasztani a jelen összetartásunk.

Megkérem Komócsi szaktársat húzza be a függönyöket és szervírozzon hűsítőt és frissítő pogácsát. Kérem a túrórudikat csak családosok kapjanak.

Tehát rátérve  a mai ünnepi összejövetelünk céljára mély meghatottsággal be kell, hogy jelentsem, hogy az Európai Unió Bírósága a tegnapi nap folyamán olyan döntést hozott amely megtiltja a nemzeti bíróságok számára, azt, hogy ha egyszer már kimondta egy szerződés semmisségét és ennek következményeiről az adóst tájékoztatta (vagyis arról, hogy egyösszegben kell visszafizetnie a még fennmaradó tartozást és ezt az adós elfogadta) akkor nem helyettesítheti be a tisztességtelen (érvénytelen) részt semmilyen utángyárotott MNB kamattal (256Ft ) vagy utángyártott 20% vagy 35%-os árfolyamkockázattal csak azért, hogy a kuka szerződést gyártó tisztességtelen bank még ezután is jól járjon.

Vagyis ha az adós felvett 10MFt-ot , visszafizetett 8 MFt-ot de a bank szerint még tartozik 14MFt-tal akkor – ha a szerződés semmis – a jogalap nélküli gazdagodás szerint kell elszámolni és mindegyik fél használati díjat fizet az általa használt pénz után.

Tehát az adós a 10M Ft-után a bank a 8MFt után. A kettőt összevezetjük és a különbséggel tartozik az adós (ez a C472 szerinti  matek)

Ha az adós azt nyilatkozza, hogy inkább egyösszegben visszafizeti a 2MFtot +jegybanki alapkamat akkor nem lehet a bíróságnak semmivel sem behelyettesíteni a tisztességtelen részt.
Magyarul szólva nincs többé árfolyamkockázat

Tehát sokkal több marad az adósok zsebében ha perlik a bankot mert ha bármennyivel is többet fizettek vissza mint a felvett tőke+ MNB alapkamat akkor az mind visszajár mint álmaimban az a szép szőke lány.

Nem beszélve azokról akik már túlfizetésben vannak, nekik sokkal több jár vissza mint eddig amikor a bíróság rájuk verte a 20%-os árfolyamkockázatot  is.

Ugyanez a helyzet a végrehajtásoknál! Az adós egyszerűen nem tartozhat annyival amekkora tartozásra a bank felmondta a szerződést mivel az adóst nem terheli az árfolyamkockázat. Vagyis a végrehajtási összeg is töredéke annak aminek megfizetésére a végrehajtó felszólít.

De sajnos ezt csak perben lehet érvényesíteni és a bírósággal kimondatni, ezt magától egy végrehajtó nem fogja elismerni.

Mi van az egyezségekkel? Akik inkább ezt az utat választják és a nem létező tartozásra tíz év részletfizetést kérnek azoknak tudniuk kell, hogy vagy egyáltalán nem is tartoznak semmivel vagy pedig ők vannak túlfizetésben.

A legrosszabb esetben is csak minimális a tartozásuk nem pedig akkora,hogy arra tíz éves részletfizetést kelljen kérni.

Tehát perre magyar, mert különben senki nem fogja kék szegélyű kistányéron a házhoz vinni a banknál lévő pénzedet és a végrehajtó sem fog lemondani a kedvedért az árverezésről.
Íme a verdict:

83      Ezen ítélkezési gyakorlatból következik, hogy a nemzeti bíróság nem jogosult a semmissé nyilvánított tisztességtelen feltétel tartalmának módosítására egy olyan szerződés hatályban tartása érdekében, amely az említett feltétel elhagyását követően nem maradhat fenn, amennyiben az érintett fogyasztót tájékoztatták a szerződés semmissé nyilvánításának következményeiről, és e semmisség következményeit elfogadta.

84      A fentiekből következik, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az a nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely szerint a nemzeti bíróság – miután megállapította a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató között létrejött szerződésben szereplő tisztességtelen feltétel semmisségét, amely a szerződés egészének semmisségét eredményezi – a semmissé nyilvánított feltételt akár a felek szándékának a szerződés semmisségének elkerülése érdekében való értelmezésével, akár a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezésével helyettesíti még abban az esetben is, ha a fogyasztót tájékoztatták ugyanezen szerződés semmisségének következményeiről, és e következményeket elfogadta. Dr. Szabó V. László ügyvéd