"DEVIZA" ALAPÚ HITEL (VEGYES BEFEKTETÉSI ÜGYLET): MI TÖRTÉNT VALÓJÁBAN?
A DEVIZA ALAPÚ HITELEKRŐL – Nagy Éva, Hiteltársulás
[good_old_share]
A devizahiteles játszma a végéhez közeledik, és ideje megtudni mindannyiunknak, hogy mi történt valójában.
Amikor a bankok szintetikus devizán keresztül folyósították a devizahitelt, akkor tulajdonképpen nyitott devizapozíciót hoztak létre, amit folyamatosan görgetettek maguk előtt, az újabb és újabb határidős ügyletekkel.
De ezek mögött az un. derivatívák mögött nem volt valós deviza.
A konstrukciót a Világbank fejlesztette ki a 80-as években, elterjedése folyamatos volt, hazánkba való érkezésének a devizaliberalizáció ágyazott meg
Mivel a kifosztás módszerét addigra művészi tökélyre fejlesztették, a klisék bejáratottak voltak, nem volt nehéz dolguk a magyar lakosság tudatos megtévesztésében.
A hozzá nem értő, nemzetközi pénzügyekben és banki spekulációban járatlan lakosságot a Ft-hitelnél kedvezőbb kamatozású deviza-alapú hitel ígérvényével tőrbe csalták, becserkészték.
Majd a derivatívák görgetésén keresztüli spekulációkkal mesterséges keresletet előidézve, a valóságban nem létező devizák után realizálták az árfolyam-különbözetet iszonyatos mértékű extraprofitként, a CHF-ben, és más devizákban nyilvántartott hitelek után.
Ezzel gyakorlatilag mesterséges úton leértékelték a forintot nem csak a CHF-hez, hanem az összes devizához képest.
Tehát nem a svájci frank árfolyama szökött az egekbe, hanem a Ft-árfolyama drámai mértékben, a bankközi kereskedelemben lejátszódott folyamatok következtében.
A valós deviza nélkül a nyitott deviza-pozíció sohasem záródott volna.
Az IMF-hitel efelvétele azért vált szükségessé 2008-ban, mivel a válságot követő időszakban a swapolás egyre nehezebbé vált, mert a források "kiszáradtak", a görgetés megszakadt.
Bankpánik keletkezett, "A múlt csütörtök egy fekete csütörtök volt" mondta Király Júlia 2008. október 15-én, utalva a nagy gazdasági válság kirobbanására, ami 1929.október 24-én szintén egy csütörtöki napra esett, és fekete csütörtökként vonult be a történelembe.
Bár az anyabankok valamelyest enyhítettek a problémán, valódi megoldást akkor is az MNB jelentette oly módon, hogy a bankok segítségére sietett, és 5 MRD-os swap-tendert írt ki. Ezt a bankok teljesen lejegyezték, és ezzel valamelyest kezelhetővé vált a probléma.
De a nyitott devizapozíciót kivezetni valós deviza hiányában nem lehet.
De nem is ezért hozták létre ezt a spekulációs terméket, hogy a nyitott pozíciót valaha is zárják, akkor nem lett volna ilyen hatalmas üzlet.
A bankok a devizahitelesek sorozatos bedőlésére utaztak, hogy így szűnjön meg a nyitott pozíció azáltal, hogy ezeket a kétes ill. behajthatatlan követeléseket ki tudják vezetni a mérlegükből, megszüntetve ezáltal a határidős ügylet mérlegen kívüli deviza termin lábát.
Ennek ékes bizonyítéka, hogy a bankok a bedőlésre utaztak, hogy a devizahitelezés csúcs-időszakában már létrehozták saját faktorcégeiket.
De hogy a sorozatos bedőlés ne tűnjön föl senkinek, ezért az adósság-dominóeffektus késleltetésére különböző "adósmentő akciókat" dobtak be, mint pl. a kilakoltatási kvóta, árfolyamgát intézménye, amivel adagolhatták a mérgező terméket.
Nyilván számított a bankrendszer arra, hogy ez egyszer kiderül, hogy csaltak, és azt is tudták előre nemzetközi tapasztalatokból, hogy az állam megmenti őket.
Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/
Már csak azért is, mert bűnrészesség terhelte mind a szakmai és politikai elitet, mind az MNB-t ennek a fenntartásában, finanszírozásában, majd a haszon lefölözésében is, és főleg abban, hogy eladta a devizahiteleseket a karvalytőkének úgy, hogy előre tisztában voltak azzal, hogy több százezer család válik az uzsora áldozatául.
De az állam érdekelt volt az üzletben is, a magyar állampapírok a tranzakció részei voltak, sőt a jegybanki tartalék a devizahitelesek révén jött létre.
Most ahelyett, hogy az MNB devizahitelesek adósrabszolgaságának árán képződött devizatartalékot a probléma valódi megoldásra fordítanák, a teljes összeget bankmentésre fogják felhasználni.
Nyilvánvaló tény, hogy az elszámolási törvény tervezete szerint az adóst megillető jóváírandó tételeket a bankoknak a rendkívüli ráfordítások között, eredmény terhére kell elszámolni, és annak összege ismert, 1.000 MRD HUF körüli érték.
Joggal vetődik fel tehát a kérdés, hogy mihez kell akkor a 11-12 MRD HUF jegybanki tartalék?
Hát ahhoz, hogy a banki mérlegekből kikerüljön a derivatíva, és megszüntessék a nyitott pozíció nagy részét.
Az MNB adja azt a devizát valóságosan, ami soha nem volt valójában a bank birtokában a devizahitelezés pillanatában, azt a "devizát", amit a határidős ügyleteik révén a bankok mérlegen kívüli tételként úgy szerepeltetnek, mint a határidős ügylet termin lába. Nagy Éva.
[good_old_share]
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
