DEVIZAHITELEK-A KÚRIA ELNÖKÉTŐL ÉRKEZETT.

[good_old_share]

DEVIZAKÁROSULT SORSTÁRSAIMNAK, BÍRÓKNAK, ÉS BÍRÓSÁGOKNAK!

Köves István – A Kúria elnökétől kaptam 2018. 08. 31. – én!

"…MINDEN EGYES ÜGYBEN EGYEDILEG VIZSGÁLANDÓ, ÉS E VIZSGÁLATTÓL FÜGGŐEN ÁLLAPÍTHATÓ MEG, HOGY AZ ÁRFOLYAMKOCKÁZAT KORLÁTLAN VISELÉSÉRE VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉG OLYAN MÉRTÉKIG NEM VILÁGOS VAGY NEM ÉRTHETŐ VOLT – E A FOGYASZTÓ SZÁMÁRA, AMI MEGALAPOZZA AZ EZT A KÖTELEZETTSÉGET MEGALAPOZÓ FELTÉTEL TISZTESSÉGTELENSÉGÉNEK A MEGÁLLAPÍTÁSÁT…"

Akkor RAJTA!!! Az alábbi "levelem" felhasználásával minden devizás be tudja bizonyítani a bankok és partnereik tisztességtelen eljárását a szerződések elkészítésében, és az aláírásuk kiprovokálásában! A hitelt felvevőket Orbán Viktor miniszterelnökünk parlamenti nyilatkozatában is elhangzottan becsapták, félrevezették! Amennyiben a hitelt felvevők a valóságnak megfelelő TISZTESSÉGES TÁJÉKOZTATÁSBAN RÉSZESÜLTEK VOLNA, AKKOR MAGYARORSZÁGON EGYETLEN EGY DEVIZÁS SZERZŐDÉS NEM JÖTT VOLNA LÉTRE!!!

 

A Tanács 93/13/EGK irányelve – (1993. április 5.)

a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről:

A C‑51/17. sz. ügyben, – 2018. szeptember 20.

„…4)      A 93/13 irányelv 4. cikkét akként kell értelmezni, hogy az megköveteli, hogy a szerződési feltételek világosságát és érthetőségét a szerződés megkötésekor fennálló, a szerződés megkötésével kapcsolatos összes körülményre, valamint a szerződés összes többi feltételére hivatkozva értékeljék, azon körülmény ellenére is, hogy e feltételek némelyikét a nemzeti jogalkotó utólag tisztességtelennek nyilvánította vagy ilyennek vélelmezte, és ennek alapján azok semmisségét állapította meg.

5)    A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy A NEMZETI BÍRÓSÁGNAK A FELPERESKÉNT ELJÁRÓ FOGYASZTÓ HELYETT HIVATALBÓL FIGYELEMBE KELL VENNIE VALAMELY SZERZŐDÉSI FELTÉTEL ADOTT ESETBEN TISZTESSÉGTELEN JELLEGÉT, AMENNYIBEN A RENDELKEZÉSÉRE ÁLLNAK AZ EHHEZ SZÜKSÉGES JOGI ÉS TÉNYBELI ELEMEK….”

A magyar jog
A Polgári Törvénykönyv
8 A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 2014. március 15én hatályos szövegének 200. §a így rendelkezett:

„(2) SEMMIS AZ A SZERZŐDÉS, AMELY JOGSZABÁLYBA ÜTKÖZIK, VAGY AMELYET JOGSZABÁLY MEGKERÜLÉSÉVEL KÖTÖTTEK, KIVÉVE HA AHHOZ A JOGSZABÁLY MÁS JOGKÖVETKEZMÉNYT FŰZ. SEMMIS A SZERZŐDÉS AKKOR IS, HA NYILVÁNVALÓAN A JÓ ERKÖLCSBE ÜTKÖZIK.” 

"BTK. 373. § CSALÁS – AKI JOGTALAN HASZONSZERZÉS VÉGETT MÁST TÉVEDÉSBE EJT, VAGY TÉVEDÉSBEN TART, ÉS EZZEL KÁRT OKOZ, CSALÁST KÖVET EL….”

KÖZTÖRVÉNYES BŰNCSELEKMÉNNYEL, CSALÁS FELHASZNÁLÁSÁVAL KÉSZÜLT MINDEN SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELEN, MERT JOGSZABÁLYBA ÉS A JÓ ERKÖLCSBE ÜTKÖZIK!

„6/2013. SZÁMÚ PJE HATÁROZAT
A KÚRIA 6/2013. PJE
2. A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?…………….

II.A Legfőbb Ügyész írásban kifejtett és szóban is fenntartott álláspontja a következő:
3) A hitelező köteles tájékoztatást nyújtani, kockázatfeltárást végezni, megállapításairól és az ügyfelet érintő kockázatokról az ügyfélnek tájékoztatást adni. a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásához, a jogalkotó külön szerződéses szankciót nem fűzött, DE A LEHETSÉGES KOCKÁZATOKRA IS KITERJEDŐ TÁJÉKOZTATÁS HIÁNYA AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSZEGÉSEKÉNT ÉRTÉKELHETŐ.”

2/2014. SZÁMÚ PJE HATÁROZAT – KÚRIA

A Kúria Polgári Kollégiuma a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések (értve ez alatt a hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződéseket) egyes rendelkezéseinek – a 6/2013. PJE által el nem bírált – tisztességtelensége tárgyában a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény. (Bszi.) 34. § (4) bekezdésének b) pontja alapján jogegységi tanácsként eljárva a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében meghozta a következő 

      jogegységi határozatot:

1. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható.

E RENDELKEZÉS TISZTESSÉGTELENSÉGE CSAK AKKOR VIZSGÁLHATÓ ÉS ÁLLAPÍTHATÓ MEG, HA AZ ÁLTALÁNOSAN TÁJÉKOZOTT, ÉSSZERŰEN FIGYELMES ÉS KÖRÜLTEKINTŐ ÁTLAGOS FOGYASZTÓ (A TOVÁBBIAKBAN: FOGYASZTÓ) SZÁMÁRA ANNAK TARTALMA A SZERZŐDÉSKÖTÉSKOR – FIGYELEMMEL A SZERZŐDÉS SZÖVEGÉRE, VALAMINT A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYTŐL KAPOTT TÁJÉKOZTATÁSRA IS – NEM VOLT VILÁGOS, NEM VOLT ÉRTHETŐ.

HA A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYTŐL KAPOTT NEM MEGFELELŐ TÁJÉKOZTATÁS VAGY A TÁJÉKOZTATÁS ELMARADÁSA FOLYTÁN A FOGYASZTÓ ALAPPAL GONDOLHATTA ÚGY, HOGY AZ ÁRFOLYAMKOCKÁZAT NEM VALÓS, VAGY AZ ŐT CSAK KORLÁTOZOTT MÉRTÉKBEN TERHELI, A SZERZŐDÉSNEK AZ ÁRFOLYAMKOCKÁZATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSE TISZTESSÉGTELEN, AMINEK KÖVETKEZTÉBEN A SZERZŐDÉS RÉSZLEGESEN, VAGY TELJESEN ÉRVÉNYTELEN.”

MAGYAR KÖZLÖNY 168. szám

MAGYARORSZÁG H I VATALOS LAPJA

2014. DECEMBER 5.

2014. évi LXXVIII. törvény

A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról*

1. § A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 1.  §-a a  következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) E törvény rendelkezéseit a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:62. §-a szerinti, a feleket terhelő együttműködési és tájékoztatási kötelezettség szabályaival összhangban kell alkalmazni.

(5) E  törvénynek a  tájékoztatási kötelezettséggel, valamint – ha ahhoz a  kezesnek, illetve a  zálogkötelezettnek lényeges jogi érdeke fűződik – az  előtörlesztéssel kapcsolatos rendelkezéseit a  hitelszerződéshez kapcsolódó fogyasztói kezességi szerződés és fogyasztói zálogszerződés esetén a kezes és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezett tekintetében a  pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon kell alkalmazni.

 „A HITELSZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉT MEGELŐZŐ TÁJÉKOZTATÁS…

5.  § (1) A  HITELEZŐ ÉS A  HITELKÖZVETÍTŐ A  HITELSZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉT MEGELŐZŐEN A  FOGYASZTÓ RÉSZÉRE KÖTELES OLYAN FELVILÁGOSÍTÁST ADNI, AMELYNEK ALAPJÁN A  FOGYASZTÓ FELMÉRHETI, HOGY AZ  IGÉNYBE VENNI TERVEZETT HITEL MEGFELEL-E AZ  IGÉNYEINEK ÉS A  PÉNZÜGYI TELJESÍTŐKÉPESSÉGÉNEK. ENNEK SORÁN A  HITELEZŐ ÉS A  HITELKÖZVETÍTŐ A  FOGYASZTÓ RENDELKEZÉSÉRE BOCSÁTJA A  KÜLÖNBÖZŐ AJÁNLATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓKAT ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY A FOGYASZTÓ MEGALAPOZOTT DÖNTÉST HOZHASSON A HITELSZERZŐDÉS ESETLEGES MEGKÖTÉSE TEKINTETÉBEN.

(2) AZ  (1)  BEKEZDÉS SZERINTI FELVILÁGOSÍTÁSNAK MINDENEKELŐTT KI KELL TERJEDNIE A  HITELTERMÉKEK LEGFONTOSABB JELLEMZŐIRE, A FOGYASZTÓ PÉNZÜGYI HELYZETÉRE GYAKOROLT HATÁSÁRA ÉS A FIZETÉS ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEIRE, ÍGY KÜLÖNÖSEN A KÉSEDELMI KAMATRA, A HITEL FELMONDÁSÁRA ÉS A BIZTOSÍTÉKOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE.  

(3) AZ (1) BEKEZDÉS SZERINTI FELVILÁGOSÍTÁST TÖMÖR ÉS INFORMATÍV MÓDON ÚGY KELL NYÚJTANI, HOGY AZ A FOGYASZTÓ SZÁMÁRA ÉRTHETŐ ÉS ÁTTEKINTHETŐ LEGYEN, REPREZENTATÍV PÉLDÁKKAL ÁBRÁZOLT MÓDON MUTASSA BE, HOGY A HITELFELVÉTEL TÖRLESZTÉSE A JÖVEDELMI VISZONYAIHOZ, ILLETVE ANNAK ESETLEGES VÁLTOZÁSÁHOZ KÉPEST MILYEN TERHET JELENT, ÉS HOGY A TÖRLESZTÉS SORÁN MILYEN TOVÁBBI KOCKÁZATOKKAL KELL SZÁMOLNIA, IDEÉRTVE A KAMAT- ÉS AZ ÁRFOLYAMKOCKÁZATOT IS…  

A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

8. A TELJES HITELDÍJ MUTATÓRÓL EGY REPREZENTATÍV PÉLDÁVAL ANNAK VALAMENNYI FELTÉTELÉVEL,…

14. a  hitelhez kapcsolódó olyan járulékos szolgáltatásokról (PÉLDÁUL BIZTOSÍTÁS), amely a  hitelszerződés megkötéséhez vagy a hitelező ajánlata szerinti megkötéséhez szükséges,

„19. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1–5. §, a 6. § (2) es (4) bekezdése, a 7–11. §, a 13–15. §, a 17. § es a 18. § 2015. február 1 – én lép hatályba.

Áder János s. k.                                          Kövér László s.                                       köztársasági elnök                                  Országgyűlés elnöke”

AZ ALÁBBI TÁBLÁZATBAN 1 FRANK ÉRTÉKE VAN MEGADVA FORINTBAN.

DÁTUM ÁRFOLYAM (FT) VÁLTOZÁS (%)

1949. JANUÁR 3.          2,73

1950. MÁRCIUS 1.       2,73 0%

1955. MÁRCIUS 1.       2,69 -1,5%

1960. MÁRCIUS 1.       2,69 0%

1965. AUGUSZTUS 16.  2,69 0%

1969. OKTÓBER 27.      6,86 155,0%

1975. MÁRCIUS 1.        7,62 11,1%

1980. MÁRCIUS 1.      19,42 154,9%

1985. JÚNIUS 7.         19,76 1,8%

1990. MÁRCIUS 1.      43,88 122,1%

1994. MÁRCIUS 1.      72,34 64,9%

1998. MÁRCIUS 2.    142,52 97,0%

2002. MÁRCIUS 1.    166,75 17,0%

2006. MÁRCIUS 1.    162,13 -2,8%

2010. MÁRCIUS 1.    184,04 13,5%

2011. MÁRCIUS 1.    210,14 14,2%

2012. MÁRCIUS 1.    238,78 13,6%

2013. MÁRCIUS 1.    241,06 1,0%

2014. MÁRCIUS 3.    258,19 7,1%

2015. JANUÁR 14.     266,33 3,2%

2015. JANUÁR 15.     319,27 19,9%

A „deviza”-hiteles probléma megoldását nagymértékben segítheti az, ha minél többen értesülnek róla! Olyanok is, akiket esetleg közvetlenül nem érint. Te azzal is sokat segíthetsz, ha a „devizás” cikkeinket, videóinkat megosztod!

[good_old_share]