Felfüggeszti és felülvizsgája a fővárosi kilakoltatásokat Karácsony

Karácsony Gergely Facebook bejegyzésében azt írta:

„Sokszor láttuk, hogy a Fidesz által vezetett önkormányzatok gyakran igazságtalanul és indokolatlanul, esetenként jogszerűtlenül tettek embereket utcára.

Erre tekintettel intézkedtem az összes Fővárosi Önkormányzat által kezdeményezett kilakoltatási eljárás felfüggesztéséről és felülvizsgálatáról.”

Megírta, hogy a következő években feladatuk az lesz, hogy az önkormányzatokkal közösen kialakítsanak egy olyan védőhálót „ami végre eleget tesz annak az erkölcsi alapvetésnek, hogy egy tisztességes városban nem hagyjuk egymást hajléktalanná válni”.

Ez az első lépés. Ha a programjában lakhatással kapcsolatos ígéreteit hasonló módon megtartja, annak gyorsan, sokak számára érezhető következményei lehetnek.

Ne maradj le semmiről! Kattints ide és iratkozz fel a hírlevelekre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Karácsony bejelentése nem minden budapesti kilakoltatásra vonatkozik, hiszen az érintett lakásoknak csak egy része fővárosi tulajdonú, sok lakás kerületi, a legtöbb pedig magántulajdonban van.

A fővárosban jelenleg 116 ezer lakás áll kiadatlanul, ebből 9 ezer önkormányzati tulajdonban van ami nagyjából a teljes fővárosi lakásállomány egy százaléka.

Ha Karácsony programbemutatója óta hangoztatott ígéretéhez híven, újra kiadná ezeket a lakásokat, az akár 5-10%-os lakbér ár csökkenést is eredményezhetne a fővárosban.

Az elmúlt öt évben a fővárosi lakbérárak közel a duplájukra emelkedtek, ma átlagosan 160 ezer forintot kell fizetni egy albérletért, ennek kifizetése a háztartások több, mint 90 százalékának megterhelő (a kutatók szerint megterhelő, ha a jövedelem több, mint 35%-a megy el lakbérre). Ennek a világszinten is kiemelkedő emelkedési rátának a legfőbb okai közt az Airbnb-t és a Budapest iránti megnövekedett turisztikai keresletet szokás okolni.

Fontos még kiemelni, hogy Budapesten jelentősen kevesebb lakást építenek az elmúlt években, míg az ezredforduló és 2010 közt 86700 lakás épült, addig 2011 és 2017 közt mindössze 16000-et adtak át. Ez alatt a 17 év alatt a fővárosi lakások száma 821 ezerről 916 ezerre nőtt, ami évente csupán 0,6 százalékos növekedést jelent. Ennek legfőbb oka az alapanyagárak 19%-os, és a munkaerő 36%-os, nagymértékű drágulása.

Egyes becslések szerint a fővárosi lakásvásárlások 30-40 százaléka befektetési, elsősorban rövidtávú lakáskiadási céllal történik, főként a belvárosi kerületekben, az V. kerületben majdnem minden negyedik lakást külföldi vásárol meg. Emellett amíg öt éve 22 millió forintért, addig ma átlagosan 48 millió forintért keltek el a lakások a főváros I. és V. kerületeiben, amik a legdrágább környékeknek számítanak.

Karácsony Gergely programjában külön pontot szentelt a lakhatásnak. Ebben legfőbb programpontok közt szerepel az Airbnb szabályozása és a Lakástársaság létrehozása.

A Lakástársaság számára a főváros átadná azokat a telkeket, amelyeken EU-s támogatások bevonásával a Társaság nonprofit lakásépítési programot valósíthatna meg.

A nonprofit lakásépítések mellett, a főpolgármester programjában a jelenleg üresen álló lakások bevonásával növelné a szabályozott lakásbérleti szektor arányát, a mai 4,6%-ról 10%-ra.

A jelenleg üresen álló fővárosi tulajdonban lévő szociális lakások piacra kerülésének, akár 5-10%-os lakbér árcsökkenés is lehet a következménye, írta meg az mfor.hu, a koltozzbe.hu közleményére hivatkozva. Ennek elsősorban a bérlők örülhetnek, a szociális bérlakásokba költözők közvetlenül, hiszen megnőne a beköltözhető lakások száma, a magánlakásokba költözők közvetve, hiszen a piac növekedésével csökkennének az albérletárak.

A legnagyobb vesztesek a hosszú távú lakást kiadók lehetnek, akiknek bevétele csökkenne a piac átalakulásával, akár az Airbnb irányába terelve őket.

Karácsony programjából az Airbnb-vel szemben tervezett szabályozásról nem derül ki sok minden, konkrét ígéretek ezzel kapcsolatban még nincsenek. De ha a hosszútávú lakáskiadók errefelé keresnének új lehetőségeket, az hosszú távon az árak visszarendeződéséhez vezethet, megfelelő szabályozás nélkül.
A Lakástársaság másik feladata lenne, a nonprofit lakásépítési program mellett, a magántulajdonban lévő, kiadatlanul álló lakások kiadásában, kezelésében való segítségnyújtás is.

A szervezeten keresztül kiadott lakások biztonságos és költségkímélő módon válhatnának bérbeadhatóvá, a jelenlegi tulajdonosok hasznára. Ez akkor is tovább növelné a budapesti albérletállományt, ha a 107 ezer üresen álló magántulajdonú lakásnak csupán a töredéke kerülne így kiadásra, további albérletár csökkenést eredményezve.