Éva Nagy: A bankárlobby mondja tollba a törvényeket az UNIÓBAN is [cn-social-icon]
Ha valaki spekulálni szeretne (és itt nem CHF hitel felvételéről van szó, hanem a klasszikus devizaspekulációról), azt nem teheti meg automatikusan. A bank alaposan felméri, hogy az ügyfél érti-e a kockázatokat. Emellett a kliensnek nyilatkoznia kell, hogy tevékenységének célja a spekuláció, valamint hogy képes viselni az esetleges veszteségeket. És ez nem egy apró betűs lábjegyzet elrejtve valahol a szótenger közepén, hanem önálló nyilatkozat, amelyet kérdőív formájában kell kitölteni.
Ezt a bank nem azért teszi, mert annyira korrekt akar lenni, hanem egy EU irányelv kötelezi erre, amit röviden csak MiFID-nek hívnak (Markets in Financial Instruments Directive).
Mivel a svájci frank alapú hitel is devizaspekulációnak minősül, felmerül a kérdés, hogy miért nem a fent említett alapos módon győződtek meg a bankok az ügyfelek kockázatvállalási képességeiről?
FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.
Azért, mert a direktíva 19.9 pontja úgy rendelkezik, hogy ha a spekuláció más termékbe (jelzáloghitelbe) van csomagolva, akkor mentesül az előbb említett mély kockázatfeltárás alól. Hogy ez a brüsszeli bürokrácia bölcsességéből, vagy a banklobbi erejéből alakult-e így, azt nem lehet tudni.
Két rövid kérdés:
– Kedves „deviza”-„hitel” károsultak! Ti spekulációs céllal vettétek fel annak idején a "hitelt"?
– Ha tudtátok volna, hogy a bank valójában tőzsdézni fog a ti kontótokra az „adóság-leveletekkel” (szerződés), akkor ti feltettétek volna a házatokat a tőzsdei spekulációkra?
"befektetési szolgáltatással vegyes kölcsönszerződést nem lehet csak és kizárólag a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a hitelintézeti (Hpt.) törvények alá vonni, arra a 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 4. pontja(befektetési tanácsadás az ügyfél befektetői minőségére tekintettel), 19. cikkének (9) bekezdése(befektetési szolgáltatás pénzügyi termék szerves részeként) fényében alkalmazni kellett volna a befektetésekről szóló Tpt. (Bszt.) törvényeket…"
Erre többek között Dr. Kriston István ügyvéd, európajogi (pénzügyi) szakjogász már 2013 év végén is felhívta a Kúria figyelmét! Ide kattintva olvashatod: SZAKJOGÁSZ NYÍLT LEVELE A KÚRIÁHOZ [cn-social-icon]
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
