A FOGYASZTÓ SZABADUL A TARTOZÁS ALÓL ÉS KÁRTÉRÍTÉST IS KÖVETELHET?

loading...

A FOGYASZTÓ SZABADUL A TARTOZÁS ALÓL ÉS KÁRTÉRÍTÉST IS KÖVETELHET?

Email

– kérem megosztani, add tovább és terjeszd –


DEVIZAHITELES NYÍLT LEVÉL – C-51/17

KÚRIA KONZULTATÍV TESTÜLETÉHEZ EGZAKT VIZSGÁLATI TARTALOMRÓL

Dr. Kriston István civil jogvédő állampolgár jogász – európajogi (pénzügyi) szakjogász

Tisztelt Kúria Konzultatív Testület!

 

Tisztelt Dr. Darák Péter bíró, a Kúria elnöke, Tisztelt Dr. Wellmann György bíró, a Kúria Kollégiumvezetője!



MAGYAR SZOLIDARITÁSI HÁLÓZAT mint a devizahitelesek védelmezője és úgy is mint a RENDSZERVÁLTÓ CIVIL ELLENZÉKI KEREKASZTAL szervezője megkülönböztetett figyelemmel kíséri a devizaperekben mintegy 6 (hat) éve zajló és a bírósághoz fordulás jogát kiüresítő bírói gyakorlatot.

Miután a bírák foggal-körömmel ragaszkodtak ahhoz, hogy az árfolyamrés nem költség ezek után a C-26/13 ítélete hatására kénytelenek voltak belátni, hogy tömegesen tévedtek (vele szemben nincs ellenszolgáltatás, a kikötés semmis), majd a törvénykezés kiküszöbölte az egyoldalú szerződésmódosítást (kamatemelést) és az árfolyamrést, azokat tisztességtelen, ezért semmis feltételnek minősítve (kamatemelés tisztességtelen törvényi vélelmének megdöntésére az állam ellen indított pereiket a bankok tömegesen elveszítették.)

AZ ÁRFOLYAMKOCKÁZAT VIZSGÁLATA ÜGYÉBEN A BÍRÓI GYAKORLAT TUDOMÁNYTALAN, NINCS EGZAKT TARTALMA, A BÍRÁK NEM ÉRTIK, EZÉRT NEM JOGOT SZOLGÁLTATNAK, HANEM IGAZSÁGÜGYI ELNYOMÁST ALKALMAZNAK.

 

Az iránymutatásul szolgáló Kúria 2/2014 PJE határozat indokolása nem tört be a bírói gyakorlatba, mert a bírák nem értik ennek lényegét.

Kúria 2/2014 PJE szerint a C-26/13 ítélet indokolására tekintettel a fogyasztó számára ténylegesen lehetőséget kell biztosítani a szerződés összes feltételének megismerésére (67. pont), és a szerződéskötés következményeinek megismerhetőségére (70. pont), azt pedig hogy a fogyasztó képes volt-e értékelni az árfolyam változás rá nézve esetlegesen hátrányos gazdasági következményeit is az Európai Unió Bírósága által a különnemű árfolyamok alkalmazása kapcsán kifejtettek analóg alkalmazásával „a releváns ténybeli elemek összességére tekintettel” kel megítélni.

C-51/17 minapi ítélete ennél némileg többet szintén egzakt tartalom nélkül mutatott, így az "elegendő tájékoztatás" és "konkrét" tartalom" (2. pont), leértékelődés és "gazdasági következményei" értékelése (3. pont), szerződéskötéskori "összes körülmény" (3. pont).

KÚRIA ÚJ VAGY KIEGÉSZÍTETT IRÁNYMUTATÁSA EGZAKT VIZSGÁLATI TARTALMAT KELL ADJON. Az árfolyamkockázatot elbíráló bírói gyakorlat egyebekben igen egyszerű. Hpt. 203.§ egy törvény. Kockázatfeltárást ír elő = kockázat ismertetését és ennek (kauzalitás) a törlesztőrészletekre hatását. Ezt kell Kúriának és bírónak értelmeznie, az EUB C-26/13 és C-51/17 ítéletek értelmező rendelkezéseire és indokolásaira is figyelemmel.

A Hpt. 203.§ "kockázat ismertetése" normaszövege az, amelynek egzakt tartalma a bírói iránymutatásokból és a bírói gyakorlatból is hiányzik. Pedig ez a Ptk. 209.§ (2) értelmében a szolgáltatás természetének feltárását és a C-26/13 Kúria 2/2014 PJE indokolásába is beemelve az árfolyamkockázat pénzügyi-gazdasági mechanizmusa feltárását jelenti.

Azonban a banki kockázatfeltáró nyilatkozatok csak a törlesztőrészletekre hatással, vagyis csak az okozattal foglalkoznak.



A bírói gyakorlat megelégedett ezzel és a kockázat mechanizmusának (nemzeti valuta miért értékelődhet le, devizakamatparítás, árfolyamok gazdasági összefüggései) vizsgálata ki lett zárva a bírói gyakorlatból és ezen a C-51/17 döntés 3. pontja semmiben sem mond többet mint a C-26/13, azaz a fogyasztónak értékelnie kell tudnia a deviza leértékelődés gazdasági következményeit és ebben a mai döntésben a leértékelődés gazdasági következményeit kell vizsgálni.

De miből tudok a következményekre következtetni? Milyen okról tudok a törlesztőrészlet okozatra következtetni?

Szóval a fogyasztó információs és tárgyalási hátránya nincs a bírói gyakorlatban kiküszöbölve, a fogyasztót védő ezen védelmi rendszer nincs alkalmazva, nincs a "kockázat ismertetése" törvényi követelménynek egzakt vizsgálati tartalma.

Kúriának tehát tovább kell lépnie és kimondani, hogy ez az egzakt tartalom mit jelent?

 

Megmondom mit! C-186/16 szerint vizsgálni kell a bank szerződéskötéskori ismereteit (devizakamatparitás, határidős árfolyamok piaci összefüggései), mert ezt közölnie kellett volna a fogyasztóval, enélkül a fogyasztó nem tud a gazdasági következményekre következtetni, nincs miből következtetni.

Kúria tehát az árfolyamkockázati kikötésnek és tájékoztatásnak egzakt vizsgálati tartalmat adjon, el kell rendelnie a okvizsgálatot, vagyis a "kockázat ismertetése" Pt. 209.§ (2) szolgáltatás természetének egzakt vizsgálati tartalmát.

Kíváncsian várjuk a Kúria mea culpa közleményét vagy kiigazító kollégiumi véleményét netán módosító jogegységi határozatát, ha bármelyik utóbbi lesz, akkor átjönnek az optimisták értelmezései, ha nem akkor bírósági rendszer problémával állunk szemben és annak jogpolitikai megoldása nem az ügyvédek, hanem az állampolgárok kezében van (rendszer- és módszer váltás, a demokrácia és a jogállam helyreállítása hazánkban, ez már államtani következményekhez vezet …).

HPT. 203.§ – PTK. 209.§ (2) A "KOCKÁZAT ISMERTETÉSE" alkalmazásában a C-26/13 és C-51/17 értelmében sem elegendő a leértékelődés lehetőségének ismertetése, hanem ki kell fejteni a leértékelődés pénzügyi-gazdasági mechanizmusát.

Közölni kell a közgazdasági törvényszerűséget, hogy a forint és deviza hozama egyenlő, az alacsonyabb devizakamatot a devizakamatparitás összefüggése kiegyenlíti a forintkamattal, mindkettőnek a törlesztési terhe azonos, csak a devizahitel törlesztőrészletének más a lefutása (devizaalapú kamat teher a devizakamatparítás hatásaként kiegyenlítődik a forintkamat terhelésével).

loading…


Vizsgálni kell, hogy a bankok a tájékoztatás körében elhallgatták a BÉT 2004-es CHF/HUF árfolyam- és hozamgörbe vizsgálat eredményeit vagy sem, amely megmutatta hogy a CHF hitelek ugyanolyan drága hitelek mint a forinthitelek.

A fogyasztó kapott-e tájékoztatást a deviza nyitott pozíciója kockázatkezelésének lehetőségére?

 

KÚRIA FEL KELL HAGYJON TUDOMÁNYTALAN TÉZISÉVEL, amely szerint kedvezőbb kamatozás ellenében kellett a fogyasztónak vállalnia az árfolyamkockázatot, mert összehasonlítani csak azonos kockázati termékeket lehet, ehhez pedig a devizahitelt is kockázatmentesíteni kell (lsd. 2004-es elemzés) és csak akkor lehet összehasonlítani a kockázatmentes devizalapút a kockázatmentes forintalapúval.

Kúriának szembe kell néznie azzal, hogy a nem megfelelő árfolyamkockázati tájékoztatás – mivel a bankok ismerték a BÉT 2004-es elemzést – nem csak a Ptk. 209/A.§ (2) bekezdés tisztességtelen feltételen alapuló semmisségére vezethet, hanem a jogosulti felelősség Ptk. 312.§ (3) bekezdésére is vezethet, amely szerint a kötelezett (fogyasztó) szabadul a tartozása alól és kártérítést is követelhet [Szladits: olybá kell tekinteni, hogy a jogosult (bank) visszakapta a kölcsönét).

 

Végül pedig a Kúriának szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy a DH2 törvényi részletes elszámolások adatait felvéve egy forex-trade devizapáros fogadás elszámolásának algoritmusára, az 100% mértékben – hibahatáron belül – árfolyamfogadás elszámolását tartalmazza, ez pedig vagy a Ptk. 204.§ szerint érvényes árfolyamfogadási szerződés, de a követelések bírói úton nem érvényesíthetők, hozzá állami kényszer (végrehajtás, kilakoltatás) nem fűzhető vagy a Ptk. 200.§ (2) bekezdése értelmében szerencsejáték törvény preambulumában tilalmazva annak engedély nélküli megkerülése, amely semmisségre vezet.

A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

KÚRIA KÜSZÖBÖLJE KI A BÍRÁK PÉNZÜGYJOGI FELKÉSZÜLETLENSÉGÉT, mert az a "tudománytalan" érvelés amit a bírák a tárgyalótermekben előadnak, az tanult jogászok számára a középkor szellemjárását idézik, mivel az árfolyamkockázat pénzügyi-gazdasági mechanizmusa elemi törvényszerűségeivel sincsenek tisztában (tisztelet jár a kivételeknek).



Kúria helyezze hatályon kívül pl. azt a tudománytalan gazdasági elvi döntését is, hogy az árfolyam nem előrejelezhető, mivel az AKK államkötvény hozamgörbe és az enyhén emelkedő CHF/HUF hozamgörbe alapján az árfolyam előrejelzések számítható paraméterek (lsd. 2004-es elemzés).

Kérem olyan mértékű bírói felkészületlenséggel állunk szembe, amely megkérdőjelezi, hogy egyáltalán bíráskodhatnak-e felettünk olyan kérdésekben, amihez nem értenek és a Kúria a 6/2013 PJE meghozatalához sem vett igénybe könyvvizsgáló szakvéleményeket. ("Műtenek, de nincs orvosi diplomájuk kb. itt tartunk".)

Szégyelljék magukat, egy népet (lakosságunk közel felét érintő devizásokat) nyomnak el igazságügyi eszközökkel, ez pedig már államtani következtetésekhez és a Magyar Szolidaritási Hálózat rendszerváltó és a devizahitelesek azonnali, teljes és feltétlen kártalanítása követeléseinkhez vezet, amelyeknek 2018. szeptember 28. (péntek) délelőtt Pécs, Kaposvár, Győr, Tatabánya, Szeged, Eger, Debrecen régió központjainkban rendőrségen bejelentett országos tüntetés sorozatunkon is hangot adunk.

Magyar Szolidaritási Hálózat, Dr. Kriston István civil jogvédő állampolgár, jogász – európajogi (pénzügyi) szakjogász.

A „deviza”-hiteles probléma megoldását nagymértékben segítheti az, ha minél többen értesülnek róla! Olyanok is, akiket esetleg közvetlenül nem érint. Te azzal is sokat segíthetsz, ha a „devizás” cikkeinket, videóinkat megosztod!

Email

loading…


Email

Szólj hozzá

Hozzászólás