Sorra jönnek a pozitív Bírósági ítéletek – a „deviza” szerződések érvénytelenek semmisek
Deviza ügy! 2022 Jogerős pert nyert ítélete.
Az ítéletet mellékeltem (Oldal alján megtalálható a link)
Mint ahogy már többször is beszámoltunk ügyvédi irodánkba sorra jönnek a pozitív Bírósági ítéletek melyekben megállapítják, hogy a „deviza” szerződések érvénytelenek semmisek.
Jelen perben is erre a következtetésére jutott a bíróság I. és II. fokon egyaránt a kölcsönszerződés érvénytelen semmis.
A másodfokú bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 100.000 (százezer) forint másodfokú perköltséget.
Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.
Indoklás:
Az elsőfokú határozat
Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az I. rendű felperes, mint adós, továbbá a II-IV. rendű felperesek, mint adóstársak és alperes között 2004. május 24. napján létrejött, xy 2004 számú kölcsönszerződés érvénytelen.
A bíróság a szerződést érvényessé nyilvánította akként, hogy a deviza forint átváltási árfolyamot 180 HUF/CHF összegben maximálta a szerződésben rögzített kamatmérték forintosítási fordulónapig történő érintetlenül hagyása mellett.
Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasította.
A másodfokú bíróság döntése és jogi indokai:
Az alperes „pénzintézet” fellebbezése nem alapos.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemi döntésével egyetértett, ezért azt helybenhagyta a 2016. évi CXXX. törvény a Polgári Perrendtartásról (Pp.) 383. § (2) bekezdése és 386. § (4) bekezdése – helyes indokai -alapján.
A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel emeli ki a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság az alperes által nyújtott árfolyamkockázati tájékoztatók kapcsán helytállóan hivatkozott az rPtk 205. § (3) bekezdésében és rPtk 277. § (4) és (5) bekezdésében, továbbá a rHpt 203. §-ában foglaltakra. Az elsőfokú bíróság a felek szerződését a továbbiakban a 2/2014.PJE.határozatában foglalt szempontok szerint vizsgálta.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak a perbeli szerződés árfolyamkockázati tájékoztatásával kapcsolatban kifejtett álláspontjával és rögzített indokaival maradéktalanul egyetértett.
Az elsőfokú bíróság a meghallgatott tanú előadását is helytállóan értékelte. a tanú előadásának felülmérlegelésére a másodfokú bíróság nem látott indokot.
Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a szóban adott tájékoztatással az alperes nem a devizahitel kockázataira hívta fel a felperesek figyelmét, hanem azt támasztotta alá, hogy forintkölcsön felvétele a magas kamatozásra tekintettel rosszabb választás a számukra.
Az ügyintéző tájékoztatása alapján a felperesek nem voltak abban a helyzetben, hogy a rájuk háruló adott esetben súlyos gazdasági következmények lehetőségével számoljanak. a szóbeli tájékoztatás nem pótolta az írásbeli tájékoztatás hiányosságait, így az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperes sem szóban, sem írásban nem adott az irányadó jogszabályoknak megfelelő árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatást.
A felpereseknek az elsőfokú eljárásban személyesen tett előadását egybevetve a rendelkezésre álló bizonyítékokkal, köztük az alperesi alkalmazott tanúvallomásával és az okirati bizonyítékokkal, azokat az rPp. 206. § (1) bekezdésében foglaltak szerint értékelve, az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a meggyőződésre, hogy a felperesek a szerződésnek az elsőfokú ítéletben részletesen feltüntetett pontjaiban megjelölt kikötései együttesen meghatározott tartalma alapján – az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó mércéjén keresztül – azt számításba vehették, hogy a szerződéshez kapcsolódik árfolyamkockázat, de nem ismerhették fel azt, hogy a kockázatviselésüknek nincs felső határa, az korlátlan, és azt sem, hogy az a fizetési kötelezettségeikre milyen hatást gyakorol.
A jelen perbelivel szinte azonos tájékoztatást tartalmazó szerződési feltételek vizsgálata során ezzel egyező álláspontra jutott a Fővárosi Ítélőtábla xy/2020/3.szám ítéletében.
A fellebbezésnek az érvénytelenség jogkövetkezményei levonása körében kifejtett indokaival sem értett egyet a másodfokú bíróság.
Az elsőfokú bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményét helytállóan vonta le.
A Kúria 2019. június 20-án kelt, a június 19-ei emlékeztetőhöz fűzött magyarázatában arra az álláspontra helyezkedett, hogy bírói mérlegelés körébe tartozik az árfolyamkockázat maximalizálása melynek kapcsán figyelembe vehető a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitel megállapodásokról valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/ EU rendelet módosításáról szóló 2014/17/ EU irányelv- a (30) preambulum bekezdésre tekintettel megállapított – 23 cikkének (4) és (6) bekezdésében meghatározott 20% mértékű árfolyam kockázat mint amelyet az Uniós jogalkotó olyannak tekint, amelyet a fogyasztó tájékoztatás hiányában viselni köteles illetve a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott árfolyam 180,-HUF/CHF, amelyet a magyar jogalkotó alkalmas határértéknek tekintett.
Az elsőfokú bíróság a fentiek alapján a felperesek érvénytelenség kapcsán előterjesztett keresetét az árfolyamkockázati tájékoztatás megadás hiányában alaposnak találta, a szerződést ennek okán az árfolyamkockázat telepítése körében tisztességtelennek és érvénytelennek minősítette.
Az érvénytelenség jogkövetkezménye levonása az érvényessé nyilvánítás körében mérlegeléssel a 2011. évi LXXV. törvény 1.§. (2) bekezdés szerinti árfolyam figyelembevételével korlátozta a felpereseket terhelő árfolyamkockázatot, A másodfokú bíróság ennek felülmérlegelésére, a meghatározott átváltási árfolyam módosítására nem látott indokot.
Záró rész
Tekintettel arra, hogy a fellebbezés nem volt eredményes, ezért a pervesztes alperes köteles a Pp. 83. § (1) bekezdése alapján megfizetni a felpereseket képviselő ügyvéd munkadíját Melyet a 32/2003 (VIII.22.) IM rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontja és (5) bekezdése alapján figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra mérlegeléssel állapított meg 100.000 forintban, áfa nélkül mivel a kifejtett képviseleti tevékenységgel ezt látta arányban állónak.
Budapest, 2021.december 3.
Jogi probléma esetén keressék bizalommal Dr. Budaházi János egyéni ügyvédet (polgári és büntető jogász)
Ügyvédi iroda elérhetősége: 2030 Érd, Mályva utca 14.
Tel: 06-70-632-3583 vezetékes telefon: 06-23-360-472 Ügyfélfogadás kizárólag telefonos egyeztetés után lehetséges.
Az ítélet IDE KATTINTVA olvasható.
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
