Elsőként sikerült pert nyernie devizahiteles ügyben a Kúrián. A határozatra alapozva ezerszám érkeznek a bíróságokra a pernyerésre esélyes keresetlevelek. Lázár Dénes Németországból érkezett, egyesületet alapított, hogy milliókat követeljen vissza ügyfelének.
Ahogy az már megszokott, a Heti Válasz idén is számba vette azokat, akik nem mindennapi teljesítményükkel örvendeztették meg az országot a magunk mögött hagyott évben. A harminc portrét tartalmazó Magyarok a csúcson című kiadványt karácsonyi számunkhoz csomagolva kaphatták meg előfizetőink. A Heti Válasz Online-on az ünnepek alatt ebből a kiadványból idézünk.
Padlásszoba Passauban, konyhában reggelre befagyó víz – így képzeljük el a 18 esztendős Lázár Dénest, aki a fejébe vette, Németországban szerez jogi diplomát. Egy év alatt kellett olyan szinten megtanulnia a nyelvet, hogy római jogot tudjon hallgatni.
Az OTP Bank elleni perben eljáró Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesületet Ausztriában és Angliában dolgozó közgazdász barátaival hozta létre. Csak Lázár Dénes fedte fel az arcát, mert aki szembe mer menni a bankokkal, nehezen építhet karriert a pénzügyi szektorban. Az egyesületben végzett munka ezért egyelőre nem összekapcsolja, hanem elválasztja őket Magyarországtól. Bár Lázár nem adta fel, hogy hazajöjjön: azt mondja, a jogászképzésben szívesen részt venne itthon.
Ám a perek kiszámíthatatlansága miatt úgy látja, Magyarországon ügyvédkarriert túl kockázatos építeni. Van benne valami: a Kúria nyáron előbb megsemmisítette, majd érvénytelenítette az ominózus szerződést, a Pesti Központi Kerületi Bíróság ősszel ismét megsemmisítette ugyanazt, s az ítélet még nem jogerős.
Elkeseredett volt a Kúria határozatának kihirdetésekor, pedig a devizahitelesek azóta ezerszámra indítanak pereket erre alapozva.
Az ítélet lerombolta az igazságszolgáltatásba vetett bizalmamat. A Kúria öszvérmegoldást keresett, érvényben tartott egy igazságtalan szerződést, és cserébe adott volna a fogyasztóknak néhány ezer forint bánatpénzt. Azt hittem, észérvekkel el lehet jutni a pernyertességhez, de nem így történt.
Egyébként viszont csődbe mehettek volna a pénzintézetek.
Az OTP jogászai két éve ismerik az érveinket, mégsem tettek semmit azért, hogy peren kívüli egyezségekkel csökkentsék a veszteségüket. A jogászaiknak ehhez szembe kellett volna nézniük a valósággal, ehelyett abban bíznak, hogy úgysem merik majd megsemmisíteni a szerződéseket.
Először naivnak gondoltam, mert arról beszélt: a bíróságoknak segíteniük kell az ügyfeleket. Azt kérdeztem magamban: honnan jött ez az ember?
Németországból.
Az Európai Bíróság nyári döntése szerint a bírónak ki kell javítania az ügyfél elrontott keresetlevelét, mint egy jogsegélyszolgálatnak…
Igen, hiszen végső soron az a feladata, hogy a jog érvényesüljön. Nálunk azonban a bíró és az ügyvéd között hierarchikus a viszony; ennek is szerepe van abban, hogy az emberek nem kapnak elegendő jogi segítséget a tárgyalóteremben, és nem működik jól az igazságszolgáltatás.
Máshogy is lehetne?
Máshogy kellene lennie. Nyugat- Európában a bíró és az ügyvéd egyenrangú, ezért hatékonyabban tudnak együtt dolgozni. A pénzügyi perekben fontos, hogy a bíró tudatában legyen, mekkora a bank előnye a fogyasztóval szemben, és segítsen az egyensúly megteremtésében.
Nem sok példát látunk erre itthon.
Ez csak az egyik baj. A másik, hogy Magyarországon kiszámíthatatlan és átláthatatlan az igazságszolgáltatás működése, ezért is gondoltam, hogy hazajövök és megpróbálom a kint megszerzett ismereteket átültetni a gyakorlatba.
Nem éppen sikertelenül: azóta leváltották a pénztárfelügyelet elnökét, az egységes elbírálás érdekében a Kúria jogegységi határozatot hoz.
Nem hinném, hogy mindez csak miattunk történt. Sok minden zajlik a háttérben, amiről nem tudunk. A Kúriánál azért tudtunk részsikert elérni, mert sokan kísérték figyelemmel az eljárást. A bírák nem mondhatták ki, hogy az árfolyamrés – vagyis a svájci frank átváltási díja – nem költség.
Mégsem akarta forintra váltani a döntést – megint a szerződés megsemmisítését indítványozta. Hogyan jutott eszébe arra kérni egy elsőfokú bíróságot, hogy vizsgálja felül a Kúria döntését?
A tárgyalóteremben jó érvek kellenek, és következetesen kell képviselni őket. A bíró végül megsemmisítette a szerződést, persze az olyan sok sebből vérzik, hogy nem is az árfolyamrésre hivatkozva nyertünk – mint a Kúrián -, hanem a szerződés egyoldalú módosítása miatt.
Németországban bankjogászként dolgozik. Nem okoz gondot, hogy Magyarországon a bankok ellen lép fel?
A külföldi munkámat ez nem befolyásolja. Itthon viszont néha úgy érzem magam, mint Dugovics Titusz. Most már úgy látom, sikerül az adósok terheit csökkenteni, viszont annyi konfliktust kellett felvállalnom a jogász- és pénzügyi elit tagjaival, hogy pontot tehetek hazai karrierem végére.
Fekete talárt viselt, amikor nyáron kilépett a Kúria épületéből, és az ott tüntetők csaknem önre támadtak.
Nem tudták, ki vagyok. Sokan várják kétségbeesetten a segítséget, és hajlamosak hozzácsapódni egyszerű megoldást ígérő szervezetekhez. A Kúria döntésének pozitívumaként megszűntek az agresszív utcai tüntetések, felcsillant a remény, hogy a fogyasztók és a bankok közti konfliktust civilizált módon lehet rendezni. Egy jogállamban erre szolgálnak a bíróságok.
Selyem nyakkendőjében, képzettségével kilóg a "devizások" sorából.
Vannak, akik éppen a mi "selyem nyakkendős" szervezetünknek örülnek, a történet egyébként is túlmutat a devizások ügyén. Az események azt jelzik, rosszul működik az állam, az országunk távol van attól, hogy valaki befolyás és kapcsolatok nélkül, pusztán a tudása alapján sikeressé váljon.
Az ön története cáfolata ennek.
A meccs még nincs lejátszva; meglátjuk.
Forrás: HetiVálasz
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
