KÚRIA DÖNTÉS: MINDEN TISZTESSÉGTELEN LEHET!

A bankok százmilliárdokat buktak, és most már a kormánynak is lépnie kell a devizahitelesek ügyében. Olyan elveket határozott meg a Kúria az egyoldalú kamatemelések tisztességtelenségének meghatározásához, amelyenek "nagyon kevés szerződés fog megfelelni", mondta a legfelsőbb bíróság illetékese.

A Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatot hozott azokban a devizahitelekkel kapcsolatos általános nyitott kérdésekben, amik tárgyában korábban elhalasztotta a döntését.

A lényeg:

Az árfolyamrés alkalmazása önmagában is tisztességtelen, és a másik két, jóval súlyosabb nyitott kérdés is tisztességtelen lehet, ha a tájékoztatás nem volt teljes, és vagy nem felelnek meg a most meghatározott jogelveknek.

Bővebben:
– Pusztán azért, mert az árfolyamkockázatot az ügyfél viseli, nem tisztességtelen a devizahiteles szerződés. Ez a szerződés fő tárgya (a "főszolgáltatás", ezért önmagában nem lehet tisztességtelen.

– Viszont lehet kivétel: ha nem volt teljes a tájékoztatás, akkor mégis lehetnek tisztességtelenek a szerződések az árfolyamkockázat egyoldalú áthárítása miatt. Egy "ésszerűen tájékozott, körültekintő átlagfogyasztónak" értenie kellett a szerződést. A szerződés így részlegesen vagy teljesen semmis lehet.

– Az egyoldalú szerződésmódosítások (és az így megemelt kamat) akkor tisztességtelenek, ha nem azok nem feleltek meg a Kúria korábban meghatározott jogelveinek. Ezek megkövetelik, hogy az egyoldalú módosítás megfeleljen az átláthatóság, a szimmetria, és a felmondhatóság követelményeinek. "Nagyon kevés szerződés fog ezeknek megfelelni" – mondta Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője.

– Az árfolyamrés, vagyis a deviza vételi és eladási ára közötti különbség ügyében a Kúria lényegében megerősítette két héttel ezelőtti, konkrét ügyben született ítéletét. Eszerint az árfolyamrés mögött nem áll szolgáltatás, és nem is átlátható a fogyasztó számára, ezért tisztességtelen az alkalmazása. 

Ezek iránymutatások a jövőre nézve, a bíróságokon még be nem fejezett peres ügyek felé – mondta a Kúria szóvivője. Ezért a döntés általános, de most inkább úgy tűnik, hogy peres ügyek sokaságában fog eldőlni, mikor mi volt a tisztességtelen a súlyosabb ügyekben. Hogy a fogyasztó mikor volt "tájékozott" vagy "körültekintő", elsőre elég nehezen eldönthető gumiiránymutatásnak tűnik. Az árfolyamrés viszont biztosan elesett.

Dr. Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának elnöke szerint a mai döntés második pontja, tehát az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségének meghatározása messze a legnagyobb hatású. Wellmann szerint nagyon kevés szerződéses feltétel fog ezeknek megfelelni.
A kollégium vezetője szerint a döntés következményeként előfordulhat, hogy a bankok átszámolják a szerződéseket és közlik az ügyféllel – mintegy a perek megelőzéseként –, hogy emiatt konkrétan mennyivel változott a visszafizetendő összeg. Ezzel az adósok vagy megelégednek majd vagy nem.
Ha ez így lesz, akkor a bankok nem csak 100 milliárdot buknak (az árfolyamrésen), hanem még akár 300 milliárdot is. Az adósok pedig ennyit nyernek.
Kérdés viszont, hogy pontosan milyen arányban lesznek tisztességtelennek nyilvánítva az egyébként egymáshoz nagyon hasonló devizahiteles szerződések. Nem csak a deviza lakáshitelekre vonatkozik a döntés, hanem a személyi- és autóhitelek nagy részére is.

Wellmann azt is elmondta, hogy most már elhárult a jogalkotók elől minden akadály, hogy törvénnyel rendezzék a kérdést.
A Kúria előtt maroknyi tüntető várta az eseményeket. A  korábbi legfelsőbb bírósági tárgyalásokhoz képest most mintha kevesebben lettek volna, talán már a leglelkesebb tiltakozóknak is sok már a jogi csűrés-csavarás.  Index