JÓERKÖLCSBE ÜTKÖZŐ SZERZŐDÉSEK ?
Dr. Marczingós László Ügyvédi Iroda [cn-social-icon]
Hadd mutassam be a pénzintézetek valódi célját egy ERSTE elszámolás alapján.
Az adós (fogyasztó) egy valóban kedvezőtlen kölcsönét váltotta ki egy magyar bank szolgáltatásával. A kért és kapott kölcsön összege 25.868.012.-Ft volt, kerekítve.
2008.08.29. napján történt meg a kölcsönösszeg folyósítása úgy, hogy egy külföldi bank EUR kölcsönkövetelését egyenlítették ki. A tartozás EUR összeg volt.
Az ERSTE – saját tényállítása szerint – 178.228.-CHF összeget folyósított, melyet megvásárolt a fogyasztótól, majd az így adott HUF összegből EUR-t vettek, és azt fizették ki az osztrákoknak.
A CHF-et a bank tehát megvásárolta 147,51.-HUF/CHF árfolyam helyett (MNB) 145,14.-HUF/CHF árfolyamon, így frankonként 2,37.-Ft-ot keresett, mely a teljes összegre vetítve ez 422.400,36.-HUF volt.
A havi törlesztéskor az alkalmazott árfolyam 170,02.-HUF/CHF volt. Szerintük a 171,81.-HUF/CHF (MNB) helyett. Azonban itt valami nem stimmel. A vételi árfolyam 145.-Ft körüli, az eladási meg 170.-Ft körüli?
Dátum Alkalmazott árfolyam MNB árfolyam
2008.08.29 145,14 147,51
2008.10.15 170,02 171,81
2008.11.17 180,53 176,92
2008.11.18 180,91 178,47
2008.11.21 177,78 173,23
2008.11.25 171,97 168,69
2008.12.15 173,16 168,45
FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.
Azaz a kölcsön folyósítása és az első törlesztő összeg megfizetése között a forint rendkívüli mértékben gyengült a frankhoz képest. Csak az MNB árfolyam szerint egy frankonként 23,3.-Ft volt. Ez a teljes tőkére vetítve 4.330.940,4.-Ft-ot tett ki. A bank saját árfolyama szerint 24,88.-Ft, és az egész tekintetében 4.434.312,4.-Ft.Azaz a bank folyósított elvben – a fenti árfolyamokat követve – 25.868.011,92.-Ft-ot. És ez a tényadatokkal meg is egyezik. A folyósítás napján azonban azonnal nyert a bank 422 ezer forintot, és ez volt a titkos fenntartása, az a marzs, melyet nem említett meg a szerződésében.
Azonban valamely fél titkos fenntartása a szerződés tekintetében közömbös, az nem válik a szerződés részévé. 2008.10.15-én csak a tőke tekintetében további 4,4 milliós marzsra tett szerint. Ez másfél hónap alatt, 25 milliós tőke kapcsán csaknem 5 milliós haszon, mely a tőke 20%-át jelenti.
Erről szól az egész, és erre mondják a bíróságok, hogy ezek nem kimondottan jóerkölcsbe ütköző szerződések.
Kollégáim meg rágják a gittet, és a Hpt. szinte összes rendelkezésébe belekapaszkodtak már. Holott a banki elszámolások a pénzintézetek tényállítását, pontosabban tény-elismerését jelentik, mely érdekében legalább bizonyítást nem kell lefolytatni. Azaz egyszerre milliós nagyságrendben áll most elő eredmény, melyet fel kell használni a bíróságok előtt.
A fenti ügyfelem ügyében erre vajon mit mond majd a bíróság? Szeme sem rezdül meg, amikor a saját családjának is bizonyára van ilyen ügylete? Mert ugye, gyakorlatilag mindenkinek van. – Dr. Marczingós László Ügyvédi Iroda
Vajna Zita Barbara – "Jog és erkölcs viszonya, és a jóerkölcs fogalmának meghatározása
Minden normarendszer alapja egy értékrendszer. A jogi normák mindig valamely erkölcsi, a társadalom által elfogadott normában gyökereznek.
A vizsgált jogintézmény fontosságát jelzi, hogy a jog gyakran nem tud megbirkózni az életviszonyok sokszínűségével. Mivel erkölcsi alapokon nyugszik, ilyenkor kisegítőül valamely, a társadalomban érvényesülő metajurisztikus, normatív zsinórmértékre utal.
Jellinek szerint a jog az erkölcs minimuma.
[poll id=”2″]
1 Ez a két terület kölcsönösen hat egymásra, nem választhatóak el egymástól. Mind a jog, mind pedig az erkölcs az emberi magatartást szabályozó elvárási rendszer, melyek az emberi
együttélés biztosításához elengedhetetlenül szükségesek. A különbség köztük ezért nem annyira tartalmilag, sokkal inkább a megsértésükhöz fűzött szankcióban mutatkozik meg.
A Ptk. 1991-es módosításakor a jogalkotó azzal, hogy a magyar magánjogi hagyományoknak megfelelően, a jóerkölcsbe ütköző szerződések tilalmát kimondó jogintézményt
magánjogi kódexünkbe beépítette, morális követelményt emelt a norma szintjére. Tehát a hatályos Ptk. 200. §-ának 2. bekezdésében, illetve az új Ptk. 6:96. §-ában megfogalmazott szabály szerint: „Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik.” – Vajna Zita Barbara [cn-social-icon]
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
