„DEVIZAHITELEK”- DÖBBENETES PERDÖMPING, AZ ADÓSOK NEM ÉRZIK MAGUKAT MEGMENTVE.
[good_old_share]
Az átvert adósok túlnyomó része érzi, hogy valami nagyon nincs rendben a korábban rájuk tukmált „devizahitelnek” nevezett termékkel, és így értelemszerűen az ezzel kapcsolatos banki elszámolással sem. Erről tanúskodik az oldal alján lévő szavazás is.
Nagyon sokan úgy érzik – hogy a hivatalos kommunikáció ellenére nem csak, hogy nem lettek megmentve, hanem sokkal rosszabb, és kilátástalanabb helyzetbe kerültek, mint a forintosítás előtt voltak.
Erről tanúskodnak az alábbi számok is, melyről az MNO számolt be:
Devizahitelek: közel húszezren perelnek.
Hiába érvelt az igazságügyi miniszter, nem csökkent a nyomás a bíróságokon
Országszerte csaknem 60 ezer adós kifogásolta devizahitel-szerződését a bíróságokon az elmúlt években – értesült lapunk az Országos Bírósági Hivataltól (OBH).
Habár a szervezet adatai alapján csökkent a perek száma, az eljárások harmada – több mint 18 ezer per – továbbra sem zárult le. Ráadásul utóbbiak közül csaknem hatezer ügy továbbra is fel van függesztve a jogszabályok alapján. Ezek csak akkor indulhatnak újra, ha a törvény szerint a bankok és az adósok közt megtörténik az elszámolás.
Az OBH statisztikái szerint 2013. november 1-je és 2016. december 31-e között 57 847 devizahiteles-ügy érkezett a törvényszékekre és a járásbíróságokra. A közel 60 ezer eljárás azonban vélhetően nem fedi a bíróságokra érkezett összes devizahiteles-kereset számát, ugyanis csak 2013-ban kezdték különböző szempontok alapján összesíteni az addig külön nem nyilvántartott ügyeket.
Ezeknek egyébként érdekessége, hogy az OBH arról már nem vezet statisztikát, hogy a bankok vagy az adósok pernyertességével érnek-e véget az eljárások, pedig ezek kulcsfontosságúak lennének mind a hitelesek, mind a pénzintézetek szempontjából.
Nem csökkent a nyomás
A legtöbb kereset – körülbelül 20 ezer – a Fővárosi Törvényszékre érkezett, ezek az összes eljárás nagyjából harmadát teszik ki.
Valamivel több, mint 7 ezer per szintén a fővárosban, a Budapest Környéki Törvényszéken indult.
Vidéken a legtöbb eljárás – csaknem 6 ezer – Csongrád megyében, míg a legkevesebb – körülbelül ötszáz – Tolna megyében indult. A hatalmas mennyiségű eljárás pikantériája egyébként az, hogy a kormányzat célja az volt a devizahiteles-törvények megalkotásakor, hogy csökkentse a bíróságokra nehezedő nyomást, ám a statisztikák alapján ez aligha sikerült.
Emlékezetes, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter a devizahiteles-jogszabályok kapcsán azzal érvelt az Alkotmánybíróságnak írt levelében, hogy a törvények megalkotásával megszűnik az adósok bizonytalan helyzete, a polgári perekre jellemző többéves időtartam helyett pedig a devizahiteles-probléma fél év alatt megoldódik. Ez azonban már több mint két éve volt.
Nem mellékes, hogy a devizahiteles-törvény értelmében, a legtöbb esetben már lezajlott elszámolások után – a kormányzati kommunikáció ellenére – több mint tízezer adós nem érezte magát megmentve. (vajon miért nem ??? szerk.)
Ne maradj le semmiről! Kattints ide és iratkozz fel a hírlevelekre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/
2015 októbere után, tehát amikorra már a bankok többsége elszámolt ügyfeleivel, több ezer új devizahiteles-ügy érkezett a bíróságra.
Kérdéses ugyanakkor, hogy van-e értelme bírósághoz fordulniuk az adósoknak, nemrég ugyanis érdekes nyilatkozatot tett lapunknak a Pécsi Ítélőtábla elnöke.
Makai Lajos azt mondta, hogy a devizahiteles-törvények nem kifejezetten „adóspártiak”, így jogértelmezésük sem lehet az. Szavai arra utaltak, hogy a kormány „adósmentő” törvényei valójában nem feltétlenül a hiteleseknek kedveznek.
Ezt egyébként arra reagálva mondta, hogy a Magyar Nemzet megszerzett egy jegyzőkönyvet, amely a Pécsi Ítélőtábla és a Pécsi Törvényszék tavalyi konferenciáján elhangzottakat rögzítette. E szerint a bírók egymás közt kendőzetlen őszinteséggel beszéltek a devizahiteles-perek kimeneteléről. – Az adósok próbálkozásait ki tudjuk „lőni”. Csak a „kegyelemdöfést” adjuk meg. „Meggyógyítjuk” a hitelszerződéseket, akkor is, ha ez az adósok érdekeivel nem találkozik – többek közt ezek a kijelentések hangoztak el.
Érdekes ugyanakkor, hogy a bíróság pártatlanságát alapjaiban megkérdőjelező kijelentésekre sem az OBH, sem pedig a Kúria nem reagált. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor a tegnapi kormányinfón közölte, részletes tájékoztatást kér az igazságügyi minisztertől a devizahiteles-ügyek helyzetéről.
[poll id=”4″]
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
