A Magyar Nemzetnél megjelent cikkből tudhattuk meg azt, hogy a julius 4-i XXXVIII. törvény alapján bankok által Magyar Állam elleni vélelem megdöntése iránti peres eljárásban Magyar Állam képviseletében eljáró öt ügyvédi iroda között van olyan is, amelyik más perekben valamely bank képviseletét látja el:
„A CIB Bank és két lízingcége, valamint a Magyar Cetelem Bank és a vele egy irodaházban található UCB Ingatlanhitel Zrt. keresete érkezett meg elsőként a Fővárosi Törvényszékre.
A pénzintézetek augusztus 25-ig fordulhatnak bírósághoz, ha bizonyítani akarják, hogy mégis tisztességesen jártak el, amikor egyoldalúan módosították a devizahitelek kamatait és egyéb költségeit. A jövő héten ezért még több mint száz pénzintézettől várható beadvány. A bíróságnak legkésőbb a keresetlevél beérkezésétől számított nyolcadik napon ki kell tűznie a tárgyalás időpontját, és 30 napon belül ítéletet is kell hoznia. Ennek érdekében a Fővárosi Törvényszék gazdasági kollégiumának 40 bírója mellé a kerületi bíróságokról is kirendeltek 127 bírót, és a kormány a személyi és a dologi kiadásokra elkülönített egy keretet. Az Országgyűlés alelnöke szerint így tarthatók lesznek a határidők.
„A bírák mögött, akik ezeket az ügyeket tárgyalni fogják, a bírósági apparátus is állni fog, nem véletlen az, hogy az Országos Bírósági Hivatal részére 600 millió forintos pluszforrást biztosít a költségvetés kizárólag ezeknek a pereknek a letárgyalására. És a másik oldalon pedig az állami képviselet is éppen ezért szükséges. Biztos, hogy megfeszített munkával lesz csak erre lehetőség” – fogalmazott Gulyás Gergely Magyarország élőben című műsorunkban.
Az államot öt ügyvédi iroda képviseli majd a perekben, ezeket a Fejlesztési Minisztérium választotta ki. A Magyar Nemzet értesülései szerint azonban köztük több olyan is van, amely korábban bankokat védett az adósokkal szemben különböző devizahiteles-perekben. Az egyik érintett ügyvédi iroda a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének az érdekeltségébe tartozik. Réti László azonban nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Összeférhetetlenségről viszont csak akkor lehetne beszélni a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint, ha az ügyvédi irodák a pénzintézetek közül pont a korábbi megbízóikkal állnának majd szemben.
– Az az öt ügyvédi iroda, amelyik jelenleg a magyar államot képviseli, ugye ott az a kérdés, hogy melyik pénzintézettel szemben fogja, mert csak azt tudjuk, hogy az államot, de hogy kivel szemben, azt nem. Az természetesen összeférhetetlen lenne, de kizárt dolognak tartom, hogy ebbe az irodák belemennének, hogy olyan ügyben képviselik a magyar államot, tehát olyan bankkal szemben, akiktől nekik megbízásuk van – mondta Bánáti János.”
Mint jól látható, az Országos Ügyvédi Kamara Elnökének véleménye szerint az összeférhetetlen lenne, ha ugyanazzal a bankkal szemben vállalná az ügyvédi iroda a Magyar Állam képviseletét, amelyik banktól nekik a képviseletre megbízásuk van, de abban az esetben ha más banktól van megbízásuk a képviseletre, mint akik ellen a Magyar Államtól kapott megbízás alapján perben eljárniuk kell, akkor ez nem összeférhetetlen.
Ebből következően tehát bármiféle ügyvéd etikai probléma nélkül nyugodtan képviselheti ugyanaz az ügyvédi iroda ugyanahhoz a Bankszövetséghez tartozó egyik bankot és vállalhat a másik bankkal szemben pert ugyanolyan, vagy hasonló ténybeli és jogi alapon induló peres eljárásban.
Az egyoldalu szerződésmódosítással kapcsolatos szerződési feltételek tisztességtelenségére vonatkozó vélelem megdöntésére irányuló peres eljárásokra vonatkozóan ettől függetlenül is felmerült bennem annak gondolata, hogy a julius 4-ét megelőző heti diskurzusok a bankok és a kormánytagok között az adósok részvételének kizárásával vajon nem vezetett-e oda, hogy ilyenkor a vélelem megdöntése iránti peres eljárásokat is alaposan megtárgyalták.
Ugyanis az ilyen kölcsönökkel foglalkozó bankoknak Általános Szerződési Feltételeinek többségét, valamint azt a 2/2012. (XII.10.) PK Véleményt alaposan ismerve nehezen képzelhető el olyan bank, amelyik ennek a PK Véleménynek 6. pontjának ismeretében a biztos bukást kívánva indít peres eljárást a Magyar Állam ellen.
Eddigi tapasztalataim alapján nincs egyetlen magyar banknak egyetlen Általános Szerződés Feltételei sem, mely teljes egészében megfelelne az említett 6. pontban leírt kívánalmaknak.
Szerintem a bankok részéről csak ugy képzelhető el pernyerés ezekben a vélelem megdöntése iránti peres eljárásokban, ha a bíróság szigoruan a peres felek által előterjesztett kérelmek és ellenkérelmek korlátai között dönt, és
a Magyar Állam alperesként elfelejt azokra a hiányosságokra hivatkozni a vitatott
szerződési feltételeknél, melyekkel pert lehet nyerni.
Ennek ellenére a cikkből tudjuk azt, hogy öt bank felperesként már peres eljárást kezdeményezett, melyből következően szerintem számítanak alperes felejtésére, hiányos ellenkérelmére.
Annak érdekében, hogy az adósok hátrányára ilyen probléma a perekben még véletlenül se következzen be, célszerűnek látom az adósok részéről a perekbe az alábbi jogszabályhely szerint beavatkozni:
Beavatkozás a perbe
54. §117 (1) Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban levő per miként dőljön el, a perbe – az első fokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig – az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása végett beavatkozhat.
(2)118
55. § A beavatkozást írásban vagy a tárgyaláson szóval kell bejelenteni, s a beavatkozónak meg kell jelölnie, hogy melyik fél pernyertességét kívánja előmozdítani, továbbá, hogy a fél pernyertességéhez milyen jogi érdeke fűződik. A bejelentést a felekkel közölni kell.
56. § (1)119 A bíróság a beavatkozás megengedése tárgyában határozathozatal előtt a feleket és a beavatkozót szükség esetén meghallgatja.
(2) Ha a per folyamán derül ki, hogy beavatkozásnak nem lett volna helye, a bíróság a beavatkozót – a felek és a beavatkozó meghallgatása után – a perből kizárja.
(3)120 A beavatkozás tárgyában hozott határozat ellen – a (4) bekezdés szerinti beavatkozás esetét kivéve – fellebbezésnek helye nincs.
(4)121 Ha a perben hozott ítélet jogereje jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozó a beavatkozást elutasító, valamint a beavatkozót a perből kizáró határozat ellen fellebbezéssel élhet; ennek jogerős elintézéséig a beavatkozó a perben részt vehet.
57. § (1)122 A beavatkozó – az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve – minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a fél a cselekményt elmulasztja, illetőleg amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben. Ha a perben hozott ítélet jogereje jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozó cselekményei akkor is hatályosak, ha azok az általa támogatott fél cselekményeivel ellentétben állnak; az ilyen ellentétes cselekmények befolyását az ügy eldöntésére a bíróság a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.
(2) A féllel közlendő határozatokat és iratokat a beavatkozóval is közölni kell.
Természetesen megfelelőnek látom azt, ha Budapesti Ügyvéd Kollégáim vállalják a beavatkozók jogi képviseletét, éppen elég irodai teendőm van az irodámban indult egyéni pereimmel kapcsolatosan.
Szívesen megmutatom kérésre számukra e-mailben azokat a pontokat, melyekre a hivatkozásokat célszerűnek látom.
Ellenben ha nincs más, félretolom irodai munkámat és megyek beavatkozni a bankok által Magyar Állam ellen indult perekbe. A Magyar Állam pernyertessége érdekében.
Ehhez a következőket kérem:
– Újságírók azzal, hogy a tárgyaláson részt kívánnak venni, tudakolják meg minden egyes Fővárosi Törvényszék előtti tárgyalás időpontját és helyét, illetve azt, hogy melyik bank a felperes, majd ezeket az adatokat küldjék el részemre e-mailben. Természetesen másoktól is megfelelőnek látom a közlést.
– A részemre megküldött fenti adatokat haladéktalanul e-mailben terjesztem azért, mert néhány nap áll csak rendelkezésünkre. A tárgyalás előtt legalább két nappal várom azt az adóst siófoki irodámba, aki a perlő bankkal kötött szerződést, és hozza magával a szerződését, valamint a szerződés megkötésekor hatályos banki Általános Szerződési Feltételeket, vagy Üzletszabályzatot. És kérem azt, hogy a nagy rohangálásra tekintettel jövetelük előtt telefonáljanak.
– Természetesen semmiféle költségre – ez esetben levelezési költségre sem tartok igényt.
– Kérem azt, hogy devizakárosultakkal foglalkozó egyesülések, szervezetek legyenek az adósok segítségére ahhoz, hogy eljuthassanak hozzám.
A többi az én dolgom.
Siófokon 2014. augusztus 17. napján. Léhmann György
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
