DEVIZAHITELEK-A KÚRIA ELNÖKÉTŐL ÉRKEZETT.
[good_old_share]
DEVIZAKÁROSULT SORSTÁRSAIMNAK, BÍRÓKNAK, ÉS BÍRÓSÁGOKNAK!
Köves István – A Kúria elnökétől kaptam 2018. 08. 31. – én!
"…MINDEN EGYES ÜGYBEN EGYEDILEG VIZSGÁLANDÓ, ÉS E VIZSGÁLATTÓL FÜGGŐEN ÁLLAPÍTHATÓ MEG, HOGY AZ ÁRFOLYAMKOCKÁZAT KORLÁTLAN VISELÉSÉRE VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉG OLYAN MÉRTÉKIG NEM VILÁGOS VAGY NEM ÉRTHETŐ VOLT – E A FOGYASZTÓ SZÁMÁRA, AMI MEGALAPOZZA AZ EZT A KÖTELEZETTSÉGET MEGALAPOZÓ FELTÉTEL TISZTESSÉGTELENSÉGÉNEK A MEGÁLLAPÍTÁSÁT…"
Akkor RAJTA!!! Az alábbi "levelem" felhasználásával minden devizás be tudja bizonyítani a bankok és partnereik tisztességtelen eljárását a szerződések elkészítésében, és az aláírásuk kiprovokálásában! A hitelt felvevőket Orbán Viktor miniszterelnökünk parlamenti nyilatkozatában is elhangzottan becsapták, félrevezették! Amennyiben a hitelt felvevők a valóságnak megfelelő TISZTESSÉGES TÁJÉKOZTATÁSBAN RÉSZESÜLTEK VOLNA, AKKOR MAGYARORSZÁGON EGYETLEN EGY DEVIZÁS SZERZŐDÉS NEM JÖTT VOLNA LÉTRE!!!
A Tanács 93/13/EGK irányelve – (1993. április 5.)
a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről:
A C‑51/17. sz. ügyben, – 2018. szeptember 20.
„…4) A 93/13 irányelv 4. cikkét akként kell értelmezni, hogy az megköveteli, hogy a szerződési feltételek világosságát és érthetőségét a szerződés megkötésekor fennálló, a szerződés megkötésével kapcsolatos összes körülményre, valamint a szerződés összes többi feltételére hivatkozva értékeljék, azon körülmény ellenére is, hogy e feltételek némelyikét a nemzeti jogalkotó utólag tisztességtelennek nyilvánította vagy ilyennek vélelmezte, és ennek alapján azok semmisségét állapította meg.
5) A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy A NEMZETI BÍRÓSÁGNAK A FELPERESKÉNT ELJÁRÓ FOGYASZTÓ HELYETT HIVATALBÓL FIGYELEMBE KELL VENNIE VALAMELY SZERZŐDÉSI FELTÉTEL ADOTT ESETBEN TISZTESSÉGTELEN JELLEGÉT, AMENNYIBEN A RENDELKEZÉSÉRE ÁLLNAK AZ EHHEZ SZÜKSÉGES JOGI ÉS TÉNYBELI ELEMEK….”
A magyar jog
A Polgári Törvénykönyv
8 A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 2014. március 15én hatályos szövegének 200. §a így rendelkezett:
„(2) SEMMIS AZ A SZERZŐDÉS, AMELY JOGSZABÁLYBA ÜTKÖZIK, VAGY AMELYET JOGSZABÁLY MEGKERÜLÉSÉVEL KÖTÖTTEK, KIVÉVE HA AHHOZ A JOGSZABÁLY MÁS JOGKÖVETKEZMÉNYT FŰZ. SEMMIS A SZERZŐDÉS AKKOR IS, HA NYILVÁNVALÓAN A JÓ ERKÖLCSBE ÜTKÖZIK.”
"BTK. 373. § CSALÁS – AKI JOGTALAN HASZONSZERZÉS VÉGETT MÁST TÉVEDÉSBE EJT, VAGY TÉVEDÉSBEN TART, ÉS EZZEL KÁRT OKOZ, CSALÁST KÖVET EL….”
KÖZTÖRVÉNYES BŰNCSELEKMÉNNYEL, CSALÁS FELHASZNÁLÁSÁVAL KÉSZÜLT MINDEN SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELEN, MERT JOGSZABÁLYBA ÉS A JÓ ERKÖLCSBE ÜTKÖZIK!
„6/2013. SZÁMÚ PJE HATÁROZAT
A KÚRIA 6/2013. PJE
2. A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?…………….
II.A Legfőbb Ügyész írásban kifejtett és szóban is fenntartott álláspontja a következő:
3) A hitelező köteles tájékoztatást nyújtani, kockázatfeltárást végezni, megállapításairól és az ügyfelet érintő kockázatokról az ügyfélnek tájékoztatást adni. a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásához, a jogalkotó külön szerződéses szankciót nem fűzött, DE A LEHETSÉGES KOCKÁZATOKRA IS KITERJEDŐ TÁJÉKOZTATÁS HIÁNYA AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSZEGÉSEKÉNT ÉRTÉKELHETŐ.”
2/2014. SZÁMÚ PJE HATÁROZAT – KÚRIA
A Kúria Polgári Kollégiuma a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések (értve ez alatt a hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződéseket) egyes rendelkezéseinek – a 6/2013. PJE által el nem bírált – tisztességtelensége tárgyában a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény. (Bszi.) 34. § (4) bekezdésének b) pontja alapján jogegységi tanácsként eljárva a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében meghozta a következő
jogegységi határozatot:
1. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható.
E RENDELKEZÉS TISZTESSÉGTELENSÉGE CSAK AKKOR VIZSGÁLHATÓ ÉS ÁLLAPÍTHATÓ MEG, HA AZ ÁLTALÁNOSAN TÁJÉKOZOTT, ÉSSZERŰEN FIGYELMES ÉS KÖRÜLTEKINTŐ ÁTLAGOS FOGYASZTÓ (A TOVÁBBIAKBAN: FOGYASZTÓ) SZÁMÁRA ANNAK TARTALMA A SZERZŐDÉSKÖTÉSKOR – FIGYELEMMEL A SZERZŐDÉS SZÖVEGÉRE, VALAMINT A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYTŐL KAPOTT TÁJÉKOZTATÁSRA IS – NEM VOLT VILÁGOS, NEM VOLT ÉRTHETŐ.
HA A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYTŐL KAPOTT NEM MEGFELELŐ TÁJÉKOZTATÁS VAGY A TÁJÉKOZTATÁS ELMARADÁSA FOLYTÁN A FOGYASZTÓ ALAPPAL GONDOLHATTA ÚGY, HOGY AZ ÁRFOLYAMKOCKÁZAT NEM VALÓS, VAGY AZ ŐT CSAK KORLÁTOZOTT MÉRTÉKBEN TERHELI, A SZERZŐDÉSNEK AZ ÁRFOLYAMKOCKÁZATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSE TISZTESSÉGTELEN, AMINEK KÖVETKEZTÉBEN A SZERZŐDÉS RÉSZLEGESEN, VAGY TELJESEN ÉRVÉNYTELEN.”
MAGYAR KÖZLÖNY 168. szám
MAGYARORSZÁG H I VATALOS LAPJA
2014. DECEMBER 5.
2014. évi LXXVIII. törvény
A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról*
1. § A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 1. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) E törvény rendelkezéseit a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:62. §-a szerinti, a feleket terhelő együttműködési és tájékoztatási kötelezettség szabályaival összhangban kell alkalmazni.
(5) E törvénynek a tájékoztatási kötelezettséggel, valamint – ha ahhoz a kezesnek, illetve a zálogkötelezettnek lényeges jogi érdeke fűződik – az előtörlesztéssel kapcsolatos rendelkezéseit a hitelszerződéshez kapcsolódó fogyasztói kezességi szerződés és fogyasztói zálogszerződés esetén a kezes és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezett tekintetében a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon kell alkalmazni.
„A HITELSZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉT MEGELŐZŐ TÁJÉKOZTATÁS…
5. § (1) A HITELEZŐ ÉS A HITELKÖZVETÍTŐ A HITELSZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉT MEGELŐZŐEN A FOGYASZTÓ RÉSZÉRE KÖTELES OLYAN FELVILÁGOSÍTÁST ADNI, AMELYNEK ALAPJÁN A FOGYASZTÓ FELMÉRHETI, HOGY AZ IGÉNYBE VENNI TERVEZETT HITEL MEGFELEL-E AZ IGÉNYEINEK ÉS A PÉNZÜGYI TELJESÍTŐKÉPESSÉGÉNEK. ENNEK SORÁN A HITELEZŐ ÉS A HITELKÖZVETÍTŐ A FOGYASZTÓ RENDELKEZÉSÉRE BOCSÁTJA A KÜLÖNBÖZŐ AJÁNLATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓKAT ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY A FOGYASZTÓ MEGALAPOZOTT DÖNTÉST HOZHASSON A HITELSZERZŐDÉS ESETLEGES MEGKÖTÉSE TEKINTETÉBEN.
(2) AZ (1) BEKEZDÉS SZERINTI FELVILÁGOSÍTÁSNAK MINDENEKELŐTT KI KELL TERJEDNIE A HITELTERMÉKEK LEGFONTOSABB JELLEMZŐIRE, A FOGYASZTÓ PÉNZÜGYI HELYZETÉRE GYAKOROLT HATÁSÁRA ÉS A FIZETÉS ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEIRE, ÍGY KÜLÖNÖSEN A KÉSEDELMI KAMATRA, A HITEL FELMONDÁSÁRA ÉS A BIZTOSÍTÉKOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE.
(3) AZ (1) BEKEZDÉS SZERINTI FELVILÁGOSÍTÁST TÖMÖR ÉS INFORMATÍV MÓDON ÚGY KELL NYÚJTANI, HOGY AZ A FOGYASZTÓ SZÁMÁRA ÉRTHETŐ ÉS ÁTTEKINTHETŐ LEGYEN, REPREZENTATÍV PÉLDÁKKAL ÁBRÁZOLT MÓDON MUTASSA BE, HOGY A HITELFELVÉTEL TÖRLESZTÉSE A JÖVEDELMI VISZONYAIHOZ, ILLETVE ANNAK ESETLEGES VÁLTOZÁSÁHOZ KÉPEST MILYEN TERHET JELENT, ÉS HOGY A TÖRLESZTÉS SORÁN MILYEN TOVÁBBI KOCKÁZATOKKAL KELL SZÁMOLNIA, IDEÉRTVE A KAMAT- ÉS AZ ÁRFOLYAMKOCKÁZATOT IS…
A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/
8. A TELJES HITELDÍJ MUTATÓRÓL EGY REPREZENTATÍV PÉLDÁVAL ANNAK VALAMENNYI FELTÉTELÉVEL,…
14. a hitelhez kapcsolódó olyan járulékos szolgáltatásokról (PÉLDÁUL BIZTOSÍTÁS), amely a hitelszerződés megkötéséhez vagy a hitelező ajánlata szerinti megkötéséhez szükséges,
„19. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–5. §, a 6. § (2) es (4) bekezdése, a 7–11. §, a 13–15. §, a 17. § es a 18. § 2015. február 1 – én lép hatályba.
Áder János s. k. Kövér László s. köztársasági elnök Országgyűlés elnöke”
AZ ALÁBBI TÁBLÁZATBAN 1 FRANK ÉRTÉKE VAN MEGADVA FORINTBAN.
DÁTUM ÁRFOLYAM (FT) VÁLTOZÁS (%)
1949. JANUÁR 3. 2,73
1950. MÁRCIUS 1. 2,73 0%
1955. MÁRCIUS 1. 2,69 -1,5%
1960. MÁRCIUS 1. 2,69 0%
1965. AUGUSZTUS 16. 2,69 0%
1969. OKTÓBER 27. 6,86 155,0%
1975. MÁRCIUS 1. 7,62 11,1%
1980. MÁRCIUS 1. 19,42 154,9%
1985. JÚNIUS 7. 19,76 1,8%
1990. MÁRCIUS 1. 43,88 122,1%
1994. MÁRCIUS 1. 72,34 64,9%
1998. MÁRCIUS 2. 142,52 97,0%
2002. MÁRCIUS 1. 166,75 17,0%
2006. MÁRCIUS 1. 162,13 -2,8%
2010. MÁRCIUS 1. 184,04 13,5%
2011. MÁRCIUS 1. 210,14 14,2%
2012. MÁRCIUS 1. 238,78 13,6%
2013. MÁRCIUS 1. 241,06 1,0%
2014. MÁRCIUS 3. 258,19 7,1%
2015. JANUÁR 14. 266,33 3,2%
2015. JANUÁR 15. 319,27 19,9%
A „deviza”-hiteles probléma megoldását nagymértékben segítheti az, ha minél többen értesülnek róla! Olyanok is, akiket esetleg közvetlenül nem érint. Te azzal is sokat segíthetsz, ha a „devizás” cikkeinket, videóinkat megosztod!
[good_old_share]
