Az autóhitelek harmada visszajár?
Szinte biztos, hogy ősszel lesz elszámoltatás, amelynek végén a bankok fizetnek majd a korábbi ügyfeleknek, illetve csökkentik a még aktív hitelek törlesztőrészleteit. Akár a felvett összeg harmada is visszajárhat a devizában felvett autóhitelek után.
Többéves hitegetés után úgy tűnik, jelentős és széles körű segítséget kapnak a devizahitelesek. A kormány elszámoltatást ígér és türelemre int, miután a Kúria kimondta, a bankok tisztességtelenül jártak el a devizahiteles ügyfeleikkel szemben – innen már nincs visszaút, és biztos, hogy fizetnek majd a bankok – számolt be róla a Totalcar.hu.
A kérdés, mi után és mikor. Várhatóan még az őszi önkormányzati választások előtt, leghamarabb szeptemberre meglesz, kinek mennyi jár vissza már rendezett hiteléből, illetve milyen mértékben csökkennek a törlesztőrészletek a még aktív hiteleknél. Jelenleg minden ezzel kapcsolatos számítás csak kormányzati kommunikációra épülő erős sejtés.
Suzukit vettek BMW-áron
Ma a devizahitelesek nagyjából harmada problémás ügyfél, olyan, aki késedelemben van a törlesztésekkel. Ennél is többen lehetnek azok, akik bár kigazdálkodják a megemelkedett törlesztőket, a mozgásterük nagyon kicsi, az opciós szerződés lejártáig pedig autójuk értékesítésével sem próbálhatják meg csökkenteni vagy kifizetni tőketartozásukat. A gépjárműhitelesek aránya jelenleg nagyjából 7:3 a lakáshitelesekkel szemben. Jóval többen vannak tehát, akik autóra, esetleg motorra vettek fel hitelt, és nem ingatlanra. Az elmúlt hetekben a gépjárműhitelesekről kevesebb szó esett, pedig a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete (BHKE) szerint tavaly óta jelentősen nőtt a bajbajutottak száma.
A BHKE szerint a jónak tűnő konstrukciók tekintélyes része mostanra jutott el abba a stádiumba, hogy a gépjárművek jelenlegi értéke aránytalanul kicsi a fennálló hiteltartozáshoz képest. A törlesztők nemritkán közel duplájukra emelkedtek, a járművek piaci értéke és a fennálló tartozás mértéke pedig távolról sem relevánsan követték egymást. Ezek azok a helyzetek, amikor az ügyfelek úgy fogalmaznak, „Suzukit vettek, de egy BMW árával tartoznak”.
Mennyi járhat vissza?
A devizahitelek kapcsán két kulcsfogalommal nem árt tisztában lenni, ha a visszafizetésről esik szó: árfolyamrés és a kamatemelés. Az árfolyamrés a bankok által folyósított hitelek és a törlesztőrészletek közti árfolyamkülönbséget jelenti. Ez a gyakorlatban akkor problémás, ha a hiteleket erős eladási árfolyamon folyósították bankok, míg a törlesztőrészleteket gyenge vételi árfolyamon számolták. Például ha valaki felvett egy svájci frankos hitelt 180 forint/svájci frank áron, akkor azt lehet, hogy 190 forintos árfolyamon törlesztette vele a bank, ezért a PSZÁF 2010-ben úgy döntött, a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamát kell használni a számításoknál. Az árfolyamrés a két kulcsadat közül a kisebb tétel, de az már biztosnak tűnik, hogy ez visszamenőleg teljes mértékben visszajár mindenkinek.
2008 végén meredeken emelkedni kezdtek a törlesztőrészletek, melynek egyik oka volt, hogy a forint nagyot zuhant a svájci frankkal szemben. Ez a devizahitelek esetén közismert kockázat, de az emelkedés mögött volt még egy érték, ez pedig a kamatemelés volt. Az Index.hu vonatkozó szájbarágója szerint a bankok látván, hogy nagyot nőtt az ország csődkockázata és az ügyfeleik kockázata is, egészen keményen emeltek kamatot a korábban éppen az alacsony kamat miatt igazán vonzó devizahiteleknél. Várhatóan a kamatemelés után is visszajár valamennyi. Nem kizárt, hogy teljes mértékben kárpótolják az ügyfeleket az így kialakult különbözettel.
A Pénzcentrum.hu-n július 3-án megjelent egy cikk, és benne egy számítás, mely szerint a felvett hitelek akár harmada visszajárhat. Ők a kamatemeléssel és az árfolyamréssel kalkuláltak. Példaként egy 2007 júniusában felvett, kétmillió forintos és ötéves futamidejű, svájci frank alapú autóhitelt vettek. A jegybanki adatok alapján ebben az időszakban kétszer történt kamatemelés: 2008 közepén, majd 2009 közepén. A kamatok így kilenc százalék alól tizenhat százalék fölé emelkedtek, a törlesztőrészlet pedig 94 százalékkal nőtt, melyből a kamatemelés 24 százalékot tett ki. Emiatt a kétmilliós hitel a törlesztés végére 4 millió 779 ezer forintba került az ügyfélnek.
A Pénzcentrum szerint az ismert jegybanki adatok alapján, a konkrét példánál az árfolyamrésből 68 ezer, míg a kamatemelésből 601 ezer forint járna vissza. Megkérdeztük erről az MNB-t, ám szerintük ez csupán túlzó szélsőértéknek tekinthető. Véleményük szerint minden becslés erősen bizonytalan, mivel a hitelek átszámítására vonatkozó pontos módszertan meghatározására csak ősszel kerül sor. – 168 őra
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM