NA, EHHEZ AZTÁN POFA KELL! A KÖZJEGYZŐ NEM TUDJA, HOGY VALÓS ADATOKAT TARTALMAZ-E AZ ÁLTALA KIÁLLÍTOTT KÖZOKIRAT?

NA, EHHEZ AZTÁN POFA KELL! A KÖZJEGYZŐ NEM TUDJA, HOGY VALÓS ADATOKAT TARTALMAZ-E AZ ÁLTALA KIÁLLÍTOTT KÖZOKIRAT?

[cn-social-icon]

FIGYELEM! Fontos dokumentumok ( Végrehajtás megszüntetési per keresete – minta, költségmentességi nyomtatvány II) letölthető a második rész végén! OSZD MEG!

Törvényen kívüli helyzetben szükséges teendők

Legutóbbi, „További kifosztásra alkalmatlan állapot a bankoknál” című írásomban állítottam és bizonyítottam azt, hogy a bankok közvetlen, adósok háta mögött sunyi, alattomos módon készített közjegyzői záradékkal kezdeményezhető végrehajtási eljárással nem tudják a bírósági végrehajtókat rávenni az adósok vagyontárgyainak foglalására, majd árverési értékesítésére.

Ezt az állításomat részben azzal bizonyítottam, hogy a Kúriának 2015. december 2-i elvi jelentőségi döntése alapján valamennyi devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződésnél megállapítható a szerződések alábbi fogyatékossága:

„A felülvizsgálati eljárásban a Kúria rámutatott: deviza alapú kölcsön esetén a szerződő felek devizában határozzák meg a tartozás összegét, a kölcsönadott összeg deviza, a folyósított összeg forint. A perbeli esetben azonban mindez nem valósult meg, mert a szerződő felek nem devizában határozták meg a kölcsön tárgyát képező összeget és a szerződés alapján a kölcsön devizában meghatározott összegét nem is lehetett kiszámítani. Ebből adódott az is, hogy a kölcsönszerződés a törlesztőrészletek összegét sem tartalmazta és azok a szerződésből nem is voltak kiszámíthatóak.

Mindezek miatt indokolt volt a deviza alapú kölcsöntartozásra indult végrehajtás megszüntetése volt indokolt, hiszen a kölcsönszerződés a végrehajtási záradéktól eltérően nem devizában meghatározott kölcsönösszeget tartalmazott.”

Részben azzal bizonyítottam, hogy a Fővárosi Ítélőtáblának 2015. november 26-i  5.Pf. 20.823/2015/6/II számú ügyemben hozott jogerős ítéletét alapul véve –

„Nem jogszerű az a felmondás, amely valótlan, a hitelezőt meg nem illető kintlévőségi adatokat tartalmazó felszólításon alapul. A Ptk.321. § 1 bekezdése értelmében a jogszerű felmondásnak a perbeli esetben a szerződésen kellett volna alapulnia. Ha a szerződés III.2. pontja szerinti havi fizetési értesítőben a törlesztő részlet összege tévesen van meghatározva, úgy az alperes elmulasztotta azt a nyilatkozatot, ami szükséges lett volna ahhoz, hogy a felperesek teljesíteni tudjanak, amelyből következően az alperes a Ptk. 302. b. pontja szerinti késedelembe esett, ami a 303. § 3. bekezdése értelmében a kötelezett egyidejű késedelmét, ekként a felmondás jogszerűségét kizárja.”

minden banki azonnali hatályú felmondás jogellenes azért, mert egyetlen banki felmondás sem a szerződési adatokon alapul, hanem a bank által hasra ütésszerűen, tisztességtelen szerződési feltételeken is alapuló adatokon.

Valamint legfőbb érvem az volt állításom bizonyítására, hogy a C-32/14. számú 2015. október 1-i Európai Bíróság ítélet és ezt megelőző főtanácsadó vélemény egyszerűen lesöpörte az olyan fajta sunyi, alattomos és fogyasztói jogokat semmibe vevő magatartást, hogy a devizában nyilvántartott forintkölcsönt nyújtó bank tetszése szerinti időpontban az általa hasra ütésszerűen összeeszkábált iratával felkeresi a közjegyzőt, majd a közjegyző kijelentve azt, hogy ezekben az iratokban lévő számszaki adatokért nem felel, készít egy olyan közokiratot – ténytanúsítványt – melynek alapján a következő közjegyző a szerződésnek vizsgálata nélkül kiadja a végrehajtói foglaláshoz és árveréshez szükséges végrehajtási záradékot:

„Mindazonáltal a közjegyző feladata, hogy az ilyen okirat elkészítésekor felhívja a fogyasztó figyelmét az általa észlelt esetlegesen tisztességtelen szerződéses kikötésekre, valamint a törvény által ráruházott azon hatáskörére, hogy egy puszta alakszerűségi vizsgálat alapján megindíthatja a végrehajtást a szerződés tekintetében, és dönthet az ebből eredő, elsősorban eljárási szintű következményekről.”

Nem bocsátom meg magamnak azt, hogy írásomban úgy állítottam azt, hogy a bankok a közvetlen végrehajtással lehetséges kifosztásra képtelen állapotba kerültek, hogy közben a megfeledkeztem a jogállamiság, jogbiztonság teljes hiányáról banki ügyekkel kapcsolatosan hazánkban.

Arról, hogy azt az erkölcstelen hatalmi elitet, akik 2014. július 4-én megszavazták a XXXVIII. számú, valamint ezt követő adósok kifosztását célzó törvényeket, illetve ezeknek azokat a pribékjeit, akik bármikor bármiféle aljasságra képesek úgy kergetné szét korbáccsal most Jézus, mint kétezer évvel ezelőtt tette a templomban a kufárokkal. Ha élne.

Az alábbiak alapján is mondhatnám azt, hogy kufárok országává lettünk. De nem tehetem, hiszen Jézus által szétkergetett kufárok az ismertetésből kiindulva angyali természetűek voltak a mai magyar banki fosztogatók társaihoz képest.

Történt a korábbi írásom után két nappal az, hogy egyik ügyfelem megküldte „Közjegyzői tanúsítvány” elnevezésű iratát részemre Dr. Deli Betty Budapest XX. ker. 2. számú székhelyű közjegyzőtől származóan.

Ezt a közokiratot Dr. Deli Betty közjegyző az irata első bekezdése szerinti helyen készítette:

„Én, doktor Deli Betty Budapest XX. került 2. számú székhelyű közjegyző előzetes felkérés alapján megjelentem az OTP Bank Nyrt Háttérműveleti Igazgatóság Hiteladminisztrációs Back-Office Főosztálya Budapest IX. került Könyves Kálmán krt. 5. szám alatti helyiségében 2016. (kettőezer-tizenhatodik) év január 04. (negyedik napján 14 (tizennégy) óra 30 (harminc) perckor, ahol jelen volt mint ügyfél:”

Azt tudjuk az internetről, hogy Dr. Deli Betty Adrien Budapest XX. 2. sz. közjegyzőnek közjegyzői irodája 1203 Budapest Topánka u. 4 IX. em. 55. szám alatt található, valamint azt is tudjuk a közjegyzőkről szóló1991. XLI. számú törvénynek 30. §- alapján, hogy

Ktv.30. § A közjegyző köteles a tevékenységét a székhelyén levő irodában végezni; az irodán kívül akkor járhat el, ha az ügy természete vagy sürgőssége indokolja.

Utóbbi törvényi rendelkezés szerint tehát Dr. Deli Betty közjegyzői okiratát irodáján kívűl csak akkor készíthette volna, ha az iratával kapcsolatos ügy természete vagy sürgőssége indokolja.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Az okirat egyetlen szóval sem utal arra, hogy mi volt az a törvényes ok, mely miatt indokolt volt a közjegyzőnek irodáján kívűli tevékenységet végezni, ezért

valószínűsítem azt, hogy Dr. Delí Betty közjegyző az irata tartalmával ellentétesen 2016. január 4-én semmiféle közjegyzői tanúsítványt nem készített az OTP Bank Nyrt Háttérműveleti Igazgatóság Hiteladminisztrációs Back-Offrice Főosztályánál Budapest IX. kerület Könyves Kálmán krt. 5. szám alatt, hanem az OTP Jelzálogbank Zrt előzetesen közölte Dr. Deli Betty Budapest XX. 2. szám alatti közjegyzővel a távolból azt, hogy milyen tartalmú közjegyzői tanúsítványt – közjegyzői okiratot – készítsen.

Majd miután Dr. Deli Betty közjegyző saját irodájában és ügyfelektől távol legépelte az OTP Jelzálogbank Zrt által kért okiratot sajátjaként, ezt az előre elkészített iratot aláiratás végett vitte el az iratában megjelölt helyre szerintem.  Szerintem ez a valós történése a közjegyzői okirat elkészülésének.

Ellenben Dr. Deli Betty közjegyző szükségesnek látta azt, hogy az irata fejrészében közölteket az alábbi mondattal zárja:

„Ezt követően annak előrebocsátása után, hogy ezen közjegyzői tanúsítványba foglalt jognyilatkozat gazdasági tartalmának kialakításában a közjegyző semmilyen formában nem vett részt, így azért felelősséggel nem tartozik …”

A felelősséget eltolva magától Dr. Dely Betty közjegyző iratában jelezni kívánta azt, hogy fogalma sincs arról, hogy valós, vagy valótlan számadatokat közölt a bank, és ezért arról sincs tudomása, hogy valós, vagy valótlan számadatokat közöl az általa készített közokirat. Mosta kezeit.

Irata további részében ismerteti azt, hogy az OTP Jelzálogbank Zrt és ügyfelem között 2008. április 14-én készült kölcsönszerződés alapján a bank 5,2 millió forint kölcsönt nyújtott, és a kölcsön összegének devizában való megállapítás a folyósítás napján érvényes, a Hitelező bank által alkalmazott vételi árfolyamon történt.

Majd Dr. Deli Betty közjegyző közokirata rögzíti azt, hogy

„A kölcsönszerződés V.1. pontjában foglalt felmondásra vonatkozó rendelkezések szerint a Hitelező bármely kötelezettség nem teljesítése esetére kikötötte az azonnali hatályú felmondást a teles tartozás lejárttá tételével.”,

és folytatódik az alábbiak szerint:

„Hitelező képviseletében a következőkről tájékoztatjuk:

Többszöri felszólításaink ellenére a kölcsönszámlájukon fennálló hátralékos tartozásukat nem rendezték, ezért a Polgári Törvénykönyv 525. § 1. bekezdése e pontjára hivatkozással a Hitelező a kölcsönszerződést a kapcsolódó gyűjtőszámla hitel szerződést azonnali hatállyal felmondja. Adós teljes tartozását lejárttá teszi, ezzel a fennálló teljes tartozása és járulékainak megfizetése egy összegben esedékessé válik.

Tetszik érteni? A közjegyzői tanúsítvány nevű, állítólag Dr. Deli Betty közjegyző által készített közokiratból ekként kiszól az OTP Banknak jelenlévő képviselője az ügyfelem – adós – felé és felmondja a kölcsönszerződést.

És teszi tehát a közjegyzői tanúsítványban ezt a nyilatkozatot a jelenlévő banki tisztviselő úgy, hogy egyetlen szóval nem említi azt, hogy milyen összegű hátralékos tartozásról beszél az adósnak. Majd közli a banktisztviselő a közokiratban nyomban ezek után azt is, hogy

„A Hitelező képviseletében felhívjuk az Adósok figyelmét, amennyiben jelen felmondási nyilatkozat kézhezvételét követő 8 napon belül a teljes fennálló tartozást és járulékait egy összegben nem egyenlíti ki a Hitelező követelését – annak érvényesítése érdekében – átadhatja az OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt-nek.”

Zseniális fogalmazás annak bizonyítására, hogy a bankok ez évben is tovább járják a bolondját.

Nem érdekli őket az, hogy a Ptk. 525. § alapján csak súlyos szerződésszegés esetén van helye rendkívüli felmondásnak, míg a bank által szerkesztett kölcsönszerződés V.1. pontjában írt bármiféle szerződésszegés rendkívűli felmondáshoz nem vezethet.

Nem érdekli őket az, hogy a fentiekben ismertetett november 26-i jogerős ítélet szerint talán nem ártott volna a banknak a felmondása előtt egy normális, szerződésen alapuló fizetési értesítést is küldeni.

Nem érdekli őket a Kúriai 2015. december 2-i elvi állásfoglalás szerinti az a követelmény, hogy csak akkor lehetett volna követelőzni a banknak az adósokkal szemben, amennyiben a kölcsönszerződés a törlesztő részletek pontos összegét a szerződésekből ki lehetett volna számítani.  (NCK: Emberek! Hol élünk? Mi van itt??)

És ezekről gondoltam korábbi írásomban azt, hogy a közelmúlt bírósági intézkedései alapján a törvényes előírások betartása esetén kifosztásra képtelen állapotba kerültek? Szégyellem magam.

Ami pedig Dr. Deli Betty közjegyzőt illeti, fentiek után átvette a szót közokiratában, és ő is megmutatta iratának következő bekezdésében azt, hogy a törvényes előírások, bírósági rendelkezése betartása neki sem erőssége akkor, ha a bank által kért iratát szerkeszti:

TANUSÍTVÁNY

Alulírott doktor Delí Betty közjegyző a Bank felkérésre a Bank Háttérműveleti Igazgatóság Hiteladminisztrációs Back-Office Főosztálya által az elektronikus nyilvántartásból rendelkezésemre bocsátott bizonylat alapján tanúsítom, hogy az Adósoknak az OTP Bank Nyrt-nél vezetett 117480769807206003577080 számú hitelszámláján fennálló teljes tartozás összege 2015. december 22. napján a következő szerint alakult:

• tőketartozás 7.019.478.- HUF. azaz hétmillió tizenkilencezer-négyszázhetvennyolc forint,
• esedékes ügyleti kamat 106.715.-HUF azaz egyszázhatezer-hétszáztizenöt forint,
• kezelési költség: 47.764.-HUF azaz negyvenhétezer hétszáztizenöt forint,
• késedelmi kamat: 3.727.-HUF azaz háromezer-hétszázhuszonhét forint,
• összesen: 7.177.684.-HUF azaz hétmillió-egyszázhetvenhétezer-hatszáznyolvannégy forint.”

Használt személygépkocsi, eladó ingatlan, otthon végezhető munka, olcsó mobiltelefon, eladó laptop…stb. Ingyen apróhirdetések. Add fel te is a hirdetésed! KATTINTS

Dr. Deli Betty közjegyzői iratban egyéb érdemi rendelkezés nem olvasható, és ebből következően feltehetően nagy ívben elkerülte a C – 32/14 számú Európai Bírósági ítélet főtanácsadói véleményben megfogalmazott feladatkörére vonatkozók megismerését:

„a közjegyző feladata, hogy az ilyen okirat elkészítésekor felhívja a fogyasztó figyelmét az általa észlelt esetlegesen tisztességtelen szerződéses kikötésekre, valamint a törvény által ráruházott azon hatáskörére, hogy egy puszta alakszerűségi vizsgálat alapján megindíthatja a végrehajtást a szerződés tekintetében, és dönthet az ebből eredő, elsősorban eljárási szintű következményekről.”

Vagy ismerte, de tartott attól, hogy amennyiben ennek a kötelezettségének eleget tesz, akkor a hazánkban uralkodó jogi terrornak megfelelően úgy kirúgják a közjegyzői állásából, hogy a lába sem éri a földet.

És abban sincs kétségem, hogy valamennyi közjegyzőnek így kell eljárnia akár a ténytanúsítvány, akár a végrehajtási záradék készítésénél akkor, ha hosszú éveket akar eltölteni a közjegyzői hivatás gyakorlójaként.

TOVÁBB A MÁSODIK RÉSZHEZ >>   [cn-social-icon]