A belebiggyesztők országa!
Kőbevésett szabályok márpedig léteznek. Nem Magyarországon, de azért vannak más civilizált országok rajtunk kívül. Onnan lehet felismerni őket, hogy nem választási plakátokon kérik a tiszteletet, hanem tetteikkel vívják ki! Első hangzásra persze furcsa, de bizony ilyen van.
Társadalmi katasztrófa, kifosztottság, megalázottság, hazájukat elhagyó százezrek… nagyjából ez jellemzi ma azt a hitelező-ügyfél kapcsolatot, ami 2008. novembere óta egyre erőteljesebben kihat az élet minden területére, és egyre inkább megnyomorít százezreket. Közel sem csak a családok pénzügyi helyzetét teszi siralmassá, egészségi károkat okoz, és akik nem tudják feldolgozni az alig feldolgozhatót, azokat az öngyilkosságba hajszolja.
Az állam eközben – mert megfontolt és gondos (na persze!) -, a Kúriára bízza a megoldást. Őket a "kúriaimádó" körökben "nagy nyomásnak vannak kitéve" mutatják be, lassan már sírással küszködve féltik azokat, akiknek fejéhez – ahogy szokták mondani a hitelfelvevők esetében is-, nem tartottak fejükhöz pisztolyt. Micsoda teher, valóban! Megszolgálni egy ország bizalmát, akik még mindig tőlük várják a valódi otthonvédelmet !
Az ítélkezés új slágere, a belehelyezzük, hatályossá tesszük, kijavítjuk megoldások. Annyira az, hogy korábbi önmaguknak is egyre biztosabban ellentmondanak.
A vételi és eladási árfolyam közötti különbség költség az ügyfélnek. Azt a szerződésben fel kellene tüntetni. Aki ezt nem tette – lényegében senki-, ott a szerződés a Hpt. 213.§.1.c) pontja alapján semmis. Nem kicsit, nem részlegesen, hanem teljesen. Mint tudjuk, a Hpt. nem egy ajánlott irodalom, hanem egy kötelezően betartandó törvény. Végzetes hibája, hogy magyar nyelven írták, így mindazok, akik beszélik e nyelvet, képesek olvasni, van némi szövegértési gyakorlatuk, azok is meg tudják érteni a szavak általános jelentésén keresztül azt, hogy mit jelentenek ezek a mondatok. Néhány agyamenttel ellentétben ezt megérteni, erről véleményt mondani nem kizárólag jogot végzett emberek privilégiuma.
A Kúria közbenső ítéletében 2013. július 4-én kimondta, hogy az árfolyamrés költség, ennek százalékos mértékének feltüntetése a szerződésben kötelező. Abban a perben nem volt vitatás tárgya a kettős árfolyam alkalmazása.
2014. június 3-án már ezt vitatták a felperesek egy másik ügyben, és a Kúria korábban kikérte az EB véleményét is. Ennek alapján olyan ítélet született, hogy a kettős árfolyam alkalmazása tisztességtelen, és ezt a tisztességtelen feltételt az MNB középárfolyamával helyettesítette be, kijavítva és folytathatóvá téve a szerződést. megjegyzem, a perbeli szerződést már felmondták néhány éve.
De nézzük meg az MNB árfolyamjegyzéséről mit lehet tudni!
A Magyar Nemzeti Bank a hivatalos devizaárfolyamokat hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken – kivéve, ha ezek nem munkanapok – állapítja meg. Az árfolyamokat a következő árfolyamok közzétételéig kell érvényesnek tekinteni.
A megjelölt napokon délelőtt 11 órakor kerül sor az árfolyamok megállapítására. A tíz legaktívabb devizapiaci tevékenységet folytató belföldi hitelintézet által közölt EUR/HUF árfolyamadatokból a legmagasabb és legalacsonyabb 2-2 érték elhagyásával számított súlyozatlan számtani átlag képezi az aznapi EUR/HUF hivatalos devizaárfolyamot.
Az MNB a beadott jegyzéseket megütheti, illetve az aktuális piaci viszonyoktól lényegesen eltérő bankokat az eljárásból kizárhatja.
Az USD/HUF hivatalos devizaárfolyam meghatározása az EUR/HUF és az EUR/USD keresztárfolyam alapján történik. A további devizák árfolyamait a számított USD/HUF és a nemzetközi devizapiacon kialakult 11 órakor fixált keresztárfolyamok alapján állapítja meg.
És pontosan milyen időpontra állapította meg a Kúria az újraszámolását a perbeli kölcsönszerződésben? A 11 óra előttit vagy az utánit kell számításba venni?
Dőlt a THM értéke. Nem megállapítható és hibás a soha nem folyósított de az elszámolás alapját képező "folyósított devizaösszeg". Kevesebb CHF összeg a tartozás alapja, de a havi részletek is kisebb mértékűek kellettek volna, hogy legyenek. Ennek alapján a részletek sem tekinthetők pontosnak, a Földhivatali bejegyzésről már nem is beszélve. Az, hogy mit ér ezek után a tartozáselismerő nyilatkozat, szinte eltörpül, elvégre a közjegyző attól, hogy ugyanabban az iskolában szerezte meg jogi végzettségét, nem biztos, hogy felismeri hivatalból egy szerződésben mi tekinthető tisztességtelennek. Miért is tette volna, hiszen erre 2014. július 4-én maga a Kúria sem jött rá. Elfelejtette megnézni… van ilyen. Akkor az árfolyamrés hiányából adódóan perek százai születtek az adósok részére kedvező döntéssel, azaz a szerződés semmiségét mondták ki.
2014. június 3-i sajtótájékoztatón ezt a döntést szóba hozó újságírói kérdésre az a válasz született, hogy a "mai ítélet tükrében újra kell értékelni és ha szükséges kijavítani a korábbit."
Folytathatóvá tenni a szerződést, mert a felfogásuk az, hogy ez szolgálja legjobban az adósok érdekeit. Azt a termékhez kapcsolódó szerződést akarják lélegeztetőgépre, műszíves keringésre rátenni, ami élhetetlenné tette sokak életét, és lássuk be: kifizethetetlen.
Lehet, hogy ez jó néhány embernek meglepetés, de a perek nem azért indulnak, mert a hiteladósok speciális, másoktól jelentős eltéréssel szocializálódtak, hanem a már korábban is jelzett okok miatt.
Minél nagyobb az életben tartásra való törekvés, annál nagyobb lesz a káosz. Nincs szükség bankmentő jogalkalmazásra, javítgatásokra. Elég volt a visszamenőleges pótlásokból, inkább tessenek gondolkodni egy nagyon lényeges kérdésen.
Ki fizeti a kártérítéseket?
Barabás Gyula – Pénzügyi fogyasztóvédelem
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM