TE ALÁÍRTÁL A BANKNAK?
Palackposta – szellem a palackban (Ti küldtétek)
Lassan egy éve lesz, hogy kóborlásaim során egy kiskun faluban olvastam a képen látható feliratot. Álmait és reményeit vesztett, magára hagyott embertársunk zokszavait.
Dr. Léhmann György kolléga úr akkor már a Farkasréten aludta örök álmát, dr. Marczingós László úr még ügyvédként folytatta tevékenységét.
Azóta fordult a világ, s július elején valahol, valakik örömmel nyugtázták, hogy októbertől vele is tovább gyengül a bankok ellen érvelni képes jogász-gladiátorok csapata.
Deviza-sújtott polgártársainknak legfőbb ideje lenne számvetést készíteniük magukban.
Megpróbálok segíteni nekik, mert „nem oly süket az ő füle, hogy meg nem hallgathatna”.
Talán, ha mi is meghallgatnánk egymást…
Ebben az országban kétféle ember van.
Az egyik, aki aláírt, a másik, aki nem.
Aki aláírt, ma azt mondja: becsaptak; elhallgatták előlem; félre tájékoztattak; megtévesztettek, nem tudtam…
Talán maradjunk ennél a legutóbbi érvnél: ’Nem tudtam.’
Persze, nem érthet mindenki mindenhez.
Magam is így vagyok ezzel. De van, amihez talán igen. Ezért van az, hogy én nem írtam alá.
A deviza-ügyekben fellépő civil mozgalmárok mind aláírtak.
Aztán, utólag, mindegyikük a legjobban tudta, hogy merre vezet a menekülés egyetlen lehetséges útja.
Egymást becsmérelve, túllicitálva nem jutottak messzire.
Pedig könnyen lehet, hogy mindegyiküknek igaza volt.
De, hogy a békesség útját nem ismerték, „Ezért van távol tőlünk az ítélet, és nem ér el minket az igazság…”
Dr. Kriston István ügyvéd úr 2019. július elején a devizaharc kudarcának okairól megjelent írásában rámutatott arra, hogy a „Rendszerhiba felismerése fényévekre van. Senki nem látja be, hogy a rendszer hozta létre a devizatársadalom kifosztását."
Megállapítása pontos; a hiba a rendszerben van.
No, meg azokban, akik azt fenntartják.
Például, akik büszkén mondják: Én nem politizálok. (magyarul: nem foglalkozom a közügyekkel [!]).
Sőt, a közügyekkel foglalkozókkal sem!
Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/
Érdemes lenne kiállni a gladiátorokért, akik az egyéni ügyekkel együtt a köz ügyeiért is küzdenek ebben az esetben.
Akik bizony nagyon is az igazság mellett szóltak és az igazságért pereltek…
Addig, amíg vannak egyáltalán.
Dr. Marczingós úr írta: „Ha nincsen igény ebben a társadalomban munkámra, és sem a kamara, sem a társadalom nem áll mögém, nem véd meg, akkor szomorúan, de belátom, nincsen szükség személyemre, munkámra.”
Olvasó, kérlek, értsd meg, hogy a közösségért dolgozó tudós ember nélkül nincs társadalom, csak atomizált emberek. Akik aztán írhatnak a végén a házuk falára, ami nekik tetszik. A lényeg, hogy egy szó legyen felírva nagy betűkkel: ELADÓ.
Mint a fényképen is.
Ennek a rendszernek nem az értékteremtés a lényege. Csak az, hogy legyen valami eladni való!
Amelyik nép a saját mágusaira nem hallgat, azt az ellenségei fogják irányítani. Meg kellene haladni ezt a turáni átkot, s körbe járni a szomszédokat is, mert egy új rendszerhez ezerszám kellenének együttműködésre képes, kiművelt emberfők.
No, meg egy elképzelés. A szellem a palackból…
Nem kell, hogy szeresd, csak engedd ki! Mácsay József.
