A KÖVETELÉSKEZELŐK TRÜKKJEI ÉS ANNAK JOGI ELLENSZERE !

Jogi forrás: Dr. Budaházi János, Dr. Láng Péter ügyvéd.
Szabó Miklós ügyvédi iroda biztonság – jogi és kommunikációs szaktanácsadó.

Szinte mindannyiunk találkozott már valamilyen módon követeléskezelő cégekkel és általában nincsenek jó tapasztalataink velük.

Ennek számos oka van, amiket az adósokkal szemben bevetnek azért, hogy a követeléseket érvényesítsék, igen, sokszor az érvénytelen, bizonyíthatatlan, alaptalan követeléseket is!

Ha viszont megfogadják a lent írt tanácsokat, akkor pár álmatlan éjszakát, meg akár pár százezer forintot is megspórolhatnak maguknak!

1. FIZETÉSI MEGHAGYÁS

Erről már sokszor, sok helyen írtunk, de ismételjük át.

A fizetési meghagyásos eljárás lényege, hogy a jogosult egy közjegyző előtt egy követelést kvázi csak "bejelent" a kötelezett ellen, a KÖZJEGYZŐ NEM VIZSGÁLJA, nem is vizsgálhatja a követelés jogosságát, hanem megküldi a fizetési meghagyást a másik félnek.

Az adósnak ekkor 15 nap áll rendelkezésére, hogy ELLENTMONDÁSSAL éljen a fizetési meghagyással szemben, ha ezt nem teszi meg, akkor jogerőre emelkedik a fizetési meghagyás, és ugyanúgy végrehajtható, mint egy bírósági ítélet.

Mivel nem kell az eljárásban semmit igazolni, ezért teljesen bizonyíthatatlan, elévült, akár valótlan követeléssel is előállhatnak, és ha valaki nem jár el gondosan, hanem kukába dobja például a levelet akkor lesz egy végrehajtható és behajtható követelésük ellenünk.
Tanács: olvassuk el gondosan a levelet, amit kapunk nem mindegy, hogy fizetési felszólítás vagy fizetési meghagyás az, amit kaptunk.
Éljünk ELLENTMONDÁSSAL 15 napon belül, ha nem jogos a követelés!

2. ELÉVÜLT KÖVETELÉSEK ÉRVÉNYESÍTÉSE

Ez kapcsolódik az előző ponthoz, a lényeg az, hogy az elévülés a céget nem érdekli – olyat is hallottunk, hogy azt mondták, hogy olyan nem is létezik, hogy elévülés!
Elévült követeléseket is ugyanúgy megpróbálnak érvényesíteni.
Vagy arra hivatkoznak, hogy az elévülés megszakadt, mert felszólítást küldtek.
Mivel a közjegyző nem veheti az elévülést hivatalból figyelembe, elévült követelés is jogerőre emelkedhet, és végrehajtható lesz, ha nem jelezzük azt.

Tanács: Ha úgy véli, hogy a követelése elévült, akkor tegyen elévülési kifogást, írja meg ezt a bíróságnak, közjegyzőnek, de akár magának a cégnek is attól függően, hogy hol folyik az eljárás.

A legtöbb követelés 5 év alatt évül el, de vannak rövidebb, 3 vagy 1 éves elévülési határidők is, célszerű kideríteni, ránk melyik vonatkozik.

Az elévülésről.

A követelések késedelmes teljesítése kapcsán igen jelentős változást hozott a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, mely 2014. március 15. napján lépett hatályba.

Az új Ptk. új alapokra helyezte az elévülési időt és annak a szabályozását is mindenhol találkozunk az idő múlásának hatásával.

A régi és az új Ptk. is, egyaránt, kétféle anyagi jogi hatást különböztet meg egymástól, egyfelől a jogvesztést, mint jogi hatást, másfelől az elévülést, melyet az új törvényben a kötelmi jog általános szabályi között találhatunk meg.

Alapvető különbség az elévülés és a jogvesztés között, hogy míg az elévülésnél az elévülési idő leteltét követően az alanyi jog bírósági kikényszeríthetősége szűnik meg, addig a jogosult joga megmarad, ezzel szemben a jogvesztésnél a jogosult joga is megszűnik.

A jogvesztés, mint az időmúlás joghatása abban az estben következik be, ha a jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére szolgáló határidőidő eltelt és ezt a jogszabály kifejezetten előírja.

Ha a határidő nem jogvesztő, akkor az elévülés szabályai irányadóak rá !!!

A ma hatályos szabályozásban az általános elévülési határidő 5 év.

Ez alól természetesen vannak kivételek, mint a kellékszavatossági határidő, mely
1 év (hibás teljesítés esetén), veszélyes üzemből eredő (veszélyes üzem többek között a gépjármű)

Kártérítés

3 év, valamint a fuvarozóval szembeni elévülési határidő
1 év.

1 év alatt évülnek el például a hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó szerződésből származó követelések, amelyek körébe tartoznak a telefonszolgáltatásra vonatkozó szerződések is.

Ugyancsak
1 év az elévülési ideje a parkolási díj és pótdíj, valamint tömegközlekedési pótdíj-tartozásoknak is.

Az általános elévülési időre vonatkozó szabály „megengedő”, így a felek ettől eltérően is megállapodhatnak, azonban fontos, hogy ezt ÍRÁSBAN tegyék.

Az új törvény eltér a korábbitól abból a szempontból, hogy szabályai eltérhetnek az elévült követelés visszakövetelési tilalmától, illetve az elévülést a bíróság hivatalból nem vizsgálja.

Az elévülési idő nyugvásáról akkor beszélhetünk, mikor a jogosult menthető okból nem tudja igényét érvényesíteni.

Ha az elévülési idő nyugszik, akkor az ok megszűnésétől számított
1 év vagy ennél rövidebb határidő esetén pedig
3 hónapos határidőn belül is érvényesíthető a követelés, hogy ha az elévülési idő eltelt vagy
3 hónapnál kevesebb van hátra.

Az elévülési idő megszakad, ha valamilyen körülmény bekövetkezik, ami miatt az addig eltelt idő figyelmen kívül marad, és újra kezdődik az elévülési időnek a számítása.
Jelenleg négy esetet különböztethetünk meg:
-amikor a tartozást elismerik (bármely módon),

-a követelés megegyezéssel (egyezséggel) való módosítása következik be,

– bírósági eljárásban történő érvényesítése a követelésnek (eljárást befejező jogerős érdemi határozat), valamint

-a követelés csődeljárásba való bejelentése.

A régi Ptk.-hoz képest szemmel látható a különbség, miszerint most már a reménybeli, de késedelmes teljesítés miatt készített, írásbeli felszólítás már nem alkalmas arra, hogy ezzel az elévülési idő megszakadjon. Tehát nem elégséges ma már a tértivevényes felszólító levél
4 év és 364 nap utáni elküldése, amely régen alkalmas volt az elévülési idő további
5 éves meghosszabbítására.

Különbség még, hogy szintén nem elévülést megszakító hatás az engedményezés sem, valamint fontos kiemelni, hogy ma már a bírósági eljárás is csak abban az esetben szünteti meg az elévülési határidőt, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hoz.

Változás még, hogy az elévülést megszakító eljárás során, ha a végrehajtó határozatot hoz, az ebből fakadó követelés elévülését kizárólag annak megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmény szakítja meg.

A követelés csődeljárásba való bejelentése is megszakítja az elévülést, mely szintén újként került felvételre a taxatív felsorolásba.

Az értelmező rendelkezésekből kiderül az is, hogy a fizetési meghagyás kibocsátásnak az elévülés megszakítása szempontjából a peres eljárásban született érdemi döntéssel azonos a hatálya, hiszen kimondja, hogy a törvény alkalmazásában bírósági eljárásnak minősül a fizetési meghagyás.

Fontos tudni, hogy a 2014. március 15. előtt keletkezett tartozások esetében a fizetési felszólítás az elévülési időt megszakítja.

Tehát, ha a szolgáltatótól az elévülési idő letelte előtt felszólító levelet kaptunk, akkor ettől az időponttól az elévülési idő újra kezdődött.

Az új Polgári Törvénykönyv szerint viszont már nem szakítja meg az elévülést a fizetésre való írásbeli felszólítás, így a 2014. március 15. utáni tartozások esetében a felszólító levél nem indítja újra az elévülési időt.

Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

(A fizetési felszólítás tehát önmagában már nem szakítja meg az elévülést !!!)

A szolgáltató jogosult arra, hogy az elévült követelésre vonatkozó felszólító levelet küldjön ki.

Ennek az oka, hogy a közhiedelemmel ellentétben az elévülés a tartozást nem szünteti meg, hanem csak azt zárja ki, hogy állami, bírósági eszközökkel be lehessen hajtani !!!

Ebből következik az is, ha például önként befizetjük az elévült tartozásunkat, akkor azt már nem követelhetjük vissza.
A szolgáltató még azt is megteheti, hogy fizetési meghagyást kér az ügyfele ellen, vagy pert indít.

Nagyon fontos tudni, hogy az elévülést sem a bíróság, sem a végrehajtó hivatalból nem veszi figyelembe !!!

A tartozás elévülésére az adósnak kifejezetten hivatkoznia kell, különben végül a tartozást akár bírósági végrehajtás útján is behajthatják tőle !!!

Mit tegyünk, ha elévült követelést akarnak behajtani ???
Ha a szolgáltató elévült követelésre vonatkozóan küld felszólító levelet, akkor érdemes válaszunkban az elévülésre hivatkozni.

Ha ennek ellenére a szolgáltató bírósági útra tereli a dolgot, akkor a korábbi válaszlevél még önmagában nem elég, hanem magában a fizetési meghagyásos eljárásban, illetve a bíróság előtt is hivatkozni kell a tartozás elévülésesre !!!

Ha pedig már végrehajtási eljárás indult az elévült tartozás ügyében, mert például az elévülési kifogást korábban elmulasztottuk, akkor a végrehajtás megszüntetése iránt kell pert indítanunk, elévülésre hivatkozva.

Persze, nem érdemes a végrehajtásig várni a kifogással, ugyanis ebben az esetben előfordulhat, hogy a végrehajtási költségek egy része már minket fog terhelni.

3. TARTOZÁS ELISMERTETÉSE

Mivel ezek a cégek tudják, hogy legtöbbször nem sok esélyük lenne a rendelkezésükre álló iratok, "bizonyítékok" alapján mondjuk egy perben, mindent megtesznek azért, hogy az adóssal valahogy elismertessék a tartozást, ennek 2 módszerét alkalmazzák:

RÉSZLETFIZETÉSI MEGÁLLAPODÁST kötnek vele, vagy írásban, szóban, telefonon TARTOZÁSELISMERÉST hoznak ki belőle.

Ez úgy néz ki, hogy küldenek egy levelet, hogy például 300.000 Forint a tartozásunk, de ha most megállapodunk, akkor csak 150.000 Forintot kell 6 havi részletben kifizetni, és mellékelik is a megállapodást, amit "csak" aláírva vissza kell küldenünk.

Vagy felhívnak, hogy ezer meg egy tartozásunk van, és többször visszakérdeznek a beszélgetés közben a legváratlanabb időpontokban, hogy akkor ugye elismerjük a tartozást. Több ilyen iratot, és hallottuk ilyen beszélgetésről hangfelvételt.

Tanács: Ha nem vagyunk biztosak a követelésben, akkor kérjük be a követeléskezelőtől a rendelkezésére álló bizonyítékokat, addig NE ÍRJUNK ALÁ SEMMIT, még akkor sem, ha a részletfizetési ajánlat kedvezőnek látszik. SOHA NE ISMERJÜK el a tartozást, még telefonban sem, mert azt egy perben fel fogják használni, még akkor is, ha a tartozásról nem is tájékoztatták részletesen az ügyfelet.

Nyugodtan felszólíthatjuk erélyesen a céget, hogy hagyja abba a zaklatásunkat, mert feljelentést fogunk tenni ellenük.
Természetesen vannak jogos követelések is, amik követeléskezelőkhöz kerülnek, de sok esetben jogtalan, elévült, bizonyíthatatlan követeléseket próbálnak a jogi kiskapukat kihasználva, vagy azokon akár túl is lépve érvényesíteni.

Jogi probléma esetén keressék bizalommal Ügyvédi irodánkat. Dr. Budaházi János ügyvéd, Dr. Láng Péter ügyvéd, Szabó Miklós ügyvédi iroda biztonság – jogi és kommunikációs szaktanácsadó.

Ügyvédi iroda elérhetősége: 2030. Érd. Mályva utca 14. Tel: 06-70-632-3583. Ügyelfogadás kizárólag telefonos egyeztetés után lehetséges.