FORINTOSÍTÁS – PADLÓRA KÜLDTÉK AZ ÁRFOLYAMGÁTASOKAT IS

Jól elintézték az árfolyamgátasokat (IS) a forintosítással

Az árfolyamgátas ügyfelek választás elé kerülnek az elszámolás és a forintosítás után, miszerint az átváltott kölcsön csökkentett törlesztőrészleteit fizetik, vagy a rögzítésnek megfelelő törlesztőket választják. Kiszámoltuk, hogyan jár jobban egy átlagos árfolyamgátas ügyfél.

A devizahitelek forintosítása során a törlesztőrészletek csökkenése várható, ennek ellenére az árfolyamgátas ügyfelek többsége még így is többet fog fizetni, mint a rögzített árfolyamnak köszönhetően kellett fizetnie az elmúlt években. Ezért a törvény lehetővé teszi, hogy a hitel törlesztőrészletét fixálja az adós az eredeti árfolyamrögzítés tartamának végéig, vagyis a most fizetett törlesztőrészlet nem változik. Az alulfizetés miatti tartozást a rögzítés után vissza kell fizetni úgy, hogy eközben a tartozás sokkal lassabban csökken, mintha teljesen kilépnénk az árfolyamgátból.
Ennyi lesz a törlesztőrészlet a forintosítás után

A jelzálog-fedezetű devizahitel átváltása mindenkinek kötelező, kivéve, ha az alábbi négy pont egyikét teljesíti:

A devizahitel 2020 vége előtt lejár
Aki megfelel a január 1-jétől érvényes jövedelemarányos törlesztőrészlet szabályozásnak, így például frankhitel esetében nem éri el a törlesztőrészlet a nettó jövedelem 10 (400 ezer forintos jövedelemtől 15) százalékát
Akinek a törlesztőrészletet meghaladó rendszeres devizajövedelme van
Akinek a forintosítás következtében megnőne a kamatszintje
Emiatt az árfolyamgátas ügyfelek kölcsöneit is forintosítani kell, ha nem tudják teljesíteni a feltételeket. Esetükben az elszámolás miatt visszajáró összeget elsősorban a gyűjtőszámlából kell levonni és csak ezután csökken a hitel tőketartozása. Ezután váltják át a kölcsönt forint alapú szerződésre. Az átváltás kamatszabályai a következők:

A kamatfelár megegyezik a devizahitel kezdeti kamatfelárával
A forinthitel kamata nem lehet magasabb sem a devizahitel kezdeti, sem a mostani szintnél
A kamatfelár minimuma 1 százalék
A kamatfelár maximuma lakáshitelekénél 4,5 százalék, szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig 6,5 százalék
Milyen lehetőségek közül választhatnak az árfolyamgátasok?

Az árfolyamgátas adósok ezután két lehetőség közül választhatnak. Az első lehetőség, hogy az elszámolás és forintosítás utáni árfolyamnak megfelelő szinten, rögzítés nélkül törlesztik a hitelüket. A másik lehetőség szerint viszont az árfolyamgát szerződés tartamának végéig a rögzített törlesztőrészletet fizethetik. De vajon melyikkel járnak jobban?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által átlagos devizahitelesnek nevezett adós hitelét vettük alapul, ami svájci frank alapú, és az elszámolás után hatmillió forintos tartozású hitel, az árfolyamrögzítésbe való belépés ideje 2013 eleje.

Egy ilyen árfolyamgátas hitel törlesztőrészlete tizenkét és fél éves hátralévő futamidő esetén (ennyi az átlagos hátra lévő futamidő) 55 ezer forint, ami a forintosítás után 58 ezer forintra ugrik, ami elsősorban a gyűjtőszámla megszűnésének köszönhető.
A különbség tehát csupán háromezer forint a két törlesztőrészlet között.

A forintosítás után az árfolyamgát lejáratáig (általában 2018-ban járnak le a szerződések) a kedvezményes, rögzített részleteket kell fizessük, azonban kérhetjük ennek elhagyását. Ennek a hátránya viszont, hogy az a tartozás, amit ekkor nem fizetünk ki, hozzáadódik a tőketartozásunkhoz, vagyis a két hitel különbsége folyamatosan növeli a tartozásunkat.

Ennek köszönhetően az árfolyamgát lejárata után az 55 ezer forintos havi törlesztőnk hirtelen 76 ezer forintra ugrik, ami 38 százalékos emelkedést jelent.
Ha mégsem élünk a törvény által nyújtott kedvezményes törlesztőrészlettel, akkor nagyjából háromezer forinttal kell többet fizetnünk (55 ezerről 58 ezerre nő a törlesztő), viszont nem ugrik meg a törlesztőrészletünk néhány év múlva 18 ezer forinttal. Ezt a lehetőséget az árfolyamgát eredeti időszaka alatt bármikor választhatjuk. Aki mégis az átmenetileg rögzített részletet választja, annak várhatóan szüksége lesz futamidő hosszabbításra, ha a törleszttőrészlete legalább 15 százalékkal megnő. Ezt várhatóan egy, a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott, rendelet fogja szabályozni.

Fontos, hogy mivel a forintosított hitelek kamatozása a BUBOR-hoz (budapesti bankközi kamatláb) lesz rögzítve, ezért akármelyik lehetőséget választjuk, az átváltott hitelünk kamata emelkedhet, mivel a kamatszint a BUBOR változásait követi le. A változás mértéke várhatóan attól függ, hogy a kamatláb, és ezen keresztül a hitelünk kamatszintje mennyivel emelkedik. 

Azt azonban le kell szögezni, hogy az egyes hiteleknél nagy eltérés lehet az elszámolás miatt visszatérített összeg esetében, ami befolyásolja azt is, hogy az árfolyamgátas szerződést megéri-e a rögzített árfolyamnak megfelelő szinten fizetni, vagy jobban járunk, ha nem élünk ezzel a lehetőséggel.

Lesznek olyan devizahitelek, ahol nem fog elfogyni a gyűjtőszámla az elszámolás miatt. Ezek elsősorban azok az euró alapú hitelek lehetnek, amiket a válság kirobbanása után, 2009 után vettek fel, és az árfolyamrögzítéssel az elsők között éltek.

Így ugyanis a gyűjtőszámlán viszonylag sok pénz halmozódott fel, és a jegybank adatai szerint nem történt kamatemelés, sőt több esetben csökkent a hitel kamatlába. Ennek köszönhetően az elszámolás mértéke sem nagy esetükben, ezért az elszámolás összege kisebb lehet a gyűjtőszámlán felhalmozott pénznél. – Pénzcentrum