DR LÉHMANN – A NEM JELZÁLOGKÖLCSÖN ADÓSAI MEGMENEKÜLHETNEK! OSZD MEG!

[cn-social-icon]

A nem jelzálogkölcsön adósai megmenekülhetnek FIGYELEM CSATOLT DOKUMENTUMOK A LAP ALJÁN!

Mint köztudott, az elmúlt évben – november 25-én – az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást, mely mostanában természetesen alkotmánysértő és Európai Uniós jogszabályokkal ellentétes, de ennek ellenére akként rendelkezik, hogy csupán a jelzálogkölcsön-szerződéseket „forintosítja” 256,47 HUF/CHF átváltási áron.

A többi devizában nyilvántartott forintkölcsönszerződéssel kapcsolatosan pedig később Miniszterelnök Úr akként nyilatkozott, hogy „Mindenki egyezkedjen a bankjával”. Ebből következően a Kormány ezekbe a szerződésekbe nem kíván beleszólni. Hozzáteszem, hogy Hála Istennek.

Valamint az is köztudott, hogy január 15-én – csütörtökön – a Svájci Bank megszüntette az árfolyamküszöböt, és ennek hatására aznap 400 HUF/CHF fölé is emelkedett az árfolyam, majd azóta beállt az árfolyam 300 HUF/CHF fölé.

Ilyen előzmények után a nem jelzálogkölcsön szerződések adósainak teljesítésével kapcsolatosan kétfajta változat lehetséges.

1./ Vagy az alábbiakat vesszük alapul:

A miniszterek által 2014. juliusa óta folyamatosan elhallgatott – helyesen elhazudott -, 2014. évi XXXVIII. törvény okaként megjelölt 2/2014. Kúriai Jogegységi határozat 1. pontja indokolása a következőket tartalmazza:

„Amennyiben azonban az árfolyamkockázat korlátlan  viselésének szerződési rendelkezése a fogyasztó számára a pénzügyi intézménynek felróható okból nem volt világosan felismerhető, illetve érthető, fennállnak a szerződés tisztességtelensége megállapításának a feltételei.

Előfordulhatott ugyanis, hogy a szerződés egyértelmű megfogalmazása, a megfelelő tartalmú kockázatfeltáró nyilatkozat ellenére a szerződéskötés során a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatás alapján a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az általa viselendő árfolyamkockázat nem valós, annak nincs reális valószínűsége, vagy  az bizonyos mértékben korlátozott (van egy maximuma). Ez a helyzet akkor, ha a fogyasztó az árfolyamváltozás várható alakulásáról, maximális mértékéről a pénzügyi intézménytől, annak képviselőjétől konkrét, hitelt érdemlőnek tűnő, később azonban tévesnek, valótlannak bizonyult tájékoztatást kapott. Ebben az esetben a szerződés a nem megfelelő (téves, félreérthető, nem egyértelmű) tájékoztatással érintett rendelkezése tisztességtelen, amely a szerződés részleges vagy teljes érvénytelenségét eredményezi.”

A január 15-i svájci árfolyamküszöb eltörléséből adódó árfolyamnövekedés alapján megállapítható az, hogy a jogegységi határozat idézett rendelkezései szerint a banki kockázatfeltáró nyilatkozatok a fogyasztók számára félrevezetők voltak, melyből következően a kölcsönszerződések az adósokat terhelő árfolyamváltozásokkal kapcsolatos részeiben részlegesen semmisek.

2./ Vagy abból indulunk ki, amiről egy nem vidéki ügyvéd a következő cím:  http://www.civilkontroll.com/czirmes-gyorgy-oromhir-oszd-meg/ 

megnyitása után a 4. perc végét követően nyilatkozik.

Abból indul ki a nem vidéki ügyvéd előadásában, hogy mivel 25 %-kal megemelkedett a HUF/CHF árfolyam január 15-én az a svájci frank árfolyamkülönbözete megszüntetésével, a kölcsönszerződések teljesítésének lehetetlenülése folytán a szerződések megszüntek.

Más kérdés az hogy ügyvédként nyilván  jól tudja a nem vidéki ügyvéd azt, hogy a 2/2014. Polgári Jogegységi Döntés fennt idézett rendelkezése alapján a kockázatfeltáró nyilatkozat tartalmától függ az, hogy az árfolyamváltozással kapcsolatos terheket a bankok, vagy az adósok viselik, de ennek ellenére határozottan állítja azt, hogy ezeket terheket kizárólag az adósok viselik,

illetve azt is nyilván tudja, hogy az általa elhallgatott elszámolás következik a szerződés megszűnése esetén is, de másfajta elszámolás a felek között, mint az érvénytelen szerződésből fakadó elszámolás esetén, de ettől még a nem vidéki ügyvéd által felvetett probléma alaposabban vizsgálandó.

A mellékletben teljes terjedelemben olvasható döntvényből indokolt ehhez kiindulni és az alábbi megállapításoket tenni:

BH 1986. 469.:      Lehetetlenül a szerződés, ha azt a szerződéskötés után bekövetkezett változás miatt csak előre nem látott nehézségek vagy olyan aránytalan áldozat árán lehet teljesíteni, amely a kötelezettől nem várható el [Ptk. 312. § (1) bek., 319. § (2) bek.].

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

A Ptk. 312. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet.

E szabály értelmében a kötelezett tartozik a jogosult kárát megtéríteni a kártérítés szabályai szerint a teljesítés elmaradása esetében. A kártérítési felelősség megállapításának azonban egyik feltétele a felróhatóság, amely az adott esetben hiányzik, mert a felperes teljesítési segédjének közúti balesete már kívül esik a felperes szempontjából figyelembe vehető felróhatósági körön.

A Ptk. 319. §-ának (2) bekezdése szerint a szerződés megszűnése esetében a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatások ellenértékét meg kell fizetni, ebből az is következik, hogy ha a szerződés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem tartozik felelősséggel, az addig nyújtott szolgáltatásokat egymással szemben el kell számolni, kártérítés azonban még akkor sem jár, ha a szerződés megszűnése miatt a felek bármelyikét kár éri.

Ebből következően tehát valamennyi nem jelzálogkölcsönként megjelölt, devizában nyilvántartott forintkölcsönszerződés megszűnt a január 15-i svájci banki árfolyamküszöb eltörlése időpontjában akkor, ha a miniszteri félrebeszélések, sikeres kormányzati hazudozások eredményeként az árfolyamváltozásból eredő minden terhet a kockázatfeltárási nyilatkozatok tartalmától függetlenül az adós viseli.

Azért szűnt meg, mert az ebből az árfolyamküszöb eltörléséből származó 25 százalékos törlesztőrészlet emelkedés olyan előre nem látható körülmény, melynek folytán csak aránytalan nehézség, áldozat árán lehet teljesíteni.

Abból pedig, hogy a döntvény ugy fogalmazott, hogy ez esetben a

“megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatások ellenértékét meg kell fizetni”

az következik, hogy a hitelező által nyujtott pénzösszeget kell az adós által részletekben fizetett pénzösszeggel egybevetni, beszámítani úgy, hogy az értékegyensuly ne boruljon.

Azaz szó sincs semmiféle árfolyam figyelembevételéről, vagy egyéb banki huncutságról, hanem legfeljebb az infláció mértékét lehet az adós által fizetett törlesztőrészleteknél figyelembe venni azért, hogy a jogalap nélküli gazdagodás ne következzen be egyik oldalon sem.

Több ezer ügyfelem nevében

köszönöm a Svájci Nemzeti Banknak azt, hogy a lehetetlenülés okát ilyen frappánsan meghatározták,

köszönöm Varga Mihálynak, Rogán Antalnak, nem utolsósorban Miniszterelnök Úrnak azt, hogy a 2014. évi XXXVIII. törvénnyel kapcsolatosan folyamatosan letagadták azt, hogy a kockázatfeltáró banki tájékoztatások mikéntje határozza meg az árfolyamváltozás miatti adósi teherviselést,

köszönöm nekik azt is, hogy nem avatkoztak a nem jelzálogkölcsönösök szerződéseibe valamiféle forintosítási szörnyűséggel.

Ami pedig a jelzálogkölcsönösöket illeti, sajnos nekik a magánjogi szerződéseikbe 500 éve nem tapasztalt módon úgy nyultak bele a felsorolt urak, hogy abból az adósoknak csak káruk lehet.

Hivatkozniuk kell a jelzálogkölcsönösöknek arra, hogy köszönőviszonyban sincs a julius 4-e óta tartó magyar törvénykezés az elsődlegesen alkalmazandó Európai Unió jogszabályi rendelkezéseivel és minden eszközzel akadályozniuk kell azt, hogy a forintosításnak nevezett adósvagyonkivégzéssel végképpen tönkre tegyék őket.

Természetesen küldöm a mellékletben azt a banknak címzett levelet, amit küldenék akkor, ha nem jelzálogkölcsönszerződésből fakadó tartozásom lenne.

Amennyiben a levelem piros színű szavait átírják saját szerződéseiknek megfelelően és elküldik saját bankjaiknak, ennek akadálya nincs, nem szükséges iratom fejrészénél lévő adataim letörlése, vagy hozzájárulásom kérése.

Annak oka, hogy egyértelműen, ügyvédként, nem tanácsolom a leveleknek megküldését az, hogy olyan jogállamiságot nélkülöző országban élünk Európa szégyenére, ahol eddigi tapasztalataim alapján fél nap alatt a törvényhozással bármilyen Alkotmányt és Európai Uniós jogszabályokat sértő törvény hozható.

Két nap mulva akár ötszáz évre visszamenőleges hatállyal törvényt alkothatnak manapság hazánkban arról is, hogy a szerződés megszűnése esete nem is létezik, illetve ha létezik, akkor a már befizetett annuitásos kamatot az adósoknak a bankok felé mégegyszer meg kell fizetni.

Itt minden lehetséges.

Ezért kérem azt, hogy csak saját felelősségükre használják, írják át a mellékletben látható levelem saját céljaikra.  Ha akarják.

Siófokon 2015. február 1. napján.

Léhmann György

CSATOLT DOKUMENTUMOK:

Döntvény a lehetetlenülésről

Megszünt, vagy meg nem szünt szerződés miatti levél a banknak

[cn-social-icon]