TISZTA VIZET ÖNTÖTT A BÍRÓSÁG A DEVIZAHITELESEK POHARÁBA.

loading...

TISZTA VIZET ÖNTÖTT A BÍRÓSÁG A DEVIZAHITELESEK POHARÁBA.

Email


Fontos információ: az Európai Bíróság napirendjén további hat magyar devizahitelper szerepel, a soron következő ügyek ítéletei akár még ennél nagyobb horderejűek is lehetnek. Számolt be a Magyar Idők.

 

AZ ÁRFOLYAMKOCKÁZAT OKOZTA KÁROK VIZSGÁLATÁRÓL DÖNTÖTTEK LUXEMBOURGBAN.



Eloszlatta a devizahitelperek egyik komoly kételyét az Európai Bíróság. A luxembourgi székhelyű testület kimondta: vizsgálhatják a magyar bíróságok, hogy tisztességesek-e azok a szerződési passzusok, amelyek az árfolyamkockázatot kizárólag az adósokra terhelték.

A döntést a Kúria is alaposan áttanulmányozza, ami szintén azt jelzi, hogy a luxembourgi határozat lényegesnek mondható. Az árfolyamok és a terhek ügyében ugyanakkor újabb nagy horderejű döntéseket hozhatnak a luxembourgi bírák.

Egy magyar devizahiteles ügyben hirdetett ítéletet a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság. A határozat lényegét Lehóczki Balázs, a testület munkatársa foglalta össze a Magyar Idők kérdésére.

A szakember az előzményekkel kezdte: a magyar törvényhozás évekkel ezelőtt olyan jogszabályokat fogadott el, amelyek – egyebek mellett – megszüntettek a devizaalapú kölcsönszerződésekben bizonyos tisztességtelen feltételeket. Az árfolyamkockázat kérdésében azonban nem foglaltak állást az akkori paragrafusok, vagyis nem érintették a megállapodásoknak azt a részét, hogy ki viselje a forint gyengüléséből fakadó, adott esetben igen súlyos anyagi terheket.

– Az uniós jog szerint a tagállamok bíróságai nem vizsgálhatják azoknak a szerződési pontoknak a tisztességtelenségét, amelyek jogszabályok ­rendelkezéseit tartalmazzák, jelenítik meg – ismertette Lehóczki Balázs.

– Ám ebben az esetben a bizonytalanságot éppen ez a passzus idézte elő. Egyesek ugyanis úgy vélték, hogy amikor a magyar törvényhozás átalakította a hazai devizahitel-kölcsönöket és nem változtatott azon, hogy az árfolyamkockázatot az adósoknak kell viselniük, tulajdonképpen jóváhagyta, megerősítette, s jogszabályba foglalta ezt a helyzetet. Ebből pedig az következne, hogy a magyar bíróság nem vizsgálhatná az árfolyamkockázat ügyét.

A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság azonban tiszta vizet öntött a pohárba.



Az ítéletből az olvasható ki, hogy mivel a honi törvényhozás annak idején nem foglalkozott az árfolyamkockázattal, így a kölcsönszerződések erről szóló pontjai nem jogszabályi rendelkezést jelenítenek meg, vagyis a magyar bíróság megvizsgálhatja, hogy tisztességesek-e ezek a feltételek – fogalmazott Lehóczki Balázs.

Hozzáfűzte: a luxembourgi bírák kitértek arra is, mikor lehet tisztességtelen az árfolyamkockázat viselőjét megnevező feltétel.

Akkor, ha a szerződési pontot nem világosan és érthetően fogalmazták meg. Ez ügyben támpontul szolgálhat, hogy az uniós bíróság szerint a bankok kötelesek elegendő tájékoztatást nyújtani ahhoz, hogy a kölcsönfelvevők megalapozott döntéseket hozhassanak.

E követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem tartalmilag is érthetőnek kell lennie az ügyfél számára.

Vagyis, hogy az átlagos fogyasztó egyrészt felismerhesse, hogy a nemzeti fizetőeszköz az adott devizához képest leértékelődhet, másrészt érzékelhesse, hogy az esetleges árfolyamesésnek rá nézve akár jelentős anyagi következménye is lehet.

A szerződési feltételek világosságáról és érthetőségéről a kontraktus megkötésének körülményeit és a szerződés többi más pontját figyelembe véve kell dönteni.

Lehóczki Balázs végezetül elmondta: az Európai Bíróság napirendjén további hat magyar devizahitelper szerepel, amelyek között szintén akad olyan, amely az árfolyamkockázat viselésének kérdés érinti. Szerinte a soron következő ügyek ítéletei akár nagy horderejűek is lehetnek.

A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

A Kúria közleménye is jelzi, hogy a közzétett luxembourgi határozat nem jelentéktelen. A legfelső hazai fórum ugyanis tudatta: a rendkívül bonyolult jogi kérdéseket tárgyaló ítéletet a Kúria polgári kollégiuma tanulmányozza. Annak vezetője az ítélettel kapcsolatban felmerülő kérdések megvitatására összehívja az ilyen ügyeket tárgyaló bírák konzultatív testületét.



A Kúriánál ugyanakkor hozzátették: az ítéletből az már most megállapítható, hogy az árfolyamkockázat viseléséről szóló szerződési feltételek tisztességtelensége érdemben vizsgálható, tekintet nélkül a későbbi forintosítási és más devizahiteles törvényekre.

Az ítéletből a Kúria szerint az is egyértelműen következik, hogy az ügy körülményeinek vizsgálata után az eljáró bíróságnak kell megállapítania, hogy a fogyasztó megfelelő időben és tartalommal kapott-e tájékoztatást az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltétel gazdasági következményeiről.

A „deviza”-hiteles probléma megoldását nagymértékben segítheti az, ha minél többen értesülnek róla! Olyanok is, akiket esetleg közvetlenül nem érint. Te azzal is sokat segíthetsz, ha a „devizás” cikkeinket, videóinkat megosztod!

Email

loading…


Email

Szólj hozzá

Hozzászólás