Az alábbi interjú még 2012 októberében készült Varga Mihállyal. Természetesen nagy kérdés, hogy akkori véleményét, gondolatait vállalná, és képviselné-e most is? (2014-már tudjuk, hogy nem…szerk)
Hallottunk már hasonló kijelentéseket más fontos állami beosztást betöltő politikustól is. Többek között Magyarország miniszterelnökétől, Orbán Viktortól.
Ő konkrétan ilyen kijelentéseket tett: Senki nem kerül utcára…biztosan ülünk a lovon…Nem lesz kilakoltatás…„Magyarország egy olyan ország, ahol senki sem találhatja magát a szabad ég alatt, mert nem tudja törleszteni a lakáshitelét "A moratórium lejártával sem lesz kilakoltatás.."
És akkor nézzük a korábbi interjút:
Varga Mihály – Nem kár két-három bankért
Az még nem olyan nagy tragédia, ha két-három bank eltűnik a magyar piacról – véli Varga Mihály volt pénzügyminiszter. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint ki kell mondani: a bankok a devizahitelekkel becsapták az ügyfeleiket.
Kezdjük egy találós kérdéssel: melyik bank indította el és mikor a devizahitelezést Magyarországon?
– Csak tippelni tudok. Az előző rendszerben a Pénzintézeti Központ nyújthatott elsőként devizahiteleket a vállalatok számára. A kérdés nyilván arra vonatkozik, melyik bank adott először devizaalapú jelzáloghitelt a lakosságnak. Emlékeim szerint az első Orbán-kormány utáni évben, 2003-ban indultak el a hazai bankok ezzel a termékkel, amely 2004-től futott fel igazán.
– S kinek volt jogosítványa a korlátozások foganatosítására? A jegybankelnöknek? A pénzügyminiszternek? A bankfelügyelet vezetőjének?
– A devizahitelek elterjedését épp a kormány tette lehetővé. Lengyelországban és Romániában a pénzügyminisztérium például az ottani felügyelettel és a monetáris hatósággal közösen lépett fel a megfékezésükre. Ezért van az, hogy Lengyelországban a teljes lakossági hitelállománynak csupán 6 százalékát teszik ki a devizaalapú hitelek. A horvátoknál ez az arány 10 százalék. Nálunk negyven.
– Ön mikor ismerte fel a devizahitelezés veszélyeit?
– Másokhoz hasonlóan korábban is sejtettem, hogy az árfolyamkockázat kezelése nem lesz könnyű feladat, de bevallom: én is 2008-ban, a válság kirobbanásakor szembesültem azzal, hogy ebből óriási baj lehet. Számomra a devizahitelezés legfontosabb tanulsága, hogy a magyar pénzügyi kultúra nem tud olyan gyorsan alkalmazkodni azokhoz az új banki megoldásokhoz, amelyeket a többségében külföldi tulajdonban lévő magyar pénzintézetek hoznak be az országba, részben a nyugati példák nyomán.
– Miért nem lehetett ezt a problémát már 2010 nyarán megoldani? Talán a gazdasági növekedés sem lassult volna ennyire és kevesebb áldozattal is járt volna.
– Kormányra kerülve szembesültünk azzal, hogy a devizaadósok egymás után vesztik el a fedelet a fejük fölül. Ezért első lépésként kilakoltatási moratóriumot vezettünk be, s megpróbáltuk minél gyorsabban kezelni a helyzetet. Ezután öt hónapon át tárgyaltunk a bankokkal, melynek eredményeként bevezettük a 180 forintos árfolyamgátat a frankhitelesek esetében. Ez azoknak adott esélyt, akik már érezték, hogy bajban vannak, de még tudták törleszteni hitelüket; a megemelkedett részletek miatti többletterheket viszont már nem tudták vállalni. Nekik jelenthet segítséget, hogy három évig csak 180 forintos árfolyamon kell fizetniük a frankadósságukat, s a különbözet egy gyűjtőszámlára kerül, amelyet 2015-től kell majd rendezniük. Ezután azoknak a helyzetét igyekezett megoldani a kormány, akik 90 napon túli fizetési késedelembe estek. Ma már több mint 100 ezer ilyen adósról beszélhetünk. Az ő ingatlanjaikat a Nemzeti Eszközkezelő vásárolja meg, Ócsán pedig a fizetésképtelen devizahiteleseknek építünk szociális bérlakásokat. Ma már az is látszik: hiába csökkentjük az államadósságot, az országkockázat mindaddig nem fog mérséklődni, amíg fennáll hazánk óriási devizakitettsége. Ezért kell hozzányúlni a devizában felvett magánadósságok problémájához is.
Két csoportja van a lakáshiteleseknek: az egyikbe azok tartoznak, akik a lakhatásuk megoldására vettek fel jelzáloghitelt, a másikba pedig azok, akik azért terhelték meg adóssággal az ingatlanjukat, hogy a pénzből valami mást vegyenek. Szabad felhasználású hitelből vásároltak autót vagy újították fel a lakást. Attól persze, hogy elviszik a plazmatévét vagy az autót, az élet még megy tovább. A baj ott kezdődik, ha nem tud fizetni, akkor a végén ő is ugyanúgy elveszíti a lakását. A két csoportot nem igazán lehet szétválasztani, de a nyerészkedőket ki kell szűrni. Ha valakit kitesznek az otthonából, akkor olyan változás áll be az életkörülményeiben, amit csak nagy erőfeszítések árán tud visszafordítani. A kormány ezért érzi magát felhatalmazva arra, hogy a közérdek védelme érdekében belenyúljon a pénzintézet és az adós közötti magánmegállapodásba. A kormány megoldása kezelhető, a bankokra nézve ugyan kockázattal jár, de még elviselhető terhet jelent.
– Csak nem a bankok kivonulással való zsarolása miatt visszakozik a kormány?
– Már tavaly is hallottuk ezt a fenyegetést a különadó kivetésekor, mégsem vonult ki egyik sem. Ha két-három bank eltűnne is a magyar piacról, az még nem volna olyan nagy tragédia. Volt már erre példa. De furcsának tartanám, hogy miközben külföldi beruházók érkeznek az országba, addig valamelyik bank a kivonulás mellett döntene. A pénzintézetek előbb-utóbb előállnak azokkal a termékekkel, amelyekkel a devizahitelek rendezését teszik lehetővé úgy, hogy közben ne veszítsenek ügyfeleket sem. A bankok tisztában vannak azzal, hogy helytelenül jártak el, amikor rátukmálták ügyfeleikre a devizás hiteleket. Mondjuk ki nyíltan: egyszerű profitérdekből becsapták a magyar embereket.
Hatékonyabban lehetne megoldani a devizahitelezés problémáit, ha a kormánynak kiegyensúlyozottabb lenne a viszonya a jegybankkal?
– Könnyebb lenne, ha sikerült volna közösen gondolkodni a helyzetről. De ismerjük Simor András idevágó nézeteit – legalábbis ha hihetünk a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott diplomáciai feljegyzéseknek. Ezekből kiderül, hogy a jegybank elnöke nem tartotta fontosnak a devizahitelesek ügyének rendezését.
Forrás: hetivalasz.hu
http://hetivalasz.hu/uzlet/nem-kar-ket-harom-bankert-41579/
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
