Tisztelt Nemzeti Civil Kontroll!
A devizahiteleket nem kell visszafizetni!
HA finom akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy az:
– aki azt hajtogatja, hogy amit felvettünk, azt vissza kell fizetni…
– aki azzal érvel, hogy legfeljebb kártérítést kell kérni, ha van valami igényünk…
– aki becsületről, és a társadalmi igazságosságról akarja meggyőzni az embereket a visszafizetési kötelezettség mellett érvelve…az az ember megalkuvó.
De én nem arról vagyok híres, hogy finoman fogalmazok. Ezért azt mondom, hogy akik arról próbálják meggyőzni az embereket, vagy akár saját magukat, hogy vissza kell fizetni a devizahitelt, azok elárulják a kifosztott társadalmat. Akarva, vagy akaratlanul csatlósai a pénzhatalomnak, és kiszolgáló kutyáiknak.
25-én pénteken folytatódik a végrehajtás megszüntető perünk a Sopronbank ellen a Ráckevei Járásbíróságon. Mindenkit szeretettel látunk 14 órakor kezdődő tárgyaláson.
Itt felperesi állításainkban, bizonyítási indítványainkban a klasszikus semmisségi elemek mellett olyan jogi, és közgazdasági elemeket említünk, amik azt támasztják alá, – azon kívül, hogy semmisség okán nincs helye végrehajtásnak – hogy a banknak ne is legyen kedve bármekkora összeg miatt később követelőzni, de alapot ad arra, hogy komoly összegre tarthassunk igényt a bankkal szemben.
Azt is megkockáztatom, hogy akik elhiszik a visszafizetési maszlagot, azok azért veszik be ezt a hülyeséget, mert arra nem vették a fáradtságot, hogy néhány oldalt elolvassanak arról, hogy miért is nem tartozunk a bankoknak, de a mocskok nagyon sok pénzzel jönnek nekünk.
Akik ismernek, tudják, hogy amit állítok azt alá is tudom támasztani. Így van ez az eltörléssel, kártalanítással, és a felelősségre vonással is.
Jogilag két törvényhely is azt mondja, hogy ezt nem kell visszafizetni:
Az egyik az uzsoráról szól, a másik pedig a lehetetlenülés.
Az uzsora esetén a bíróság hatásköre ledönteni, hogy vissza kell-e fizetni az uzsorásnak az uzsorára adott pénzt.
A teljesítés lehetetlenülése esetén pedig – amennyiben a lehetetlenülés felróható a jogosultnak – a kötelezett szabadul a tartozás megfizetése alól. Erről már sokat írtam, ezért nem részletezem.
Nézzük inkább a gazdasági okokat.
Perünkben azt állítjuk, hogy a banknak nem hogy devizája nem volt, hanem Ft-ja sem lehetett. Egyik banknak sem. Nem igaz, hogy kölcsönvették a kiadott pénzeket, és nem igaz az sem, hogy a betétesek pénzét adták tovább. És ez nem csak azért nem igaz, mert akkor ennyi bedőlt kölcsön után rég fizetésképteleneknek kellene lenniük. Ezen kívül van egy prózaibb, jobban bizonyíthatóbb ok is:
Amikor odaadták a Ft-ot – akár váltották, akár csak átszámították – általuk is elismerten Ft-ot adtak. Ez van az átutalásokon is. Akkoriban ezeknek a kölcsönöknek 2-6 % közötti kamata volt. Végülis akkor a Ft-ot 2-6 % kamatra kellett volna kiadniuk. Hogyan tehették volna ezt meg, amikor akkoriban 10 % fölött voltak a Ft kamatok. Vajon ki adott volna a bankoknak Ft-ot 2-6 % közötti kamatra, amikor a jegybank ennek 2-4 szeresét fizette volna?
Egyetlen módon tudták a bankok ezt a rengeteg Ft-ot kiadni: Ha egy csekély mértékű letét, és az adósok ingatlanján, ingóságain alapított jelzálogjog, valamit hosszú távú kötelezettségvállalásuk mellett akkor teremtették.
Ilyenkor szokták mondani a megalkuvók, hogy jó, de hát mégiscsak megkaptad, ezért vissza kell adnod.
Itt több kérdést is tisztázni kell:
– Ki volt a tulajdonosa a teremtett pénznek? Mert ugye csak illene a tulajdonosnak visszaadni. Ha itt most a bankok azt állítanák, hogy ők voltak a tulajdonosok, akkor azért mindenképpen félő lenen egy polgárháború.
– Létre tudták volna-e hozni a pénz teremtését a bankok az adósok kötelezettségvállalása nélkül? Mivel pénzt teremteni kizárólag az adósok kötelezettségvállalása által tudtak a bankok, ezért a bankok részére legfeljebb egy minimális kezelési költség, vagy munkadíj járhatna.
Kamat sem jár a banknak, mert azt a pénz használatáért kell fizetni. Használatért díjat a tulajdonos részére kell fizetni.
– Mi legyen a jogtalanul beszedett pénzekkel? Mivel a bankok átvertek, így a jogtalanul beszedett pénzek visszajárnak kamatostul, és az okozott károkat is meg kell fizetniük.
Aki csal, -tévedésbe ejt, és tévedésben tart – annak vajon fizetünk-e? Nem, akik ennyi embert átvernek, ekkora értéken, ilyen bűnszervezetben, azoknak börtönben kell rohadnia, vagyonától kell megfosztatnia.
És hogy ez megtörténik-e, az attól függ, hogy Te a magalkuvók közé, vagy az igazságot követelők közé állasz-e.
HAjrá!
Tisztelettel: Póka László Nem adom a házamat mozgalom 0630-931-9802
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
