DEVIZAHITEL-AHOL AZ EMBEREK OLDALÁRA ÁLLT A TÖRVÉNY.

loading...

DEVIZAHITEL-AHOL AZ EMBEREK OLDALÁRA ÁLLT A TÖRVÉNY.

Email


EGY HORVÁT ALKOTMÁNYBÍRÓ ELMAGYARÁZTA, NÁLUK MIÉRT NEM KELL TÖMEGESEN UTCÁRA TENNI A DEVIZÁSOKAT.

 

Mato Arlović, a horvát alkotmánybíróság tagja és a horvát parlament volt alelnöke a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, a Fiatal Értelmiségi Klub szervezésében tartott keddi előadást arról, hogyan sikerülhetett a horvátoknak az, ami nálunk a mai napig is csak a propaganda és üres hitegetés szintjén fogalmazódott meg: a svájci frankban eladósodott devizahitelesek érdekképviselete, igazságos kárpótlása és a bankok nyilvánvaló felelősségének kimondása.



Mato Arlović előadásából világosan kiderült, hogy Horvátországban azért zajlik megnyugtató módon a devizahitel-károsultak ügyeinek rendezése, mert a horvát alkotmánybíróság nem pártérdekeket és egyéni ambíciókat szolgál, mint Magyarországon, hanem egészen más szempontokat tart szem előtt.

ELKÉPZELHETETLEN TERHEK

 

Arlović hangsúlyozta, hogy bár az alkotmánybíróság nem a hagyományos bírósági struktúra alárendeltje, de az alkotmányosságon keresztül a jogállamot és a legalapvetőbb szabadságjogokat védi, és bár ítéleteket nem hoz, a rendes bíróságoknak kötelezően be kell tartaniuk a testület állásfoglalásaiban megfogalmazottakat.

A devizások ügyére rátérve úgy fogalmazott: azok, akiknek nem voltak hasonló tartozási, el sem tudják képzelni, milyen terhet jelentenek egy-egy magánszemély vagy vállalkozás számára ezek a tartozások. Hozzátette: ma már nyilvánvaló, hogy 2002-2003 környékén a bankok maguk kezdtek el manipulálni a svájci frank, addig viszonylag alacsony árfolyamával.

Az ennek következtében kialakult hitelválság Horvátországban nagyjából 60 ezer embert érint, ami, ha figyelembe vesszük, hogy a helyzet az adósok családját is reménytelen helyzetbe hozza, inkább

240-250 ezer embert jelent, ami kirívóan magas arány a mindössze 4,4 milliós országban.

MIRE JÓK A SOKAT KÁRHOZTATOTT ALAPJOGOK?

loading…


Arlović kiemelte, hogy a horvát alkotmányban rögzített egyik legfontosabb alapvető érték az egyenlőség (ezt a magyar kormány nemhogy nem veszi komolyan, de egyenesen tagadja és támadja – a szerk.), amely nem csak a természetes személyekre, hanem a piaci viszonyokra is vonatkozik.

Ez a definíció kulcsszerepet játszott a probléma megoldásában, ami Horvátországban is amiatt robbant ki, hogy az adósok terhei a mesterségesen előidézett árfolyam- és kamatváltozások miatt hirtelen a többszörösére emelkedtek.

ÉS A MEGÁLLÍTANDÓ EURÓPAI UNIÓ?

 

A horvát kisemberek, ahogy Magyarországon is, először a jogorvoslat első lépcsőit, a polgári bíróságokat rohanták meg panaszaikkal, ám ezek rendre a bankoknak adtak igazat, de a közélet más szereplőinél is rendre zárt ajtókkal találkoztak. Ugyanakkor európai szinten is beindult az állampolgárok jogérvényesítési törekvése, melynek eredménye egyrészt egy piaci viszonyokat szabályozó uniós rendelet, másrészt – egy magyar vonatkozású pernek köszönhetően – az Európai Unió Bíróságának egy olyan ítélete lett. Ezek lényege az volt, hogy

az adósok részére a hitelszerződésekben átlátható és egyértelmű módon el kell magyarázni a kamatváltozás okait és következményeit (ezt az általános kereskedelmi forgalomban is érvényesíteni kell).

Mato Arlović rámutatott, hogy erre azért volt szükség, hogy a hitelért folyamodók előre tervezhessék a velük szemben a jövőben érvényesülő gazdasági-pénzügyi következményeket.

A horvát alkotmánybíró szerint ezekből egyértelműen levezethető, hogy az ügyfelek pénzügyi tranzakciókhoz fűződő jogai súlyosan sérültek azzal, hogy

a bankok tudatosan hozták őket olyan helyzetbe, amelyben nem rendelkezett a megfelelő döntésekhez szükséges információkkal.

 

Hozzátette: ezt tovább súlyosbítja, hogy az ügyfél eleve mindig kiszolgáltatott helyzetben van a bankkal szemben, hiszen ő kér szívességet a pénzintézettől és nem fordítva, a várható helyzetről pedig csak a bank rendelkezik releváns tudással. Arlović arra is kitért, hogy

már a római szerződésben rögzítették azokat az alapvető emberi és szabadságjogokat, melyek az embereken kívül többek között a vállalkozásokat is megilletik.

Arlović szerint az Európai Unió Bírósága egyértelműen kimondta, hogy a bankok visszaéltek ezekkel az alapvető emberi szabadságjogokkal, amikor úgy írattak alá szerződéseket az ügyfelekkel, hogy nem olvastatták el velük ezek apró betűs részeit, melyekben a kockázatokról volt szó, és ezeket nem magyarázták el a hitelkérelmezőknek, holott ez kötelességük lett volna.

AZ EMBEREK OLDALÁRA ÁLLT A TÖRVÉNY

 

Arlović elárulta, hogy Horvátországban sem ment egyszerűen, mire érvényt szereztek a devizahitelesek igazának.

Miután az adósok jogsérelmeikkel megrohanták a polgári bíróságokat, ám ott nem adtak nekik igazat, a legfelsőbb bíróságon folytatódott a harc, ám ott is a bankok kerekedtek felül, mert

az az érvelés győzött, miszerint az ügyfél felelőssége tüzetesen elolvasni és értelmezni a szerződést.

Ezt követően került a horvát alkotmánybíróság elé a kérdés, ami megállapította, hogy a bankok gyakorlata túllépett a horvát alkotmányos kereteken, és nem a kötelezettségeiknek megfelelően jártak el, amikor megsértették az egyéni és a tulajdonra vonatkozó szabadságjogokat.

EKÖZBEN HAZÁNKBAN ÍGY NYILATKOZOTT A MINISZTERELNÖK. A VIDEÓ UTÁN A CIKK FOLYTATÓDIK!



MINDENKINEK MEGVOLT A MAGA FELELŐSSÉGE

 

Arlović szerint a jogvita szereplői elkövették azt a hibát, hogy nem vitték tovább az ügyet az Európai Bíróságra, hanem a saját jogalkotási folyamatukat tartották perdöntőnek a dologban.

"Ha ezt megteszik, elkerülhetőek lettek volna az adósokat ért jogsértések"

 

– tette hozzá, hangsúlyozva, hogy az alkotmánybíróság eljárásának hála Horvátországban ma már első fokon megszűnnek a devizahitelek károsultjaival szemben indított eljárások. Ennek okai, hogy

A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

az alkotmánybíróság határozatai minden bíróságra kötelező érvénnyel vonatkoznak;
a horvát legfelsőbb bíróság hozott egy olyan határozatot, amely magyarázattételi kötelezettséget ír elő a bankok számára.
Azt is kiemelte ugyanakkor, hogy ezt a gyakorlatot nem lehet minden adósra azonnal egyformán érvényesíteni, mert voltak olyan bankok, melyek tényleg elmagyarázták az adósoknak a hitelkockázatokat, ezek így nem vehetők egy kalap alá a törvénysértő eljárásokkal. A bíróságokon azonban a bankoknak kell megfelelően, utólag is ellenőrizhető, rögzített formában igazolnia, hogy eleget tettek a tájékoztatási kötelezettségüknek.



Arlović azt is hangsúlyozta, hogy a válság kialakulásában ugyanakkor mindkét félnek van felelőssége, még akkor is, ha ez nem egyenlő mértékben oszlik meg, és a bankok sokkal felelőtlenebbül jártak el, mint az ügyfelek, akiknek a jogai a horvát alkotmánybíróság szemében elsőbbséget élveznek.

Az alkotmánybíró azt is hozzátette, hogy a horvát adósok ugyanakkor többnyire nem a szerződések semmissé tételéért szállnak síkra, hiszen, mint fogalmazott:

"az adós nem azért kért kölcsön, hogy a párnája alá tegye a pénzt, hanem hogy megoldja a saját vagy vállalkozása problémáit".

A „deviza”-hiteles probléma megoldását nagymértékben segítheti az, ha minél többen értesülnek róla! Olyanok is, akiket esetleg közvetlenül nem érint. Te azzal is sokat segíthetsz, ha a „devizás” cikkeinket, videóinkat megosztod!

Email

loading…


Email

Szólj hozzá

Hozzászólás