„DEVIZAHITEL”- FELJELENTÉS A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉGHEZ.
[good_old_share]
„Vélhetően bűnszövetségben elkövetett különösen nagy gazdasági károkat és egyéni károkat okozó gazdasági bűncselekmény lényege előre eltervezetten véghezvitt hitelezési csalás.”
Oszd meg!
NCK: Most kiderül, hogy a Magyar Állam helyes működésért felelős felső szintű Legfőbb Ügyészség ellátja-e az alapvető feladatát, és biztosítja-e az Alaptörvényben is meghatározott jogállami normákat.
Kérjük az olvasókat, hogy mentsék el a feljelentést, és osszák meg azt ismerőseikkel, hogy minél többen tudjanak róla.
Természetesen a Legfőbb Ügyészség szervezeti felépítése, szakmai tevékenységei, vezetői, és Szervezeti Működési Szabályzata alapján behatároljuk, hogy kik a felelős (illetékes) vezetők az alább olvasható feljelentés kapcsán. Kíváncsian várjuk, hogy a közérdekű feljelentést tevő Járvás Évát, (mint szakértőt) meghallgatja-e, a Legfőbb Ügyészség és figyelemmel kísérjük az ügy alakulását.
FIGYELEM! Az alább olvasható felülvizsgálati kérelem alapját képező gazdasági bűncselekmény részletes kifejtését IDE KATTINTVA olvashatod!
Legfőbb Ügyészség Közérdekvédelmi Főosztály
Magánjogi Osztály
Gazdasági Jogi Csoport
dr. Nagy Zsolt leggfőbb ügyészségi ügyész Ügyszám: P.M. 1325/2017/3-1.
Tárgy: Felülvizsgálati kérelem
Tisztelt dr. Nagy Zsolt ügyész úr!
Pestmegyei Főügyészség Ptk-ra hivatkozva elutasította a bejelentett bűncselekmény érdembeni vizsgálatát. Ez számomra nem elfogadható, mivel az elkövetett bűncselekmények nem tartoznak a Ptk. szabályozása alá, hanem a Btk. hatálya alá tartoznak.
Úgy tűnik a Pest Megyei Főügyészség csupán kifogást keres a bűncselekmény hatósági feltárása és a felelősök kiderítésének munkája alól.
A feljelentést sértettként tettem, első ízben egy igen nagy, társadalmi méretű sértetti közösség, másod ízben saját ügyem kapcsán egyénileg. Magyar állampolgárként alkotmányos jogom van ahhoz, hogy ha bűncselekmény sértettjeként feljelentést teszek elkövető ellen, akkor arra igazságos jogorvoslatot kapjak az illetékes hatóságoktól.
A vélhetően bűnszövetségben elkövetett különösen nagy gazdasági károkat és egyéni károkat okozó gazdasági bűncselekmény lényege előre eltervezetten véghezvitt hitelezési csalás. A csalás gazdasági bizonyítékait nem a sértettnek kell feltárni. Ez a gazdasági nyomozó hatóságok feladata. A nyomozati munka indulási irányát kellően felvázoltam a feljelentésben, ami nem is bonyolult. Annyit kell a hatóságoknak tenni, hogy bekérik a banktól a deviza alapú kölcsön(ök)-höz vezetett egyenleg nyilvántartást (analitikus nyilvántartás) mely alapján egyértelműen megállapítható, hogy bank a könyveiben betartotta-e a 2000. évi C. tv. és 250/2000. Kormányrendelet utasításait, vagy ezen jogszabályokat megkerülve meghamísította a deviza alapú kölcsön(ök) egyenlegét.
A hamisításhoz a bankszektor társként használta fel a közjegyzőket és a földhivatalokat is. A bank(ok) előre elkészített binakó szerződése(i) jelzálog hiteleknél a biztosíték értékét már nem a kölcsön megállapodás értékén, hanem a kölcsön megállapodás értékének éppen pillanatnyilag megfelelő devizaösszegben jelölte meg. Ez a tény is az előre megfontoltságot bizonyítja. A szerződött érték és a devizában meghatározott érték már másnap nem volt azonos önmagával. A közjegyzők azonban a bankok által előre megírt biankó szerződésekben hamisan devizaértékben meghatározott biztosítéki értéket foglalták közokiratba és a földhivatalok is erre a bankok által hamisan rögzített devizaértékre jegyeztek be jelzálogjogot. Ezzel a cselekedettel mind közjegyzők, mind földhivatalok jogszabályt sértettek. Az értékhamisítás érdekében egyértelműen megsértették a 9000/1946. (VII.28.) ME rendlet 11.§-át. Csatolom Igazságügyi Minisztérium igazolását a jogszabály érvényességéről.
„9000/1946. évi (VII.28.) ME rendelet
11. § (1) Az 1946. évi augusztus hó 1. napjától kezdve törvényben, rendeletben vagy más jogszabályban, közhatósági vagy közhivatali intézkedésben, határozatban vagy hirdetményben pénzösszeget forintértékben kell meghatározni.
Kúria Pfv.I.21.156./2015/5. ítélete
"a forintkölcsön devizában történő "nyilvántartása" nem devizaalapú kölcsönnek felel meg, hanem valójában értékállósági kikötést magába foglaló megállapodásnak, azonban az értékállósági kikötést a szerződés megkötésekor hatályos polgári jogi szabályok nem ismerték és nem támogatták.”
Bank(ok) spekulációja a törvényes földhivatali bejegyzés esetén nem realizálodhatott volna. A földhivatalok az állami közhitelességet képviselő hatóságok, ezért a törvénysértő eljárásukért a Magyar Államot
kártérítési kötelezettség terheli. A kártérítési igények tömeges megjelenése előtt ajánlatos lenne ezen jogsértések mihamarabbi korrigálása.
Mivel a Bank a saját ügyemben kérésre sem tudja, vagy nem akarja bemutatni a kölcsön jogviszony alapján vezetett Számviteli törvénynek megfelelő egyenleg nyilvántartást sem forintban sem devizában, így vélhető hogy ilyen nyilvántartással nem is rendelkezik. Más ügyekben, más bankok esetében is elmondható ugyanez.
A szerződés(ek)ben utalás van arra, hogy a Bank a kölcsönt devizában fogja nyilvántartani, de a szerződésben nincs rögzítve a deviza-nyilvántartás módja. A szerződés(ek) ezen hiányossága miatt válnak közvetett módon a Számviteli törvény kölcsön pénzügyi eszköz minősítésére és értékelésére vonatokozó jogszabályai a szerződés(ek) részévé. Amely lényeges tényező a szerződésben nincs rögzítve, azt a hatályos jogszabályok alapján kell értelmezni.
Szerződő félnek mindenkor alapvető joga van a vele szerződő szolgáltató teljesítésének jogszerűségét ellenőrizni és a feltárt jogsértéseket rajta számon kérni. Mivel mára a Raiffeisen Bank és a többi magyarországi magánjogi kereskedelmi bank teljesítésének ellenőrzését elvégeztem, ezért tények alapján egyértelműen megállapítható, hogy a bank(ok) jogsértése bűncselekménynek minősül és a kivizsgálása egyéni és társadalmi jog és érdek.
Minden banknál vannak a bank prudens működéséért felelős vezetők, tehát személy szerint is megállapítható, hogy kik felelnek a vélhetően szervezetten elkövetett nagy társadalmi károkat okozó gazdasági bűncselekményért. Magyar állampolgárként úgy vélem, hogy ezt a problémát belügyként kezelve, hazai jogi környezetben kell megoldani. Bízom benne, hogy ez mihamarabb sikerül is.
Amennyiben erre nem kerül sor, úgy a Magyar Állam a mulasztás miatt kártérítéssel tartozik bűnelkövető bankok sértett ügyfelei felé, melyet nemzetközi bíróságon fogunk érvényesíteni.
Bűncselekmény sértettjeként nem az én dolgom megtalálni azokat a jogszabályokat, amelyek a vizsgálatot lehetővé teszik. Kérem Tisztelt Főügyészséget, hogy ne a kifogásokat keresse a vizsgálat hárítására, hanem kezdjen hozzá az érdemben feltárni a megvalósult bűncselekményt. Már tegnap is késő lenne, ha azt vesszük alapul, hogy már 10 éve ennek meg kellett volna történnie.
Hitelezési csalás
„Btk. 297/A. § Aki gazdasági tevékenység gyakorlásához folyósítandó hitel nyújtásának, megszüntetésének vagy a hitelfeltételek megváltoztatásának kedvező elbírálása érdekében valótlan tartalmú okiratot használ fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Deviza alapú hitelezések esetben a bank(ok) valótlan tartalommal kötöttek „kölcsönszerződés”-t, de ez a szándékuk csak a teljesítés során került napvilágra.
374. § (1) „Aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, gazdasági csalást követ el.
A Forex trade ügyletet kölcsönnek szinlelve értékesíteni kimeríti a gazdasági csalás bűncselekményét.
„Btk. Tiltott piacbefolyásolás
411. § (1) Aki
b) pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet kötésével vagy más megtévesztő magatartással a pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet árfolyamát vagy árát befolyásolni törekszik,
(4) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) hivatalos személyként,
c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként
követi el, öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazandó a piaci visszaélésekről, valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 596/2014/EU rendelet) 2. cikk (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ügyletekre és eszközökre is, ha az ügylet, a megbízás, az ajánlat vagy a magatartás a pénzügyi eszköz vagy az azonnali árutőzsdei ügylet árára, árfolyamára vagy értékére hatást gyakorol.”
Végezetül idézek egy bankár beismerő vallomásából:
Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/
Csányi Sándor beismerő vallomása (freudi elszólás a riportban)
Második videóban:
„Én természetesen ellene voltam a devizahitelezésnek két szempontból is: egyrészt, mert ugyan egyértelmű törekvés volt a tekintetben, hogy az Európai Unió tagja lesz Magyarország. Ez már akkor 2002. 2003. környékén, amikor megindultak a deviza hitelek, azt hiszem 2003-ban a devizahitelezés ez egyértelmű volt. De az euró zónával kapcsolatban azért már akkor sem mertem volna mérget venni rá, hogy rövid időn belül az euró zóna tagjai leszünk. Tehát én láttam mindenféleképpen árfolyam kockázatot, de ezért mi nem is vágtunk bele a devizahitelezésbe, csak akkor amikor a meglévő hitelek arányában a részarányunk 50 %-ban volt. Az új hitelekben már 20 % alá csökkent a piaci részarányunk, akkor olyan mértékű piacvesztést szenvedtünk már el, és álltunk előtte, hogy kénytelenek voltunk akkor belépni mi is a devizahitelezés területére. Hát ez akkor még mindenképpen egy nyitott pozíció volt, de azt gondolta a bankszektor, hogy a nyitott pozíció EZ AZ ÜGYFÉLÉ.!!!!”
A magyarországi deviza alapú hitelezés egy szervezetten elkövetett gazdasági bűncselekmény, ahogy kölcsönnek álcázott árfolyam-spekulációt realizáltak a bankok. Ez alapján kisavazták az ország gazdaságát, tönkretettek vállalkozásokat, családokat, halálba kergették ügyfeleiket.
A Magyar Állam nem lehet a bűnelkövetés segítője a magyar állampolgárokkal szemben.
Alaptörvény
I. cikk
(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.
(2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.
V.cikk
Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.
XXIV. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.
(2) Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére.
XXV. cikk
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.
Érd, 2017..július 15. Járvás Éva, 2030 Érd, Riminyáki út 61. 06-30-9004873.
[good_old_share]
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
