DEVIZAHITEL – KEDVES BÍRÁK! HOGY IS VAN EZ?

loading...

DEVIZAHITEL – KEDVES BÍRÁK! HOGY IS VAN EZ?


Ha pénzügyi hozzáértéssel olvassuk a szerződést, akkor oda kell figyelni az ilyen részletekre. Ha a deviza fix-es törlesztéssel a havi forintban fizetendő törlesztő összege nőtt, azzal NEM NŐtt a tőke, hanem CSÖKKENt.




Minél nagyobb falatokat harapunk a kenyérből annál hamarabb elfogyasztjuk.

"Devizában megállapított törlesztő részletek forintban megfizetendő ellenértéke akár jelentős mértékben is emelkedhet."

A törlesztőrészletek emelkedéséből nem az következik,hogy a kölcsön tőkerészébe egy árfolyam-különbözet (valaminek az eredménye) kerül tőkésítésre. A törlesztőrészletek megemelkedése nem azonos a kölcsönérték megemelésével.

A törlesztőrészletek megemelése annyit von maga után, hogy a törlesztéssel hamarabb megfizetésre kerül a teljes kölcsön.

Az idézet szerződéses mondat nem rögzít olyan, hogy a kölcsön értéke is nő az árfolyam-emelkedés következtében. Ezt a mondatot pénzügyileg, de nyelvtanilag is hibás arra értelmezni, amit nem mond.

 

Ez a tájékoztatás nem igazolja és nem magyarázza a kölcsönérték jogalap nélküli megemelését. – Járvás Éva.

Egy hozzászólás:



A bíróságok elsődleges feladata lenne az alapvető fogalmak tisztázása. Így pl. a kölcsönnek és a kamatnak a meghatározása. Kölcsönnek csak az tekinthető, amit rendelkezésre bocsátottak.

A Kúria PJE határozatai szerint az adós nem kölcsönt kapott, hanem annak ellenértékét. Vagyis átszámítással létrehozott "mintha" kölcsönt.

Azonban a "mintha" kölcsönt nem lehet rendelkezésre bocsátani, mert a valóságban nem létezik, csak nyilvántartják. De mit tartanak nyilván ebben a nyilvántartásban? Mi a nyilvántartás jogcíme?

Kúria szerint az átszámítást. Az adósok viszont nem átszámítást kértek, hanem kölcsönt. Törlesztésként a "mintha" kölcsön ellenértékét követelik az adóstól. Tehát ezek a szerződések több okból – pl. akarathiba, jogi lehetetlenség – létre sem jöttek.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Milyen bíróságok azok, amelyek ezt a szarvas hibát hivatalból nem észlelik?




Kúria 1/2010 PK véleménye az érvénytelenség jogkövetkezményével kapcsolatban ekként rendelkezik:

"Az eredeti állapot helyreállítása csak természetben történhet. Nem minősül az eredeti állapot helyreállításának az, ha valamelyik fél a kapott dologszolgáltatást csak annak pénzbeli egyenértéke megfizetésével tudná visszaszolgáltatni."

loading…


Megkérdezném a Kúriát: mi minősül dologszolgáltatásnak – az átadott pénzösszeg, vagy az átszámítás? Pénzbeli egyenérték megfizetése nem minősül az eredeti állapot helyreállításának, azonban az eredeti állapotot pénzbeli egyenérték hozta létre. 

Hogy is van ez a kérdés?

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás