"DEVIZA"-HITELESEK! MOST KIVERTEM A BIZTOSÍTÉKOT?
[good_old_share]
NCK rövid bevezető: a neten találtunk egy érdekes írást a „devizások” problémájának megoldásával kapcsolatban.
Emlékszünk: korábban felmerült már hasonló gondolat a „deviza”-károsultak általi bankalapításról, amely mögé Hiteltársulás néven egy Facebook csoport is szerveződött.
De mint minden kezdeményezés, az is csak annyit ért, amennyit a Hiteltársulás vezetője és annak tagjai, akik nem vették észre a kormányzati csapdát, és hagyták a kezdeményezésüket szépen, fokozatosan szétzilálni, majd elhalni.
Ha visszaemlékszünk, a kezdeményezés vezetőjét, Doubravszky Györgyöt a kormányzat kiemelte a Hiteltársulás éléről és kinevezte pénzügyi jogok biztosává. Ennek az lett a következménye, hogy Doubravszky sokszor már azt sem tudta eldönteni, hogy ő civil-e, vagy állami alkalmazott.
Mivel az államnak soha nem is állt érdekében, hogy a „devizások” problémáját tisztességesen megoldja, ezért értelemszerűen az, aki nem tudja eldönteni, hogy az államot, vagy a civil károsultakat képviselje, egy idő után teljesen összezavarodik. A Hiteltársulás tagsága sem vette észre ezt a csapdát, így ez a kezdeményezés mára törvényszerűen megszűnt. De térjünk vissza az eredeti gondolathoz!
Íme, az írás: (DE mielőtt véleményezed, olvasd végig, és gondolkodj!)
Péter Czibere – HITELESEK PROBLÉMÁIRA MEGOLDÁS: BANKALAPÍTÁS
(avagy védekezzünk bank ellen bankkal)
Az ügyek mentén való politizálás számomra fontos alapvetés, és ennek nagyon jó példja a Momentum is, de jó példák a civil szervezetek is. Ha a tettek vágya vezet minket, javaslom a hitelesek ügyének a következő módon való felkarolását, és ötletemet arra, miként csatlakozhatnánk a jó példákkal elöljáró szervezetek nem túl széles táborához.
A hitelesek – köztük saját édesanyám is – egy csapdában vannak, amiből önerőből nem kerülhetnek ki, illetve az, hogy ahogyan esetleg kikerülhetnek belőle, azon az úton nem marad hátra semmi számukra mindabból, amit életük során sikerült megteremteniük.
A bankok így működnek. Nem erkölcsi, hanem pénzügyi alapon hozzák meg döntéseiket, szigorúan, kizárólag.
Én pedig azt mondom erre, rendben, ha a bankok így, akkor mi emberek is tehetünk így, járhatunk be az erkölcsi igazságtétel érdekében egy nagyon hasonló utat.
Erre éppen az ad lehetőséget, amivel a bankok, pontosabban a bankok tulajdonosai visszaélnek. Három módon. Egyrészt egy bank alapításának semmiféle erkölcsi teszt kitöltése nem része, elég hozzá sok pénzt felmutatni.
Másrészt a bankok kiváltsága, hogy a hétköznapi állampolgárok lehetőségeitől eltérően, úgy írhassanak egy számlára pénzt (adhassanak kölcsön), hogy annak fedezetéül nem kell rendelkezzenek a hitelként nyújtott teljes összeggel – jelenleg Magyarországon a kötelező tartalék a 2 évnél hosszabb futamidőre nyújtott kölcsönöknél 0%, azaz a bank nem kell fedezettel rendelkezzen, akár a százszorosát is kölcsönözheti annak a pénznek, amivel rendelkezik (vagyis ami ez esetben nem is kell rendelkezésére álljon) -, amit azért tehet meg, mert nem kell valódi bankjegyeket átadnia.
Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/
És ez utóbbi a harmadik visszaélésre lehetőséget adó kiváltság a fedezeti kötelezettség hiányán túl.
Ebből következik, hogy feloldani azt a helyzetet, amiben nagy tömegek adósodtak el a bankok felé úgy, hogy a bankok nem valós pénzt adtak számukra kölcsönbe, leginkább a következő módon lehetséges:
1. Bankot kell alapítani, aminek a költségét az adósok tudnák összedobni (2000 adós már ki tudná fizetni a 2 milliárdos tételt, fejenként 1 millió forintot bedobva a közösbe, ami nyilván nem olyan magas összeg a teljes adósságokhoz képest).
2. Ennek a banknak minden egyes hitelessel kötnie kell egy minimum 2 éves futamidejű hitelszerződést pont akkora összegre, amekkora összeggel adósa saját bankjának.
3. A teljesen legálisan felvett kölcsönökből a hitelesek minden egyes adósságot vissza tudnak fizetni.
4. Ennyi. Az alapított bank persze bedőlne, megszűnne, de egyetlen vállalkozó szellemű ember kellene csak ahhoz, hogy mártírként elvigye a balhét, aki a saját nevén alapítaná meg a bankot, aki ellen a csődeljárás megindulna. Nagy cucc. Nem vehetne fel többé kölcsönt, a Hősök terén mégis bérelt hely jutna neki.
A bankok elégedettek lehetnének a visszakapott pénzükkel, az állami vezetés törhetné a fejét azon, mit kezdjen az üggyel, mit magyarázzon mögé, hová tegye magát, milyen szerepbe. De kit érdekel a kormányzat? Amikor a nép a fontos.
Ez egy hekk a rendszer ellen. Ennek megfelelően remélem, hogy most kivertem a biztosítékot. Péter Czibere.
Neked mi a véleményed, az oldal alján megírhatod! [good_old_share]
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
