1. SZINTETIKUS DEVIZA – KAMAT ÉS ÁRFOLYAM BIZNISZ.
Az ma már nem is kérdés, hogy a hitelezéshez a bankok szintetikus forrásdevizát állítottak elő a nemzetközi számítógépes kereskedelemben beszerezhető deviza currency swap műveletek révén. Ezt a Kúria 6/2013 PJE átszámítás tanával a magánjogi hitelviszonyokba beemelte. A deviza alapú kölcsönök két banki nyeresége az ad1) forrásország (CHF 2%) és célország (HUF 7%) jegybanki alapkamatai közötti különbség, amit a kölcsön kamataként bevételeztek, és ad2) a kamatbiznisz árbevételének biztosítására az adósokkal kötött fedezeti célú árfolyamkockázat viselési kikötés (hitelderivatíva) szolgált. Azonban az árfolyamkikötés az egy külön fedezeti ügylet, belőle banki árfolyam bevétel nem keletkezik, ha azonban a bankok a currency swap mellé harmadik személyekkel tőzsdén vagy tőzsdén kívül megkötötték a hitelezési kockázatfedezeti ügyleteket is, úgy az adóstól szedett árfolyambevétel már a kamaton felül egy további – tegyük hozzá – nagy biznisz, és itt van a "kutya elásva" (kamat + árfolyam bevételek ezer milliárd forint nagyságrendű állománya). Mi tehát az árfolyamkockázat jogi minősítésének lehetséges kimenete.
2. ÁRFOLYAMKOCKÁZAT – SEMMIS FEDEZETI ÜGYLET VAGY TISZTESSÉGTELEN ÁRFOLYAMBEVÉTEL.
Kúria a szintetikus devizát még le tudta védeni az ún átszámítás tanával [Ptk. 231.§ (2)], azonban sem a 6/2013 PJE, sem a 2/2014 PJE nem alkalmazható az árfolyamkockázat elbírálására és ezt egyszerűen (világosan) levezetem a következők szerint:
2.1. SEMMIS SZERZŐDÉS – ÁRFOLYAMKOCKÁZAT FEDEZETI KIKÖTÉS SEMMISSÉGE.
Amennyiben a bankok a nyilatkozataiknak megfelelően áthárították a devizaárfolyam kockázatának terhét az adósokra, és ezt a szerződések expressis verbis tanúsítják is, úgy a bankok nem harmadik személyekkel kötötték meg a fedezeti ügyeleteiket, hanem az adósokkal kötöttek hitelderivatívát, vagyis a fedezett kölcsönügyletbe fedezeti származékos ügyletet iktattak. Az alapul fekvő ügylet a kölcsön, míg a származtatott ügylet az árfolyamkockázatot kezelő fedezeti kötelem, vagyis az árfolyamkockázat áthárítása az adósra történt. A kölcsönszerződés lényeges tartalma a pénzszolgáltatás és ellenében kamatszolgáltatás, ez a magánjogban meghatározott [Ptk. 231.§) és ehhez a szerződési szabadság elve alapján lehet árfolyamkockázatot kezelő fedezeti ügyletet kötni, azonban nem a magánjog, hanem más törvény nevezetesen a tőkepiaci törvények (Tpt., Bszt.) szabályai alapján. Ugyanis a származékos (származtatott) ügylet pénzügyi eszköznek minősül és azzal végzett – a kölcsönszerződésbe foglalt – kereskedelem (vételi/eladási vagy MNB kötési árfolyamon végzett folyósításkori és törlesztéskori deviza határidős ügylet) befektetési tevékenységnek minősül. A bankok tehát a kölcsönszerződésbe a befektetéseket szabályozó (Tpt., Bszt.) törvények megkerülésével iktattak származékos (származtatott) ügyletet, ennek jogkövetkezménye pedig a jogszabályt megkerülő tilos szerződés semmissége. Ezt az esetkört a Kúria 6/2013 PJE nem vonta hatálya alá és a 2/2014 PJE pedig nem megfelelő árfolyamkockázati tájékoztatás esetén tisztességtelen semmis feltételként kezeli. Ezért lássuk a leleplező Korm. rendeletet, amely származtatott ügyletnek (befektetési ügyletnek) minősíti a hitelkockázatnak a másik félre hárítását szolgáló megállapodást. Nos, az árfolyamkockázat viselés áthárítása az adósra fedezeti célú hitelderivatíva, és mint ilyen a befektetéseket szabályozó törvények (Tpt., Bszt.) tárgyi hatálya alá tartozó tevékenységek, ezért azok megkerülésével ilyen szerződési rendelkezést a kölcsönszerződésbe iktatni nem lehetett volna, így a jogszabály megkerülése okán olyan semmis kikötés, mely nélkül a szerződés nem teljesíthető és így az egész fogyasztói szerződés semmisségére vezet.
196/2007. (VII.30.) Korm. rendelet a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről.
3. § E rendelet alkalmazásában
10. hitelderivatíva: származtatott ügyletre vonatkozó olyan megállapodás, amelynek keretében az egyik fél számára lehetővé teszi a megállapodásban szereplő (azaz alapul szolgáló) eszköz hitelkockázatának a másik félre hárítását, aki a megállapodás alapján a hitelkockázatot anélkül vállalja át, hogy az alapul szolgáló eszközt az ügylet megkötésekor ténylegesen megvásárolná;
2.2. SEMMIS SZERZŐDÉS – TISZTESSÉGTELEN ÁRFOLYAMBEVÉTEL SEMMISSÉGE.
Ha és amennyiben a bankok netán mégis (…) harmadik személyekkel kötötték meg a hitelkockázat fedezeti ügyletet vagy más elismerhető fedezetet szereztek be (pl. sztenderd módszer), úgy az adósoktól szedett árfolyambevétel tisztességtelen, mivel – mint az árfolyamrésnél – nem áll vele szemben ellenszolgáltatás, ugyanis a már fedezett szintetikus devizának nincs árfolyamkockázata, ezért ez a kamaton felül ellenszolgáltatással nem fedezett olyan egyoldalú előnyszerzés, mely tisztességtelen, ezért semmis.
3. KORMÁNY – ORSZÁGGYŰLÉS – SZÍNJÁTÉK
Kormánynak és Országgyűlésnek a lecke fel van adva, ugyanis az árfolyamkockázat a fentiek értelmében semmis kikötés, annak így nincs terhe és nincs mit megosztani bank, adós, állam között. Kúria PJE határozatai nyomán a Kormány és Országgyűlés "nagy beharangozása" szerint egy deviza mentőcsomag első lépésben az árfolyamrést (100Mrd), kamatemelést (200Mrd) jóváírná az adósoknak (kis tétel az embernek, még kisebb tétel a bankoknak), míg a második lépésben történne a devizaárfolyam (deviza alapú kölcsön) kivezetése a pénzügyi rendszerből. A "szent tehenek" árfolyambevételéhez is csak úgy merne hozzányúlni, hogy azt megosztaná bank, állam, adós között. Kérem ez azt jelentené, hogy a semmis árfolyambevétel 1/3-át a bank megtarthatná, ahhoz adna 1/3-ot az állam az adóinkból és 1/3-ot viselne az adós. Ez egy bevételelosztási csomag és nem mentőcsomag.
4. NEMZETKÖZI JOGI ELJÁRÁSOK MAGYARORSZÁG ELLEN.
A devizahitelezés legalizálásában elévülhetetlen érdemeket szerzett jobboldali kormány mintegy 3-4 millió polgárát kívánja kisemmizni, ezért a devizahiteleseknek csak azonnali, általános és feltétlen kártalanítás fogadható el. és mivel ez a kormány és jobboldali politikai alakzata – történetével ellentétben – a bal (Rothschild) és jobb (Rockefeller) között az utóbbitól származtatható, és csak az USA szemben álló érdekei képviseletében támadja az Európai Uniót (és nem a magyar emberek megmentése "rezsiharc", "médiaharc" miatt), és az Orbán-beszéd ('89) is a demokratikus ellenzéket irányító akkori amerikai nagykövet minden diplomáciát félre tevő aktivitásának körülményei között zajlott, ezért ennek a kormánynak a bátorságában, őszinteségében és nemzetállami elkötelezettségében bízni nem lehet. A nemzeti nagytőke a saját "adósrabszolgák" pénzén tőkésítette fel magát és bábkormánya néki nyújt védelmet. Ezért a kormány ellen az uniós jog és ezt meghaladóan a nemzetközi jog, nem kevésbé az uniós parlamenti eljárás eszközeivel fellépek, ha követnek, ha nem:
4.1. EURÓPAI PARLAMENT előtt az uniós jogrendbe iktatott "(adós)rabszolgaság tilalma" alapjogi charta és más uniós jogsérelmek miatt 0153/2014 számon iktatott beadványom elintézése folyamatban van, melyben Magyarország tagállam ellen rendkívüli uniós parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményeztem.
4.2. EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményeztem, melynek magyar tagállami bíróság helyt adó 20.P.21.699/2012/23 és 30. sorszámú végzéseivel (éppen a fent levezetett és a magyar társadalom előtt eltitkolt piszkos) deviza árfolyamüzlet tárgyában kezdeményezte a pénzügyi eszközök piacáról szóló ún. befektetővédelmi 2004/39/EK Irányelv értelmezését a perben előterjesztett jogszabály megkerülésére irányuló tilos szerződés semmissége ügyében.
4.3. EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA előtt a magyarországi eljárási lehetőségek kimerülése esetén az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Római Egyezmény tulajdonvédelmi klauzulája megsértése miatt indítandó nemzetközi jogi eljárás.
5. SZINDIKALISTA MOZGALOM ZÁSZLÓBONTÁSA – EMAIL: JOGTANACSOS@PR.HU
A nagytőke korlátozására ma már világos, hogy a saját törvényei betartatása igényével történő sajnálatosan nem eléggé hatékony fellépés mellett a pártállásuktól független és kizárólag gazdasági (szindikalista) érdekei mentén szerveződő devizahiteles kényszerközösség szervezett fellépése elkerülhetetlennek látszik egy szindikalista (gazdasági) mozgalom (SZGM) életre hívásával és zászlóbontásával. Akiknek elegük van a devizahiteles nyomorból, de ma már tudjuk, hogy tágabb értelemben a nemzeti nagytőke gazdasági elnyomásából, az az email: jogtanacsos@pr.hu címen elektronikus levélben csatlakozhat a szindikalista gazdasági érdekközösséghez. A szindikalista érdekközösség célja a rabszolga munka felszámolásával a nemzeti nagytőke korlátozása, a közjavak igazságos és ellenőrzött felhasználása, minden embernek méltó megélhetést nyújtó alapjövedelem és lakás biztosítása.
Dr. Kriston István
jogvédő állampolgár
Rogán Antal frakcióvezető hétfőn, napirend előtti felszólalásában arra kérte a kabinetet, készítse el a jogi megoldását annak, hogy azok, akikkel szemben tisztességtelenül jártak el a bankok, visszakapják az őket illető pénzt, azt, amelyhez normál esetben csak peres úton juthatnának hozzá. A frakcióvezető közölte: ennek kell az első lépésnek lenni, míg egy második lépésben történhet meg a devizahitelek végleges kivezetésének rendezése, ezzel az árfolyamkockázat megszüntetése. Ezzel lényegében eldőlt, hogy a kormány két különböző csomagon dolgozik: 1. az egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés jogszerűtlenségét orvoslón most, 2. a devizahiteleket a magyar pénzügyi rendszerből kivezetőn őszig.
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
