Jogegységi eljárás lefolytatása iránti indítvány
i n d í t v á n y o z o m ,
hogy a Kúria Polgári Kollégiuma jogegységi tanácsként eljárva, a Bszi. 34.§ (4) bek. b) pontja alapján a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében hozzon jogegységi határozatot a deviza alapú fogyasztási kölcsönszerződések és fogyasztói lízingszerződések érvényességével kapcsolatban a bírói gyakorlatban felmerült elvi kérdésekben, amelyek közül a legfontosabbak az alábbiak:
"-1. Mi a deviza alapú kölcsön tartalma (a deviza alapú kölcsön deviza kölcsön vagy forint kölcsön-e)?…"
VÁLASZ A KÚRIA 1. KÉRDÉSÉRE!
Varga István-”Bizonyítani fogom hogy nem volt deviza a hitelek mögött.”
"Varga István, Magyar Nemzeti Bank – "Én pedig arra készülök hogy a Nemzeti Bank okmányaival bizonyítsam hogy nem volt deviza a hitelek mögött. Ezek a tanulmányok rendelkezésre állnak, nem most készültek, hanem abban az időben amikor ezeket a hiteleket folyósították. "
"A pénzügyi szolgáltatásokra a Hpt. 3. § (1) bekezdése az alábbiakat írja elő: „Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:” A törvény szerint nincs „deviza alapú” pénzügyi szolgáltatás!
A Hpt. 200/A § (1) 2010. október 27-től új definíciót vezetett be „Ha pénzügyi intézmény a fogyasztóval devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett (a továbbiakban: deviza alapú) lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződést vagy pénzügyi lízingszerződést kötött” A törvényi megfogalmazás nem tartalmazza, hogy mit jelent a „nyilvántartott”, milyen elszámolási kötelezettsége van, valamint a fizetés a nyilvántartás alapján történik-e? A törvény csak a lakáscélú kölcsönszerződésekre vonatkozik. Változatlanul nincs meghatározva a szabad-felhasználású, gépkocsi, és személyi kölcsönszerződések esetén a „deviza alapú” szerződés fogalma. A Ptk. 201. § (1) szerint a szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár. Sőt a magyarázat szerint az „egyenértékűség elvének védelme” kell érvényesüljön. Nem tisztázott, hogy a kölcsönfelvevő a deviza árfolyam kockázatának vállalásáért mit kap cserébe, és milyen mértékű változás esetén nem szenved csorbát az egyenértékűség elve. A „deviza alapú” kifejezés tartalma jogilag és közgazdaságilag nem tisztázott.
A pénzintézetek a deviza alapú kölcsönt úgy folyósították, mintha a háttérben a fedezetet deviza révén biztosították volna, és ezért volt kedvezőbb a kamat. A folyósítás és a visszafizetés forintban teljesül. Időközben a Svájci Tőzsde honlapja alapján bebizonyosodott, hogy egyetlen pénzintézet sem vett fel Svájcban kölcsönt, nem is adtak volna. A deviza piacon 7.000 milliárd forintnak megfelelő mennyiségű deviza nem állt rendelkezésre. A más bankok által megjelölt forrás a swap ügylet volt, ami a magyar bankok svájci frank forrásaként nem jöhetett szóba. Egyrészt ehhez is szabad devizaforrás kellett volna, ami ekkora összegben nincs. Másrészt a swap egy csereügylet, amelynél pl. a svájci frank ellenértékét azonnal át kell utalni a partnernek. Miután a swap fedezete csak a betétesek forintja lehet, a swap ügyletet két kamat terheli, a devizakamat és a betétesek forintkamata. Így a swap alkalmazásával a kamatszint magasabb lett volna, mint a forint kölcsön kamata. Végül a devizafedezetre kitalálták a „szintetikus” fedezetet, ami nem jelent valós pénzt, tehát abból nem lehet kölcsönt folyósítani. A deviza alapú kölcsönök mögött tehát deviza nem volt.
A deviza (pl. svájci frank) alkalmazása értékállandósági kikötésként is értelmezhető lehetne. Miután sem a bankoknak sem a kölcsönfelvevőknek, de még az országnak sincs markáns svájci kapcsolata, így a gazdaság változását, a kölcsönök értékének módosulását nem tükrözi a svájci frank, azaz a fogyasztási kölcsön értékállandósága nincs összefüggésben a svájci frankkal, így alkalmazása közgazdaságilag teljesen indokolatlan.
A pénzintézetek maguk sem kezelték úgy a deviza alapú kölcsönszerződéseket, mintha a kölcsön mögött svájci frank lenne. Az alacsony svájci kamatlábbal vették rá az embereket a kölcsön felvételére. Az elszámolásnál éppen az alacsony, idővel nulla szintű kamatot hagyták ki az elszámolásból, helyette szubjektív alapon emelték a kamatot. Ezt bizonyítja a továbbiakban, hogy a svájci frank kölcsönszerződés alkalmazása esetén közzé kellett volna tenni a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatláb változását, amit a 2009. évi CL törvény 62. § 1. sz. melléklete alapján törvény is előír. Miután a referenciakamat feltárhatta volna a kamatemelés visszaélését, a törvényt egyetlen bank sem tartotta be, így a kamat számítását, ellenőrzését lehetetlenné tette. Jellemző, hogy nem volt kormányzati erő a törvény betartására.
A pénzintézetek maguk bizonyították, hogy a szerződésükben maguk által megfogalmazott „nyilvántartás” feltételét sem tartották be, azaz maguk annullálták a „deviza alap” fogalmát.
A pénzintézet deviza alapú szerződések esetében nem az adott deviza jellemzőit alkalmazta, ezzel a szerződések ellentmondóvá váltak és így a szerződések a Ptk. 228. § (3) alapján semmisek."
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
