Sorban dőlnek a hitelszerződések!

A fogyasztó-bank közötti egyensúlytalan helyzetet a kölcsönadónak kockázatfeltáró tájékoztatás – szerződésbeli vagy külön okiratban való – használatával, világos, egyértelmű szerződési feltételek megfogalmazásával kellett volna egyensúlyba hoznia.

Azt a körülményt, hogy a perbeli kikötés megfelel-e a világosság, érthetőség kritériumának, az ún. tipizált – általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos – fogyasztó szempontjából kell vizsgálni és megítélni.

Dr. Szabó László kártérítési ügyvéd – Erste Bank elleni nyertes ítéletből:
(itt kockázatfeltáró nyilatkozat külön nem készült, ha készült volna akkor annak szövegét össze kell vetni az uniós ítélekkel)

Utal a törvényszék a Kúria devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazási kérdéseinek vizsgálatára felállított Konzultációs Testületének 2019. április 10. napján tartott ülésének emlékeztetőjére, melynek 4. pontja szerint nem minősül megfelelő tájékoztatásnak, ha az árfolyamkockázat viselése csak kikövetkeztethető a szerződés egyes rendelkezéseiből, vagy több különböző okiratban szereplő rendelkezések együttes értelmezése alapján.

Az elsőfokú bíróság megítélése szerint ez nem csak egyértelmű tájékoztatásnak, hanem egyértelmű és világos szerződési feltételnek sem minősül.

A fogyasztó-bank közötti egyensúlytalan helyzetet a kölcsönadónak kockázatfeltáró tájékoztatás – szerződésbeli vagy külön okiratban való – használatával, világos, egyértelmű szerződési feltételek megfogalmazásával kellett volna egyensúlyba hoznia.

Az árfolyamváltozás kockázatát a fogyasztóra telepítő szerződéses kikötés, mint a deviza alapú kölcsön szerződések jellegadó sajátosságát magában foglaló kikötés a felek főszolgáltatását megállapító szerződési feltételnek minősül (EUB C-26/13. sz. ítélete, 2/2014. PJE 1. pontja, 6/2013. PJE 1. pontja).

Azt a körülményt, hogy a perbeli kikötés megfelel-e a világosság, érthetőség kritériumának, az ún. tipizált – általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos – fogyasztó szempontjából kell vizsgálni és megítélni.

A perbeli esetben külön kockázatfeltáró nyilatkozat aláírására nem került sor, ekként a szerződés, illetve az annak részévé váló ÁSZF és Üzletszabályzat tartalmának vizsgálatával kellett a kikötés világossága, érthetősége kérdésében határozni.

Az ítélőtábla ezzel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy a szerződés, az ÁSZF és az Üzletszabályzat az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő rendelkezés mibenlétéről, lehetséges következményeiről a fentiek szerinti tipizált fogyasztó szempontjából értékelhető érdemi információkkal nem szolgál.

A tipizált fogyasztó szempontjából ezen rendelkezések alapján nem minősíthető világosnak és érthetőnek (megállapíthatónak sem), hogy az árfolyamváltozásnak valós lehetősége van, az a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet, a fogyasztóra kedvezőtlen árfolyamváltozásnak felső határa nincs, ennek következtében pedig a törlesztőrészlet akár jelentősen is emelkedhet, a kockázatvállalás pedig valós és nem elhanyagolható mértékű.

Az EUB C-51/17. számú ítéletében foglalt követelményeknek a perbeli kikötés nem felel meg. 

A kölcsönfelvevőnek egyrészt világos tájékoztatást kell kapnia arról, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés aláírásával bizonyos mértékű árfolyamkockázatot vállal, amely gazdaságilag nehezen viselhetővé válhat, amennyiben az a pénznem, amelyben jövedelmét kapja, leértékelődik azon devizához képest, amelyben a kölcsönt nyújtották.

Másrészt a banknak fel kell hívnia a figyelmet az átváltási árfolyam lehetséges változásaira és a devizában felvett kölcsönnel összefüggő kockázatokra (75. pont).

Az EUB ítélete szerint az a követelmény, amely szerint a szerződési feltételeket világosan és érthetően kell megfogalmazni, arra kötelezi a pénzügyi intézményeket, hogy elegendő tájékoztatást nyújtsanak a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak.

E tekintetben e követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára, abban az értelemben, hogy az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átalagos fogyasztó ne csupán azt legyen képes felismerni, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest leértékelődhet, hanem értékelni kell tudnia egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is (78. pont).

Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

A szerződés, az ÁSZF és az Üzletszabályzat rendelkezéseiből nem állapíthatóak meg a tipizált fogyasztó számára az árfolyamkockázat alapvevő közgazdasági összefüggései, nem szolgálnak elegendő információval ahhoz, hogy a fogyasztók tájékozott és megalapozott döntést hozhassanak arról, hogy a szerződéskötéskor kedvező kamatfeltételek ellenében felelősséggel vállaljék az árfolyam-változásból eredő kockázat viselését.

Helyes a törvényszék azon álláspontja, hogy a szerződés az ÁSZF és az Üzletszabályzat különböző rendelkezései, ezek mögöttes közgazdasági összefüggései, illetve a hivatkozott képletek az általánosan tájékozott, figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó részére nem nyújtanak e tekintetben elégséges és érthető információt.

A szerződéses kikötés az igen súlyos, a futamidő alatt bekövetkezhető, mértékében előre nem látható, akár nagyon jelentős árfolyamváltozás kockázatának viselését anélkül terheli kizárólag a fogyasztóra, hogy a szerződés lehetőséget biztosítana a fogyasztói szerződéses kötelezettségek arányának szerződéskötéskor előre nem láható mértékű, jelentős eltolódása elkerülésére, hatásainak mérséklésére. (dr.Zugh Katalin). Dr. Szabó László kártérítési ügyvéd.