Devizahitelesek: a teljes árfolyamrés visszajárhat

A Kúriának kell döntenie arról, hogy tisztességes-e az árfolyamrés alkalmazása, így akár az is kiderülhet, hogy a teljes vételi és eladási árfolyam közti különbség visszajár. Az Európai Bíróság szerint a devizavételi és -eladási árfolyam alkalmazásakor a bankok a különbségért nem adtak ellenszolgáltatást az ügyfeleknek. Viszont a tisztességtelen feltételek mellett sem lesznek semmisek a devizahitel szerződések, a bíróságok a vitatott feltételeket ugyanis helyettesíthetik. Az Európai Bíróság összességében visszadobta a labdát a hazai legfelsőbb bírói fórumnak, némi útmutatót mellékelve.

Az Európai Bíróság április 30-án, szerdán kihirdetett ítéletében a Kúria azon kérdéseire válaszolt, amelyeket tavaly januárban tett fel a Kásler Árpád kontra OTP Jelzálogbank perrel kapcsolatban. A másodfokú bíróság tisztességtelennek minősítette, hogy az OTP eltérő árfolyamot alkalmazott a devizahitel folyósításkor és törlesztésekor, és megsemmisítette a szerződést.  A Kúria akkor nem döntött, hanem továbbdobta a labdát, amit most visszakapott. Persze nem feleslegesen járatta meg az ügyet Luxemburgban. Leginkább az adósok örülhetnek, de a bankok is fellélegezhetnek. 



Tisztességtelen lehet az árfolyamrés

A legfontosabb hír a devizahitelesek számára talán az, hogy az árfolyamrés akár tisztességtelen is lehet, aminek az lehet a következménye, hogy a teljes vételi és eladási árfolyam közti különbség visszajárhat. Az OTP egyébként eleve vitatta, hogyvizsgálható-e a tisztességtelenség az árfolyam-különbözet esetén, hiszen az a szerződés része, világos és érthető. (A tisztességtelen feltételeket nem kell a fogyasztónak teljesítenie.) 

Az EB döntéséből kiderült, hogy nem lehet a kérdést lesöpörni az asztalról azzal, hogy az átváltási árfolyamok közti különbség része a nyújtott szolgáltatás árának. Az Európai Bíróság szerint ugyanis a devizavételi és -eladási árfolyam alkalmazásakor semmilyen szolgáltatást nem nyújtottak a bankok, ezért ez nem díjazás. (Magyarul, vizsgálható a tisztességtelenség.)

Ami a lényeg: Vizsgálhatja a Kúria az árfolyamrés tisztességtelenségét.

A devizavételi és -eladási árfolyam alkalmazásakor semmilyen szolgáltatást nem nyújtottak a bankok. 

Nem csak nyelvtanilag kell helyesnek lennie a tájékoztatónak, hanem az  adósnak meg kell értenie a folyamatokat.

A semmis szerződés az érvénytelen kitételek orvoslásával érvényessé tehető.   

A másik fontos kérdés, hogy – ha a szerződés elsődleges tárgya az árfolyam-különbözet – akkor meg kell nézni, hogy világos és érhető-e a fogyasztó számára, mert csak akkor vizsgálható a tisztességtelenség, ha nem. Ugyan itt is a Kúriának kell döntenie, de az EB fogódzót ad: nemcsak nyelvtanilag kell érthetőnek lennie a szerződésnek, hanem meg kell vizsgálni, hogy a hitelező által a „kölcsönszerződés megkötése során közzétett reklám és tájékoztatás lehetővé teszi-e az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára, hogy nem csak felismerni képes a külföldi pénznem eladási és vételi árfolyama között a pénzpiacon általánosságban megfigyelt különbség fennállását, hanem képes‑e értékelni is a végső soron általa megfizetendő törlesztőrészletek kiszámítására alkalmazott eladási árfolyam alkalmazásának rá nézve – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is, és ennél fogva az általa felvett kölcsön teljes költségét.”  Vagyis „a szerződésnek átlátható jelleggel fel kell tüntetnie az érintett feltételben meghatározott külföldi pénznem átváltási mechanizmusának konkrét működését, valamint az e mechanizmus és a kölcsön folyósítására vonatkozó többi feltételben előírt mechanizmus közötti viszonyt oly módon, hogy a fogyasztónak módjában álljon egyértelmű és érthető szempontok alapján értékelni a számára ebből eredő gazdasági következményeket.” 



Ilyen kitételek azonban jellemzően nemcsak nem szerepelnek a szerződésekben, de a legtöbb esetben hiányzik is ennek a költségnek a feltüntetése (ilyenre példa a tavaly nyári Kúria döntés). Mindebből az következik, hogy nagy az esély arra, hogy az árfolyamrésről/árfolyam-különbözetről kimondhatja a Kúria, hogy tisztességtelen. 



Érvényessé tehetők a szerződések

Ugyanakkor nem lesznek semmisek a devizahitel szerződések akkor sem, ha a bíróság kimondja, hogy tisztességtelen egy feltétel, és enélkül a szerződés nem teljesíthető. Ekkor a bíróság – amennyiben orvosolni tudja az érvénytelenség okát -, érvényessé teheti a szerződést – áll az Európai Bíróság ítéletében.



Ilyet láttunk már egyébként tavaly nyáron, amikor az árfolyamrést, amit nem tüntetett fel a bank a szerződésben, a Kúria szerződés részévé tette, így érvényessé téve a semmis szerződést. Másrészt a Kúria maga is hangsúlyozta decemberi jogegységi határozatában, hogy a szerződések érvényessé tételére kell törekedni. (Sokan arra hivatkoztak, hogy a Banco Espanol esetében az Európai Bíróság annak idején kimondta, hogy a teljes szerződés semmis, ha egy pontja semmis.) Az EB azzal érvel, hogy a megoldás lehetővé teszi az irányelv céljának elérését, ami többek között a felek közötti egyenlőség helyreállítására irányul, a lehető legnagyobb mértékben fenntartva a szerződés egészének érvényességét. Ha nem volna megengedett az ilyen helyettesítés, és a bíróságnak meg kellene semmisítenie a szerződést, annak az lenne a következménye, hogy a visszafizetendő teljes fennmaradt kölcsönösszeg esedékessé válna. Márpedig ez meghaladná a fogyasztó pénzügyi képességeit, és ezért jobban büntetné őt, mint a hitelezőt. 



A Kúria várhatóan még a nyári ítélkezési szünet előtt dönt a Kásler házaspár OTP ellen indított perében – közölte a Kúria szerdán az MTI érdeklődésére. Ugyanakkor valószínűleg csak ősszel, az ítélkezési szünet után egészíti ki a devizahiteles ügyben tavaly decemberben hozott jogegységi határozatát.
(Az Európai Bíróság teljes ítélete magyarul itt olvasható, összefoglalója a sajtóközleményben pedig itt.) – AzEnpenzem.hu