Hiteles Mozgalom: A deviza elszámolás megszűnik, a bankoknak igazi devizát kell szerezniük!
Szabó Józsi szakmai anyagát ajánlom mindenki figyelmébe, mert a jövőre nézve nagyon fontos információkat tartalmaz!
Rendkívül száraz bejelentést tett ma (2014. 04. 29. ) a Magyar Nemzeti Bank. Pedig nagyon lényeges dologról van szó! Valójában a MINTHA DEVIZAHITEL megszüntetéséről, a DEVIZA ELSZÁMOLÁSÚ KÖLCSÖNÖK megszüntetéséről van szó! Na nem a mi kölcsönszerződésünk szűnik meg, a bankoknak kell majd igazi devizát szerezniük. Rövid részlet az MNB közleményből:
„Az MNB a pénzügyi rendszer stabilitásának erősítése érdekében rendeletet alkotott a banki likviditási mutatókra vonatkozóan. A felülvizsgált devizafinanszírozás megfelelési mutató (DMM) és annak fokozatosan szigorodó szintje biztosítja a bankrendszer devizapozícióbeli lejárati eltérésének javítását, a likviditási rendszerkockázatok mérséklődését, valamint a pénzügyi rendszer ellenálló képességének további növelését is.”
Itt olvasható
Ugye, hogy teljesen száraz, nekünk semmitmondó, hivatalnoki. De a napi.hu cikke többet elárul:
A 2012. július 1-jétől hatályos szabályozás szerint a DMM minimálisan elvárt szintje 65 százalék, azaz a hazai bankoknak a mérlegükben lévő hosszú devizaeszközöket legalább 65 százalékban stabil deviza forrásokból kell finanszírozniuk. Az eszközoldali csökkenést ugyanis a bankok jellemzően nem a rövid és mérlegen kívüli pozícióik zárására használták fel, hanem a hosszú devizaforrások lassú csökkenése a jellemző. A mérlegen belüli nyitott devizapozíció így nem zárul kellő mértékben, ezért a swappiacra való ráutaltság magas marad, illetve a bankszektor rövid lejáratú deviza kötelezettségei sem csökkennek. Mivel a DMM bevezetésével a devizalikviditási kockázatok csökkentek ugyan, de még mindig jelentősek, ezért a további csökkentés érdekében indokolt a szabályozás felülvizsgálata, illetve esetleges szigorítása. Az új MNB rendelet alapján a minimum a jelenleg hatályos 65 százalékról 2014. július 1-ével 75 százalékra, majd félévente 5 százalékpontonként, 100 százalékra nő a megfelelési kötelezettség 2017. január 1-jéig.
(eredeti forrásból itt olvasható)
Na ezen már végig tudunk menni!
Hosszú devizaeszköz: ez a Te devizahiteled, mely lehet igazi deviza kölcsön és lehet deviza elszámolású.
Stabil deviza forrás: valóban van deviza a bank mérlegében.
Eszközoldali csökkenés: alig veszünk már fel kölcsönöket miközben a korábban felvetteket törlesztjük, csökken a hitelállomány.
Mérlegen belüli nyitott deviza pozíció: a bank több devizahitelt helyezett ki,mint amennyi forrása volt devizában. Ez kockázatot jelent a banknak, mert ha a forint erősödik a CHF-fel szemben akkor a bankot kár éri (kisebb lesz a mi törlesztő részletünk)
Swappiacra való ráutaltság: a nyitott deviza pozíciót deviza származtatott ügyletekkel, deviza-swappal biztosították
Összefoglalva közérthetően (nézzük az Index összefoglalóját:)
A devizahitelt nyújtó bankoknak 2012 nyarától megadott arányban kell devizával rendelkezniük. Korábban semmilyen előírás nem volt hogy a devizahitel mögött mennyi devizának kell lennie. Ha nincs devizahitel mögött deviza, akkor az kockázatot jelent a banknak, ez a nyitott deviza pozíció. E kockázatot a bankok deviza swapokkal fedezik, ez lehet rövid és hosszú idejű. Mikor csökkent a devizahitel állomány, a bankok csökkentették a devizaforrásukat, a deviza swap állomány ezáltal nem csökkent. Mivel újra és újra kell deviza swap üzleteket kötni, ez kockázatot jelent a bankrendszernek és országunknak is: mi van ha nem akar senki swap ügyletet kötni, vagy csak nagyon drágán lehet…. (megj: a 2008-as „válság” alatt szinte csak az MNB-vel tudtak a bankok deviza swap ügyleteket kötni, mivel a piac „kiszáradt”).
A bankok a hitelállomány csökkenésével csökkenthették volna a nyitott deviza állományukat, szerezhettek volna több devizát a devizahitelek mögé, de nem tették!!!! Inkább megszabadultak a meglévő devizától is, csak hogy fenntartják a magas deviza swap állományt. Az MNB 2011-es anyaga, a „Jelentés a pénzügyi stabilitásról” számol be a DMM bevezetésének fontosságáról:
Ha jól megnézed a képletet látod, hogy még így sem kell minden CHF kölcsön mögött CHF-nek lennie, mivel a hosszú lejáratú deviza swap állomány is ott szerepel a képletben.
Érthetőbben: A számláló: valódi deviza forrás + hosszú deviza swap A nevező: devizahitelek Jelenleg az előírt arány 65%.
Példa: 100 CHF devizahitelhez kell most összesen: 40 igazi CHF, 25 CHF-nyi összeg deviza kockázatát hosszú deviza swap fedezi (ez összesen 65 CHF). A maradék 35 CHF-nyi összeg deviza kockázatát pedig lehet rövid idejű deviza swap fedezni.
Pár év múlva már nem lehet rövid idejű deviza swap. A 100-nak igazi CHF-ből és hosszú deviza swapból kell kijönnie. Itt jön be a Kásler per.
A Kásler per arról szól, hogy a deviza elszámolású kölcsön azt jelenti, hogy a deviza csak elszámolási eszköz. Nincs deviza valójában a kölcsön ügyletben. Így nincs sem deviza vétel és nincs deviza eladás. Nincs pénzváltási szolgáltatás, ezért nem is lehet ezen haszna a banknak.
A jól ismert idézet a másodfokú ítéletből:
„A kölcsön jogügyletben devizaértékesítés – eladás és vétel – tehát nem történik, ezért az eltérő vételi folyósítás kori, és eladási törlesztési árfolyamon a hitelező különbözeti árrést nem alkalmazhat. „Mintha vétel” és „mintha eladás” jogilag nem létezik – értelmezhetetlen –, a „virtuális szolgáltatásért” pedig legfeljebb „virtuális ellenérték” jár.”
Ez a DMM mutató világosan bizonyítja azt amit a bankok és az általuk fizetett szakújságírók a mai napig valótlanul állítanak. NEM IGAZ HOGY MINDEN DEVIZAHITEL MÖGÖTT DEVIZA ÁLL!!!!
Végül pár részlet a 2012 évi MNB anyagból. Nézd meg alaposan 12.000 milliárd forintnyi deviza áll 2011 végén szemben 7.500 milliárd forintnyi devizával. Ez utóbbinak is csak egy része igazi deviza, mivel egy része hosszú deviza swap. Az új előírás szerint az alsó piros vonalnak el kell érnie a felső vonal, a kék szintjét. A 7.500 milliárdnyi rövid swapnak el kell tűnnie. Igazi devizát kell szerezniük a bankoknak vagy hosszú swapokat.
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
