…”A pontosan nem meghatározható kölcsönösszeg hiánya miatt, a szerződés javíthatatlanul érvénytelen, azaz teljes egészében semmis. Semmisség esetén vagy az eredeti állapotot kell visszaállítani, vagy ha az nem lehetséges, úgy az eredeti feltételek szerint a feleknek el kell számolni egymással…”
“Korábban már hivatkoztunk rá, hogy a 2oo8-as IMF Hitel felvétele a Magyar Kormány részéről az volt, hogy az eredeti havi törlesztőrészletekhez képest 125%-al megemelkedett törlesztőrészletek efölötti része 8o%-át a magyar állam átvállalja az adósok helyett. Továbbá azt is vállalta, hogy az önhibájukon kívül munkanélkülivé váltak esetében a teljes hitelt átvállalja azért, hogy lakásaikat nem kelljen elhagyni. Ezeket a 2oo8-as IMF Hitelszerződés leírva tartalmazza. Ha ezt figyelembe vesszük a banki felmondások legalább 2/3-a érvénytelen…”
Banki adósok-devizaadósok: az EU Bíróság devizaügyes előzetes döntése elé 2014.02.15
Bár még csak az EU Főtanácsnoka fejtette ki a véleményét a devizaalapú hitelekkel kapcsolatban, néhány gondolat előzetesen megengedhető:
Előre kell bocsátani, hogy rossz kereset került benyújtásra a gyulai házaspár által – Igy bosszulja meg magát országos kihatással, ha valaki – kóklerkedik – szakmai ismeret hiányában, mindenhonnan összeolvasott „jogi érvek”-ből eszkábál devizaalapú keresetlevelet, amely köti a bíróságokat, így a tényleges jogi hivatkozások hiányában, a hegyek egerekre „vadásznak”.
A rossz kereset feldobta a gumicsontot – az árfolyamrést, – amely egyben a lényegről is elterelte a figyelmet:
Az árfolyamrés abban a textusban, ahogy azt vélhetőleg a kérelem tartalmazza, még hatályban maradása esetén is, havi egy-kétezer forint könnyítést jelent a devizaadósoknak, akiknek az átlagos havi törlesztőrészletük mostanság 100-300.000.-Ft/ hóra emelkedett.
Nincs tudomásunk arról, hogy ebben a megkeresésben van-e szó arról, hogy a devizaalapú kölcsön, ténylegesen külföldi devizában lett-e nyújtva. Feltételezzük, hogy nincs ilyen kérdés Luxemburgban, mert azt a Kúria egyedül már eldöntötte. Más kérdés hogy az mennyire állja meg a helyét egy nemzetközi bíróság előtt.
Nincs tudomásunk arról, hogy történt-e megkeresés -, hogy ha nem történt meg előzetesen a bankok által előre egyoldalúan meghatározott szerződési feltételek egyedi megtárgyalása és az adós beleszólásának biztosítása a szerződési feltételek kialakítására, amelyet egyébként a banknak kell külön bizonyítani, mert a szerződések ilyet nem tartalmaznak-, mivel előrenyomott változatlan tartalommal aláírt szerződések, akkor ezek hiányában a szerződések javíthatatlanul érvénytelenek-e, azaz – semmisek-e?
Nincs tudomásunk arról, hogy történt-e megkeresés az EU felé atekintetben, hogy a szerződésekben formálisan megjelölt forintban kifejezett vagy forintban is kifejezett kölcsönösszegek, valótlan összegek, mert az árfolyam, kamat és költségváltozás, benne az árfolyamrés változás is azonnal visszahat a kölcsönösszegére, ezért az nem határozható meg konkrét összegben. Magyarul, a szerződési konstrukció alapján bármilyen konkrét összeget is írnak le, – az valótlan összeg, mert lehet, hogy az árfolyamváltozás miatt az aláírást követő másodpercben már más a kölcsön összege, mint amit az adós aláírt.
A kölcsönszerződés leglényegesebb és kihagyhatatlan része, a konkrétan meghatározott kölcsönösszeg megjelölése, ami a fentiek alapján a devizaalapú szerződésekből hiányzik.
A szerződések leglényegesebb részét a pontos kölcsönösszeget csak a szerződési partnereknek van joga meghatározni. – Helyettük azt még a bíróságnak sincs joga meghatározni. Tehát a bíróság a devizaalapú kölcsönszerződéseket a fentiek miatt nem is módosíthatja.
A pontosan nem meghatározható kölcsönösszeg hiánya miatt, a szerződés javíthatatlanul érvénytelen, azaz teljes egészében semmis.
Semmisség esetén vagy az eredeti állapotot kell visszaállítani, vagy ha az nem lehetséges, úgy az eredeti feltételek szerint a feleknek el kell számolni egymással. Ennek természetesen előfeltétele, hogy azt a bíróság a szerződés semmisségét jogerősen megállapítsa és nem elegendő beírni a banknak, hogy semmisnek tekinti az adós a szerződést és megtagadja a fizetést. (Próbálja meg, ha azt akarja, hogy azok azonnal felmondjanak.)
Ha a szerződés semmis, mindig azzal kell kezdeni, a vizsgálódást, hogy az kinek a hibájából semmis. 4-5 év tömény tapasztalatából kiindulva, megdönthetetlen véleményünk, hogy egyértelműen a bankok a felelősek, azért mert ők szerkesztették a szerződéseket.
Aki a felelős az viseli a kárt, ha ilyen keletkezett.
Ezért, ha a bank vissza akarja kapni a pénzét, úgy az eljárás a következő:
Felvett tényleges és eredeti kölcsön összeg – levonva belőle a bármilyen címen a szerződéssel kapcsolatban az adós által kifizetett összeg, – továbbá levonva az így csökkentett összegből az adóst emiatt ért bizonyítható kárt.
(Szinte minden családnál bizonyítható a lelki-személyiség károsodás, betegség kialakulása, vagy meglévő betegség súlyosbodása az állandó idegfeszültség miatt. Ez adott esetben és személyenként több millió ft-ot is jelenthet, és nemcsak kizárólag az adósra, hanem további családtagjaira is érvényes lehet.)
A különbözet a tartozás összege, amely után kamat a banknak azért nem jár, mert ő a károkozó és saját felróható magatartására előnyök szerzése céljából nem hivatkozhat.(Magyar Polgári Törvénykönyv)
A semmis szerződés további következménye, hogy a szerződés szerkesztésével kártokozó bank, elveszti a jogát arra, hogy a fennmaradó tartozást egy összegben visszakövetelje, ha az adós azt nem tudja vállalni. A kölcsönösszeg maradvány egyösszegű visszafizetésre a bank csak akkor lenne jogosult, ha annak okozója nem ő lenne, hanem az adós vagy külső és a felekhez nem köthető körülmény.
A bank maximum és az egyelőre és jelenleg még fel nem tárt feltételek miatt, amely még a visszafizetést is kétségessé teszi, – a lecsökkentett kölcsönösszeg olyan összegű havi törlesztésére jogosult, amely az adós havi jövedelmének kb. 1/3-ad nagyságáig terjed. Még az eredeti szerződési havi összeg mértéke sem követelhető, mert ő okozta ezt a helyzetet, amelynek következményeit viselnie kell.
Korábban már hivatkoztunk rá, hogy a 2oo8-as IMF Hitel felvétele a Magyar Kormány részéről az volt, hogy az eredeti havi törlesztőrészletekhez képest 125%-al megemelkedett törlesztőrészletek efölötti része 8o%-át a magyar állam átvállalja az adósok helyett. Továbbá azt is vállalta, hogy az önhibájukon kívül munkanélkülivé váltak esetében a teljes hitelt átvállalja azért, hogy lakásaikat nem kelljen elhagyni. Ezeket a 2oo8-as IMF Hitelszerződés leírva tartalmazza. Ha ezt figyelembe vesszük a banki felmondások legalább 2/3-a érvénytelen.
Összegezve, tehát az EU Bíróságtól ne várjunk sokat, mert a kérdésfeltevés, amely a rossz kereset következménye, nem érinti az alapproblémákat. (A Kúria nem terjeszkedhetett túl a kereseten és csak abból a körből meríthetett, amelyet a kereset tartalmazott.)
Jelenleg sajnos csak az tanácsolható, hogy aki már nem bírja tovább vagy a végrehajtó kopogtat az ajtaján, indítson érvénytelenségi pert vagy végrehajtás megszüntetése iránti pert, amelyben egyben kérje a végrehajtás foganatosítása felfüggesztését is.
Bp. 2014.02.15
Czirmes György
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
