ÚT SZÉLÉN HAGYOTT AUTÓHITELESEK

Komoly bajba kerültek akik devizában vagy devizaalapon felvett autó-, személyi, folyószámla- vagy áruhitellel rendelkeznek, ugyanis rájuk nem vonatkozott a forintosítás: a svájci frank jelenlegi, hozzávetőlegesen húsz százalékos drágulásával ugyanis a hitelfolyósítási szint nagyjából duplájára emelkedett az alpesi valuta ára. – írja a Somogy Online

– Havi húszezer forintról indult hat éve az autóhitel-törlesztésem, decemberben 31 ezret fizettem – állította Gárdos Péter, aki 1,2 millió forintot vett fel annak idején 96 hónapra. – A januári csekket még nem kaptam meg, de szerintem közel negyvenezret kell majd befizetnem…
Az ötvenhárom éves férfi nincs egyedül: a nyilvántartás szerint több mint 110 ezren szembesülnek hasonló problémával, azaz rendelkeznek nem jelzálog fedezetű deviza-autóhitellel, s összesen 154 milliárd forintnyi valutával tartoznak.

Kovács László, a Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesületének (BVKFE) főtitkára szerint esetükben komoly gond, hogy nyolc-tíz év után újautó áron törlesztetik velük jelentősen használt gépkocsijukat.
– Ha nem fizetik pontosan a részleteket, elviszik az autót, ám ettől a tartozásuk megmarad – vélekedett Kovács László –, így aztán jön a végrehajtás, az árverezés. Úgy tűnik, a pénzügyi kormányzat megelégedett a jelzálogalapú hitelek forintosításával, legalábbis a legkisebb jele sem látszik, hogy bármit is tenni akarnának. A Kúria megállapította, a devizahitelesek tudtak a kockázatokról, ezért annak terheit viseljék, hacsak nem tudják igazolni ennek ellenkezőjét. Pedig nem csak az övék a felelősség.

A BVKFE főtitkára szerint ugyanis az érintettek jelentős része jóhiszeműen, ám kellő információk nélkül vette fel hitelét. Állítja, 2006 januárjában a Bankszövetség tanulmányt adott ki Nem kell félni a devizahitelektől címmel, s hosszútávon nem jósolt jelentős változást az árfolyamokban. Hasonlóképpen nyilatkozott a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is, a bankok pedig ezen iránymutatások alapján hirdették a svájcifrank-hiteleket, s legfeljebb 15 százalékos árfolyam-ingadozást ígértek. 
– A következmények ma már ismertek – jelentette ki Kovács László –, ám a lakossági hitelszerződések védelmében mégsem történt semmilyen érdemi intézkedés: az MNB, a felügyeleti szervek, illetve a kormányzat nem kezdeményezte a szerződések felülvizsgálatát, s nem tették lehetővé a szerződések felmondását az ügyfelek részéről, ahogyan a forint- és a devizakonstrukciók közötti átjárást sem. Bár több adósmentő intézkedést hoztak, a szűk réteget érintő 180 forintos végtörlesztés kivételével egyik sem volt megfelelő.

Egy olvasói hozzászólás: "…A Kúria megállapította, a devizahitelesek tudtak a kockázatokról, ezért annak terheit viseljék, hacsak nem tudják igazolni ennek ellenkezőjét. Pedig nem csak az övék a felelősség…."
Nem nagyon kéne ezt hangoztatniuk (bankok, Kúria, kormány), ugyanis egyrészt nem tudtunk a kockázatokról, amit bizonyítani is tudunk, másrészt arról kéne inkább írni, hogy a bankok elhallgatták a kockázatkezelési lehetőségeket és módszereket!! Úgy gondolom, hogy miután a bankok az 1997. évi XXX. törvény 14. §. 5. bekezdése alapján tisztában voltak kockázatkezelési kötelezettségükkel, és ezt meg is tették, ily módon a kockázatfeltáró nyilatkozatok, illetve a kockázatok bárminemű szerződésbe foglalása, ügyfelekre hárítása egyértelműen uzsora és egy rohadt bűncselekmény, hiszen ha én előre tudom, hogy nincs és nem is lesz kockázatom, mert azt tudom kezelni, de azt annak ellenére előre átvállaltatom az ügyféllel, akkor ott bizony csalást követek el…!! Akárhonnan is nézzük….!!! Olyat vállaltattak, ami soha nem is létezett…!! Ajánlanám a Kúria és a kormány figyelmébe is, hogy ebből induljanak ki, mert egyébként ők is ugyanolyan mocskos csaló népirtók, mint a bankok…!!

A főtitkár hozzátette, a Svájci Nemzeti Bank 2011-ben bejelentette az euróhoz viszonyított 1,2-es átváltási küszöböt, ez minden szakembert megnyugtatott, s senkinek sem jutott eszébe: mi lesz, ha megszűnik a korlátozás? Egyáltalán, voltak erről információik? A svájciak a piaci folyamatokkal indokolták a lépéseiket. A hazai elemzők nem ugyanezeket tanulmányozzák? Mert a lakosság lehet pénzügyi szempontokból tájékozatlan, de a gazdasági kormányzat, a bankvilág nem.
– A lakosság elvárná, hogy a parlament azonnali rendkívüli ülést tartson ebben az ügyben – állította Kovács László –, és olyan intézkedések sorát vezesse be, mely a lakosság kitettségét csökkenti, a piacot megnyugtatja, és az árfolyamokat stabilizálja. A bajbajutott családok száma megduplázódott. És teljesen mindegy, valakit gépjármű- vagy jelzáloghitel miatt árvereznek el…

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.