KILAKOLTATÁSOK: MÁR VÉGLEGES A DÖNTÉS ÉS AZ IDŐPONT

[cn-social-icon]

Az ÉnPénzem  cikke: A parlament előtt levő törvényjavaslat szerint kilakoltatásokra (a felfüggesztett, majd újraindított végrehajtások következményeként) 2015. szeptember 16-ától kerülhet sor. Ez most az elszámolás után harminc nappal indulhatna. A felszámolást vitatni is másképp lehet majd, pedig – mint az Azénpénzem.hu megtudta – már 24 ilyen ügy van folyamatban a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) előtt.

A hátralékos adósok elleni végrehajtási eljárásokat az elszámoltatási törvény keretében felfüggesztették, de – mint arra már többször figyelmeztettünk – a folyamat a banki értesítő megküldését követő egy hónap után újraindulhat. A parlament előtt levő törvényjavaslat az előbbi harminc napot tolja ki szeptember 15-ére. A kilakoltatások eszerint szeptember 16-tól indulhatnak. A módosító indoklása szerint a megakasztott végrehajtási eljárások folytatásának lehetséges időpontját azért módosítják, mert „folyamatban van a családi csődvédelem szabályozásának előkészítése”.

A hátralékos adósok számára látszólag kedvező változtatás közelebbről megnézve nem is annyira kedvező. Valójában nem alaptalanul mondták az érintettek, hogy „nem eszik olyan forrón”. Az előírások szerint ugyanis, ha valaki a banki értesítő kézhezvétele után nem jelez a követeléskezelőnek, akkor annak meg kell várnia, amíg a pénzügyi szolgáltató minden adóssal elszámol, és ennek tényét a honlapján és bankfiókjaiban közzéteszi. Most ez az „úszó” határidő válhat teljesen konkréttá. (A mostani módosítás még a részletes vitánál tart, így nem zárható ki, hogy azt tovább alakítják.)

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Az mindenestre elég furcsa, hogy most – immár teljesen a célegyenesben – ismét átszabják az elszámoltatási szabályokat. (Érdemes felidézni, hogy tavaly az elfogadott törvényt már egyszer alaposan átírták.) PR-fogásban persze nincs hiány, a benyújtott javaslat ugyanis a „banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvények módosításáról” szóló, igen hangzatos címet viseli. Az általános indoklás szerint a mostani passzusok „segíteni fogják a fogyasztókat abban, hogy az elszámolással kapcsolatos jogaikat hatékonyabban intézhessék”.  Annyi tény, hogy a törvénybe bekerült egy, akár Lex Lombardnak is nevezhető passzus (a lízingcég gyakorlatával kapcsolatos kifogásról itt írtunk). A lényeg röviden (a jogszabály igencsak kacifántosan írja ezt le), hogy a jegybanki ellenőrzés alapjául szolgálhat a kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés fogyasztói jellegének el nem ismerésére, eltérő minősítésére való törekvés.

A módosítások többsége valóban az elszámolás vitatásával kapcsolatos. Ez elvben nem is elkésett intézkedés, hiszen csak a következő két hétben gyorsulhatnak fel igazán a devizahiteleseknek a dolgok, hiszen eddig arányában csak nagyon kevesen kaphatták kézhez az elszámolást. Panaszok azonban már így is akadnak. A PBT-nél – válaszolta a felügyeleti hatóság az Azénpénzem.hu megkeresésére – összesen 24 elszámolással összefüggő ügy van már folyamatban. Mint hangsúlyozták: a PBT hetente 65-70 meghallgatást tart (ebbe minden, tehát a nem elszámolási kifogások is beletartoznak), az ügyek intézése folyamatos.

Néhány konkrét változtatás a javaslatból

A módosítás szerint a továbbiakban a felszámolás vagy végelszámolás alatt nem álló pénzügyi intézmények is alkalmazhatnak becslést az elszámolás során. A felügyeleti hatóság számára azonban igazolni kell, hogy hiányosak az információik.

További változtatás, hogy ha az elszámolást olyan ügyfél vitatja, aki már nyújtott be panaszt a pénzügyi intézményhez, a panaszokat együtt kell elintézni. A panasz elintézésére nyitva álló határidőt pedig a később érkezett panasz beérkezésétől kell számítani. Amennyiben a panaszos korábban már fordult ilyen ügyben a PBT-hez, arról tájékoztatni kell a testületet. Az elszámolás pedig nem vitatható olyan okból, amelyet a Pénzügyi Békéltető vagy a bíróság már jogerősen elbírált.

A hatályos jogszabály szerint a PBT-nek bármely fél kérésére meghallgatást kell tartania. A mostani módosítás alapján azonban ez csak egy lehetőség. Nemcsak a PBT, hanem a bíróság számára is (a passzus szerint: a „bíróság – ha a döntéshez szükséges – a feleket meghallgathatja”). Bekerül az a kitétel is, hogy amennyiben a tanács a kérelmet érdemi elbírálásra nem tartja alkalmasnak, megszüntetheti az eljárást. (Tartani lehet attól, hogy ebbe a kategóriába rengeteg panasz kerülhet majd, hiszen az adósok – az általunk eddig megismert elszámolási értesítők alapján – aligha lesznek abban a helyzetben, hogy szakszerű, pontos kifogásokat fogalmazhassanak meg.)

Az elszámolás, de a PBT döntése is megtámadható. A mostani szabály szerint a bíróság állapítaná meg, hogy az elszámolás helytelen, és az állapítaná meg a helyes elszámolást is. Az eleve elég életszerűtlen (a bírák a perek során sem jeleskedtek éppen számítási ismereteikkel vagy akár készségükkel) passzust most úgy változtatják meg, hogy a bíróság ilyenkor új eljárásra kötelezi a PBT-t. A perben továbbra is csak arra hivatkozva lehet hivatkozni, hogy az elszámolásban helytelen adat, illetve számítási hiba szerepel. Újdonságként a PBT-t támadni csak azzal lehet, hogy jogszabályt sértett. Érdekesség még, hogy a javaslat szerint a korábban felfüggesztett pereket meg kell szüntetni, ha a PBT megállapította a helyes elszámolást. – Az ÉnPénzem nyomán Nemzeti Civil Kontroll [cn-social-icon]