Devizahitel – Jogerősen másodfokon is bukott a bank!

Devizahitel - Jogerősen másodfokon is bukott a bank!
loading...

Devizahitel – Jogerősen másodfokon is bukott a bank!


Jogerősen másodfokon is bukott a Lombard Pénzügyi és Lízing Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
(Ítélet az oldal alján!)

A károsultat a perben Dr. Budaházi János és Dr. Láng Péter ügyvéd képviselte.

FIGYELEM! Az új semmisségi számításokkal, esély van a deviza hitel problémák pozitív lezárására.
Ez tapasztalható a már folyamatban lévő pereknél is, ahol az új számítások beterjesztése után több esetben is pozitív eredmény következtek be.

R é s z é s r é s z- k ö z b e n s ő í t é l e t e t:



A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság rész- és rész-közbenső ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti a fellebbezett indokolását részben és akként változtatja meg, hogy mellőzi, hogy a peres felek között 2008. március 18. napján kelt kölcsönszerződés induló ügyleti kamat százalékos mértéke a szerződés rendelkezései szerint nem kiszámítható;
egyebekben az elsőfokú rész- rész-közbenső ítéletet helybenhagyja;

kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg 4.000 (négyezer) forint fellebbezési illetékből álló másodfokú rész perköltséget, egyebekben az alperes költségét maga viseli.

loading...

A rész és rész-közbenső ítélettel szemben fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

„Az elsőfokú bíróság rész- és rész-közbenső ítéletével megállapította, hogy a felperest a peres felek között 2008. március 18. napján kelt kölcsönszerződés alapján megilleti a jogosultság az alperessel szemben a kölcsönszerződés érvénytelenségéből eredő jogkövetkezmény alkalmazásának követelésére, ezt meghaladóan megállapította, hogy a peres felek között 2008. március 19. napján kelt opciós szerződés megnevezésű szerződés V. pontjának "de legfeljebb addig az időpontig"… "

Ameddig vele szemben a kölcsönszerződésből eredő tartozását a kölcsönbe vevő maradéktalanul nem teljesítette." szövegrészei semmisek; megkeresni rendelte a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság Közlekedési, Igazgatási és Nyilvántartási Főosztályát a Xy forgalmi rendszámú gépjárműre a peres felek között 2008. március 19. napján kelt opciós szerződés alapján bejegyzett vételi jog és az ennek biztosítására alapított elidegenítési és terhelési tilalom törlése érdekében.

A gépjármű törzskönyvének kiadása iránti keresetet elutasította és kötelezte az alperest, hogy az opciós szerződés vonatkozásában előterjesztett keresetet érintően a felperes teljes személyes költségmentessége folytán előzetesen le nem rótt 36.000 forint eljárási illetéket az adóhatóság felhívására fizesse meg a Magyar Államnak.

A törzskönyv kiadása iránti keresetet érintően a felperes teljes személyes költségmentessége folytán meg nem fizetett 36.000 forint eljárási illeték tekintetében megállapította, hogy azt az állam viseli.

Ítélete indokolásában kiemelte, hogy a kölcsönszerződés részét képező üzletszabályzat a szerződés részévé vált.
Ekörben felhívta a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 205/B. § (1) bekezdésében foglaltakat.

Úgy foglalt állást, hogy a felperes által nem vitatottan aláírt kölcsönszerződés egyedi részének 2-3. pontjában a felek deklarálták az üzletszabályzat felperes általi megismerését és átvételét, továbbá a szerződési szabadságuk körében a szerződés részévé tették azt.

A szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő tartalmú kikötést az üzletszabályzat nem tartalmazott.

A szerződéskötéskor hatályos Hpt. 213. § (1) bekezdés a), c), e) és f) pontjainak felhívásával úgy foglalt állást, hogy a kölcsönszerződés sérti a Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat, tekintettel arra, hogy a szerződés nem tartalmazta az ügyleti kamat százalékban kifejezett értékét.

Ezt a tényt az alperes nem vitatta.
Kiemelte, hogy a kamat nem került feltüntetésre, a szerződéses rendszerből pedig nem állapítható meg, hogy milyen módon kell kiszámítani, ezért a szerződést ez okból semmisnek tartotta.

A 2019. március 4-én kelt végzésével az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a rész- és közbenső ítélet a rendelkező rész vonatkozásában 2019. február 28. napján jogerőre emelkedett.



Az elsőfokú rész- és rész-közbenső ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú rész- és rész-közbenső ítélet indokolásának megváltoztatását kérte akként, hogy az ítélőtábla állapítsa meg, hogy a kamat százalékos mértéke a szerződés rendelkezései alapján kiszámítható, a szerződés pedig kizárólag a kamat százalékos mértékének hiánya miatt semmis.

Állította, hogy az elsőfokú ítélet helyesen rendelkezett akként, hogy a szerződés sérti a Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat, amelyet az alperes kifejezetten elismert, ugyanakkor a szerződés és az ahhoz kapcsolódó üzletszabályzat rendelkezései alapján az induló ügyleti kamatot kiszámíthatónak tartotta.

Az üzletszabályzat I.15. pontja értelmében a törlesztőrészlet az egyedi kölcsönszerződésben meghatározott esedékességekhez tartozó tőke, valamint kamattörlesztési kötelezettségek együttes összegét adja meg.
Tény, hogy az idézett üzletszabályzati pont definíciót tartalmaz, azonban amennyiben a törlesztőrészlet a tőkét és kamatot foglalja magában, ezért a tőkét a törlesztő részletből levonva egyértelműen megállapítható a kamat, utalt a szerződés részét képező üzletszabályzat IV.4. pontjában foglaltakra.

A matematikai képlettel meghatározott kamatszámítás a kölcsönfolyósítás időpontjára vonatkozik.

Hangsúlyozta, hogy a perbeli szerződés változó kamatozású deviza alapú szerződés a Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontja nem értelmezhető másként, minthogy a szerződésnek az induló ügyleti kamat százalékos mértéket kell tartalmaznia.

Állította, hogy az egyes törlesztési időpontokban fennálló tőketartozás (H), a fizetési időpontok és a kamatláb (r) alapján a szerződésben rögzített képlettel minden egyes törlesztési időpontra meghatározható a fizetendő kamat és a törlesztőrészletek kamatrésze.

Utalt arra, hogy az elsőfokú eljárás során a A/14. szám alatt csatolt táblázatban levezette az alkalmazott képlet feltüntetésével a kamatszámítást, ezért az elsőfokú bíróság iratellenesen állapította meg, hogy a százalékos mérték kiszámítása a szerződés rendelkezései alapján nem lehetséges.

Hivatkozott a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.090/2018/4. számú ítéletében kifejtettekre, mely szerint az üzletszabályzat IV.4. pontjának második mondata azt a matematikai képletet rögzíti, amely alapján a kamatszámítás történik.”

„Az üzletszabályzat IV.4.pontja a hitelező által felszámítható kamatszámítás módját tartalmazza egy matematikai képlet alkalmazásával.

A képlet maga tartalmazza, hogy milyen elemekből áll és valamennyi eleme meghatározható, ezért a kamat – annak százalékos mértékben történő feltüntetése hiánya mellett is – kiszámítható.
Az ítélőtábla ebben a körben az alperes által hivatkozott Szegedi Ítélőtáblai ítéletben foglaltakat maradéktalanul osztotta.

Ugyanerre az álláspontra helyezkedett részint a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.786/2018/5. számú határozatában, amikor annak 11. oldal (2) bekezdésében kiemelte, hogy a Kúria BH2017. 159 szám alatti, illetőleg Gfv.VII.30.150/2016/10. szám alatti ítéletében az alperes perbelivel e körben egyező tartalmú üzletszabályzata alapján akként foglalt állást, hogy a szerződés adataiból az induló kamatláb kiszámítható.

Az alperes az induló ügyleti kamat százalékos mértékének kiszámíthatóságát az alperes A/14 szám alatt csatolt beadványával igazolta.

Nem volt vitatott és az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a kamat százalékos mértéke meghatározásának hiánya a szerződés érvénytelenségét eredményezi a Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontja alapján.

loading…


A szerződés érvénytelensége azonban ebben a körben a kiszámítható kamat mértékének meghatározásával kiküszöbölhető.

Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában akörben helyesen foglalt állást, hogy a kamat %-os mértékének hiánya okán a kölcsönszerződés a
Hpt. 312.§ (1) bekezdésébe ütköző módon semmis, ezért az erre vonatkozó alperesi fellebbezést az ítélőtábla nem találta teljesíthetőnek.

Ekörben az ítélőtábla az elsőfokú ítéletben kifejtett indokolásra visszautal.”

Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Ui.
Az új semmisségi számításokkal, esély van a deviza hitel problémák pozitív lezárására.
Ez tapasztalható a már folyamatban lévő pereknél is, ahol az új számítások beterjesztése után több esetben is pozitív eredmény következtek be.

Jogi probléma esetén keressék bizalommal Dr. Budaházi János egyéni ügyvéd ( „polgári és büntető jogász”), Dr. Láng Péter egyéni ügyvéd ( „polgári és büntető jogász, Európa-jogi szakjogász”).

Ügyvédi aliroda elérhetősége: 2030. Érd. Mályva utca 14. Tel: 06-70-632-3583. Ügyelfogadás kizárólag telefonos egyeztetés után lehetséges.

loading…