A BANKOK ISMÉT GYŐZTEK! MI A KÖZÖS A "DEVIZA"-KÁROSULTAK ÉS A QUAESTOR-KÁROSULTAK KÖZÖTT?
[cn-social-icon]
A „deviza”- károsultak már jól ismerik azokat a trükköket és technikákat, melyeket a politika és az állami szervek alkalmaztak annak érdekében, hogy a jogosan felháborodott devizakárosultakat kordában tartsák.
A politikusok hosszú éveken át hitegették az átvert embereket, tárgyalgattak – (természetesen a bankokkal), újabb és újabb ígéreteket tettek arra, hogy hamarosan tisztességesen rendezni fogják a bankok, a politika, és az állami szervek által közösen átvert családok sorsát.
Az éveken át húzódó tárgyalgatások és politikai időhúzás alatt pedig a bankok zavartalanul fejték tovább az adósokat, és az így befolyt pénzből (adó formájában) csepegtettek egy kis júdás aranyat az őket védő államnak.
A „tisztességes rendezés” mikéntjét már megtapasztalhatták a devizakárosultak, a tisztességtelenség jogi következményeit pedig azóta sem „élvezik” az elkövetők. Tudjuk: nem is fogják! Az átvert „deviza”- károsultak éveken át befizetett pénze nyom nélkül eltűnt, miközben a nagy többségük még többel tartozik, mint amennyit korábban felvett.
Az időhuzás és trükközés terén úgy tűnik, hogy most a Quaestor-károsultakon a sor.
A bankok legyőzték a kormányt: elkaszálta a Quaestor-törvényt az Ab -ezzel a címmel jelent meg az alábbi cikk a hvg oldalán.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Quaestor-ügyfelek kárrendezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit, mert túlságosan szűken határozták meg a kárrendezésre jogosultak körét, és a bankokra sem kellett volna rátolni az egész cehet. A törvényhozóknak lehetőségük van a jogszabály újraírására.
Kedden kikerült az Alkotmánybíróság honlapjára az a határozat, amelyben – mint arról hétfőn a VS.hu értesülése nyomán beszámoltunk – elkaszálták a Questor-törvényt. A testület keddi határozatában megállapította, hogy a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény diszkriminatív módon, túlságosan szűken határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét. Emellett a jogszabály alaptörvény-ellenesen szabályozta a Befektető-védelmi Alap (Beva) tagjainak kárrendezésbe történő bevonását is.
Az Alkotmánybíróság minderre tekintettel a törvény egyes rendelkezéseit megsemmisítette. Maga a kárrendezés ugyanakkor nem alaptörvény-ellenes, a határozatba foglalt alkotmányossági szempontok figyelembevételével a jogalkotónak lehetősége van annak újraszabályozására.
Probléma: csak egy cégcsoport ügyfeleinek a veszteségét fizetnék meg
Az Alkotmánybírósághoz több indítvány is érkezett, amely a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát kezdeményezte. Az indítványozók részben kárrendezésben nem részesülő magánszemélyek, részben olyan befektetési szolgáltatók voltak, amelyek a Befektető-védelmi Alap tagjai.
A most elmeszelt, áprilisban elfogadott törvény lehetővé tette, hogy a Befektető Védelmi Alap (BEVA) által kifizetett 6 millió forinton túl 30 millió forintig kártalanítsa a kötvényeseket, akár valódi, akár fiktív kötvényt vettek. Ezzel a károsultak szinte kivétel nélkül visszakapták volna a tőkéjüket, csak a Quaestor által ígért magas kamatról kellett volna lemondaniuk. Ezt az összeget egyelőre mégsem kapják meg. A törvénnyel a kormány szinte az összes Quaestor-kötvényes kárát megtérítette volna. A lépés politikailag érthető volt: a 32 ezer, kötvényekkel átvert károsult jóval egységesebben és hangosabban méltatlankodott, mint például a Buda-Cash vagy a Hungária Értékpapír károsultjai. És a kormány is sáros volt, ugyanis a Quaestor összedőlése előtt a legnagyobb állami pénzt (a Külügyminisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház 3,8 milliárdját) még kirántotta a cégből.
A törvény egyébként azért is kapásból igazságtalan volt, mert lényegében levette a károsultak válláról a felelősséget, hogy felelőtlenül bántak a pénzükkel (a magas hozam ígérete mellett nem törődtek a kockázatokkal).
Az Alkotmánybíróság az indítványoknak részben helyt adott, a törvény ugyanis a testület szerint diszkriminatív módon határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét. A jogalkotó egyetlen konkrét cégcsoport ügyfeleinek a veszteségét téríttetné meg, és közülük is csak azoknak juttatna, akik Quaestor-kötvényt vásároltak. A kártalanítás indoka a fiktív „saját kötvények” forgalmazása és a károsultak nagy száma lenne, azonban e szempontok nem csak az említett károsultakra érvényesek. A Quaestor-károsultak kárrendezése tehát nem lenne alaptörvény-ellenes, azonban ha a jogalkotó ezt lehetővé teszi, akkor azonos módon kell kezelnie minden, összehasonlítható helyzetben lévő károsultat. Ezért az Alkotmánybíróságnak meg kellett semmisítenie a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító rendelkezéseket.
Az még nagy kérdés, hogyan reagál a kormány az Ab-határozatra. A Quaestor-károsultak pedig a kormány lépésére. Meglehetősen érzékenyek, a hétfőn este kiszivárgott Ab-döntés láttán azonnal hívták az Alkotmánybíróságot, és tudakolták, helytálló-e az értesülés. Az egyik több ezer tagot számláló Facebook-csoportjukban azt írják, az új törvénnyel biztosan rosszabbul járnak, az is lehet, hogy mindent így hagy a kormány, ahogyan most van (magyarán bukják a kártalanítást). Egy másik bejegyzés arról szól, hogy azoknak volt igaza, akik előre megmondták, hogy a Quaestor-törvény egy időhúzó gesztus a Fidesz részéről, és ez nagy szemétség.
Aránytalan tulajdonkorlátozás a Beva-tagoknál
A másik nagy igazságtalanságot a Befektető Védelmi Alapba befizető bankokkal szemben követte volna el a törvény, ugyanis ők állták volna a több mint 200 milliárdos cechet. A pótbefizetések a jegyzett tőkéjük arányában sújtották volna őket, magyarán a veszteséget a legnagyobb kereskedelmi bankok állták volna. Magától értetődő volt, hogy megtámadták a törvényt az Alkotmánybíróságon.
És nehezen bújhatott volna ki az Alkotmánybíróság is a helyzetből. A most megjelent határozat alapján alaptörvény-ellenesnek találta a törvénynek azt a részét, amely a Befektető-védelmi Alap tagjai közé tartozó befektetési szolgáltatók kárrendezésbe történő bevonásáról rendelkeik. Ennek oka egyrészt az, hogy a törvény nem biztosított számukra kellő felkészülési időt, másrészt – egyértelmű kötelezettségek és kellő törvényi garanciák hiányában – rájuk nézve a tulajdonkorlátozás aránytalan mértékű lenne.
Ezért az Alkotmánybíróság a törvény ezzel kapcsolatos rendelkezéseit szintén megsemmisítette. A törvénynek ezek a hiányosságai a törvényhozó által ugyancsak pótolhatók – olvasható a határozatban.
Újraírhatják a törvényt
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a jogalkotónak a határozatban megfogalmazott alkotmányossági szempontok figyelembevételével lehetősége van a kárrendezés újraszabályozására. Ennek során a jogosultak körének, a kárrendezés módjának, feltételeinek és mértékének a meghatározása – gondos és körültekintő mérlegelés után – a törvényhozó döntési kompetenciájába tartozik.
A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András alkotmánybírók különvéleményt, Kiss László, Salamon László és Stumpf István alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak.
Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/ [cn-social-icon]
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
