"DEVIZAHITELES FORDULAT"-MÉGIS MEGOSZTJÁK AZ ÁRFOLYAMKOCKÁZATOT?
[good_old_share]
Hatalmas segítség, és nem utolsó sorban jogilag is fontos lépés lenne az, ha a"deviza"-hitelekhez kapcsolódó árfolyamkockázat a három szereplő között lenne megosztva.
Az első szereplő a bank, aki nem tartotta be a Pénzintézeti Törvényt, és nem hívta fel az ügyfele figyelmét arra a tényre, hogy itt valójában nem egy tipikus hitelről van szó, hanem egy nagy kockázatú befektetési ügylet képezi az ügyfél számára rendelkezére bocsátott forint alapját.
A második szereplő a Magyar Állam, amely az állami szervein keresztül (pédául felügyeleti szervek) nem kényszerítette a pénzintézeteket arra, hogy a hatályban lévő Pénzügyi Törvény alapján ne hitel néven, hanem befektetés ügylet néven, és az ahhoz kapcsolódó valós kockázatok ismertetése mellett nyújtsák az ügyfeleik számára a szolgáltatásukat.
A harmadik szereplő az átvert károsult, aki elkövette azt a hibát, hogy megbízott az állami felügyeleti szervekben, és a bankokban.
Most végérvényesen kiderül, hogy kik segítenék a devizakárosultakat. Videók alább!
A Jobbik beállt az MSZP és az LMP mögé, a kormány Sorost emlegeti.
Az MSZP és az LMP mellé áll a Jobbik. A három ellenzéki párt rendkívüli parlamenti ülést tartana augusztus 21-én, vagyis az államalapítás ünnepének másnapján.
A téma a lex CEU, és a devizahitelek árfolyamkockázatának megosztása lenne. Az Országgyűlés határozatképtelensége borítékolható. A kezdeményezésre a Fidesz válasza annyi volt, hogy Soros György, pedig a devizahitelezést nem a magyar származású milliárdos engedélyezte Magyarországon, hanem az első Orbán-kormány.
A videó után a cikk folytatódik! Újabb videó alább!
2015-ben egykori devizahitelesek vonultak az Igazságügyi Minisztérium elé. Tavaly több mint 3000-en veszítették el otthonukat. Nem tudták kigazdálkodni a törlesztőrészletet, a végrehajtó pedig vitte a házat vagy a lakást.
A CEU ügyében az MSZP, a devizahitelesek védelmében pedig az LMP kezdeményez rendkívüli parlamenti ülést. A szocialisták európai parlamenti képviselője emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság a lex CEU-t jogsértőnek találta.
A devizaalapú hiteleket forintosították ugyan évekkel ezelőtt, de piaci árfolyamon, és nem azon a jóval alacsonyabb árfolyamon, amelyen a többség felvette a kölcsönt. A különbözetet az adósnak kell állnia – mondta ki a legfőbb bírói fórum, a Kúria. Az LMP az árfolyamkockázat megosztását az Európai Unió Bírósága elé vinne, addig pedig visszaállítaná a kilakoltatási tilalmat.
Ne maradj le semmiről! Kattints ide és iratkozz fel a hírlevelekre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/
„Az egyik kérdés az, hogy vajon kinek kell a devizahitelek kockázatát vállalni? A magyar bíróság eddig azt mondta, hogy csak a károsultaknak, de az Európai Bíróság dönthet úgy, hogy több kockázatvállalónak is kell lenni, akár az államnak, akár a bankoknak is” – mondta Hadházy Ákos, a párt társelnöke.
A Jobbik támogatásával bőven megvan az előírt 40 aláírás! A Videó után a cikk folytatódik!
A parlament rendkívüli ülésének összehívását a képviselők ötödének kell kezdeményeznie írásban. Az MSZP-nek és az LMP-nek nincs ennyi képviselője. A kormánypártokra nem számíthatnak.
„A Fidesz–KDNP nem fog részt venni ezen a rendkívüli ülésen. Nem nagyon tartom jó dolognak, hogy a Soros György által pénzelt, irányított pártok hívnak össze rendkívüli parlamenti ülést, olyan kérdésben, amely valójában Soros Györgyhöz kapcsolódik” – mondta Budai Gyula, a Fidesz országgyűlési képviselője.
A Jobbik viszont az MSZP és az LMP mellé áll. „Minden egyes olyan kérdésben, ami a devizahiteleseknek bármiféle segítséget nyújtott, a Jobbikra eddig is számíthattak, sőt leginkább a Jobbik tartotta napirenden a devizahitelesek ügyét mind az Országgyűlésben, mind a közéletben. Mi hoztuk létre a devizahiteles kerekasztalt is és több devizahiteles civilszervezettel mi állunk kapcsolatban, tehát természetes, hogy ennek a rendkívüli ülésnek az összehívását is támogatjuk” – mondta Dúró Dóra, a párt országgyűlési képviselője.
A Jobbik támogatásával bőven megvan az előírt 40 aláírás. Kövér László házelnöknek nincs joga mérlegelni, a rendkívüli parlamenti ülést össze kell hívnia.
A kezdeményezést a kormánypártok ( FIDESZ-KDNP) nem támogatják, így annak sikere a Jobbikon múlik.
Az Országgyűlésről szóló törvény szerint össze kell hívni a parlament rendkívüli ülését, ha azt a képviselők ötöde írásban kéri, az MSZP-nek és az LMP-nek azonban a független képviselőkkel együtt sincs meg az előírt számú képviselője. A Jobbik egyelőre nem alakította ki álláspontját, noha a párt az elmúlt években rendre felemelte szavát a devizahitelesek védelmében.
Szerinted megszavazzák a törvényt?
[good_old_share]
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM