A törvény szerint van olyan helyzet, amikor az adós jobban jár, ha egy ideig nem fizet a banknak, és hagyja bedőlni a hitelét – ez a nonszensz következtetés adódik egy devizahiteles ügyből, amelyben a bíróság első és másodfokon is az adós javára döntött egy, a végrehajtási törvényben talált kiskapu alapján.
A törvény alapján előfordulhat, hogy jobban megéri bedönteni egy hitelt, mint betartani a szerződést, és kifizetni a teljes tartozást. Ez a jogi értelemben nonszensz állítás következik egy végrehajtási szakaszba jutott devizahiteles ügyből, amelyben a közelmúltban a Siófoki Járásbíróság első fokon, majd a Kaposvári Törvényszék másodfokon is az adós javára döntött a a K&H Bankkal szemben.
A siófoki adós ügyvédje, Laskainé dr. Farkas Anita ugyanis talált egy szakaszt a végrehajtásról szóló törvényben, mely szerint a végrehajtónak kötelessége megadni a részletfizetés lehetőségét az adósnak, mégpedig az eredeti szerződés szerinti részletekben. Így annak ellenére, hogy az adós több mint két évig nem fizette a hitelét, és a bank felmondta a devizahitel-szerződést (vagyis az jogi értelemben megszűnt), az adós visszatérhetett a havi törlesztéshez, és amíg az eredetileg megszabott részleteket fizeti, a végrehajtási eljárásnak szünetelnie kell a törvény szerint.
Eszerint, ha mostantól nem esik késedelembe az adós, akkor a maradék tartozását évek alatt fogja törleszteni, mintha még mindig élne a szerződése a bankkal. Ami viszont még ennél is különösebb, az az, hogy az adós ezzel a verzióval sokkal jobban jár.
Egy alig ismert szabály
Az adós 2005 júniusában 4 millió forintnak megfelelő svájci frank-alapú lakásépítési hitelt vett fel 20 évre. A hitel törlesztésére kezdetben alig több mint 30 ezer forintot kellett fizetnie havonta, a 2008-as válságot követően azonban az árfolyamváltozás és a kamatemelések miatt 60 ezer forintra emelkedett a havi teher. Hat év után, 2011-ben az adós késedelembe esett, majd felhagyott a törlesztéssel. Emiatt a bank 2012 januárjában felmondta a szerződést, és egy összegben követelte a maradék tartozást.
Az adós ügyvédje a végrehajtási törvény 52/A §. 6. bekezdése alapján kérte a végrehajtót, hogy engedélyezzen részletfizetést az ügyfelének. Ez a törvényi hely eddig nem bukkant fel a nyilvánosságot kapott devizahiteles végrehajtási ügyekben, és a végrehajtók, valamint a végrehajtási eljárások szakértőinek egy része sem ismeri.
Ebben a szakaszban az áll, hogy miután az adós a szerződés szerint lejárt részleteket megfizeti, a végrehajtó pedig megpróbálta felkutatni, és lefoglalni az adós pénzre váltható vagyonát, az adósnak meg lehet adni az eredeti szerződésnek megfelelő részletfizetés lehetőségét, mégpedig egy évnél hosszabb időre. Az egy évnél hosszabb részletfizetés lehetőségét általában szintén nem ismerik a végrehajtók és több jogász sem tudott róla, akiktől a hvg.hu szakmai segítséget kért a cikkhez. Pedig ez a rész már 2007 óta része a végrehajtási törvénynek, és éppen azért került bele, mert a bedőlt lakáshitelek esetében hosszabb időre lehet szükség a tartozás visszafizetésére.
02481-0006 (módosító javaslat)
Nem engedett a bank
A siófoki ügyben az adós a részletfizetésért vállalta, hogy egy összegben megfizeti a szerződés szerinti elmaradását (azt az összeget, amely miatt a bank felmondta a szerződését), de a bank a teljes tartozását követelte tőle egy összegben, így nem tudta, pontosan mekkora ez az összeg. Ezért az adós ügyvédje kérte a végrehajtót, hogy keresse meg a bankot és nyilatkoztassa arról, hogy mekkora volt a szerződés felmondásakor az adós hátraléka.
A bank azonban válaszában nem járult hozzá a részletfizetéshez azzal az indokkal, hogy a felmondott hitelszerződést nem lehet visszaállítani. Ennek alapján a végrehajtó elutasította a részletfizetési kérelmet. Így jutott az ügy a bíróságra: az adós ügyvédje az elutasítást megtámadta a végrehajtást elrendelő Siófoki Járásbíróság előtt. A bíróság helyt adott a kifogásnak és kötelezte a végrehajtót a részletfizetési eljárás lefolytatására, a bankot pedig arra, hogy nyilatkozzon az adós hátralékáról. A bank fellebbezett a döntés ellen, de a másodfokon eljáró Kaposvári Törvényszék helybenhagyta a Siófoki Járásbíróság végzését.
A jogerős végzés alapján a végrehajtó végül engedélyezte a részletfizetést az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészlettel, és a végrehajtást szünetelteti addig, amíg az adós minden hónapban teljesíti ezt a törlesztőrészletet a banknak. A végrehajtás szünetelése az adós számára azt jelenti, hogy bár végrehajtási jogot jegyeztek be a hitel fedezetéül szolgáló ingatlanra, semmilyen végrehajtás (például lefoglalás, fizetésletiltás, autó forgalomból kivonása) nem történik addig, amíg a részletfizetést teljesíti. Sőt, a szünetelés alatt szerzett vagyona is tehermentes. A fedezeti ingatlanra bejegyzett végrehajtási jog nem jelenti egyből árverés kitűzését, az egy hosszabb folyamat eredménye (legalább 6 hónap, amíg a végrehajtó megkéri az illetékes önkormányzattól az ingatlan adó- és értékbizonyítványát), ezen időtartamon belül az adós bármikor kérheti a részletfizetést.
Jobban járhat az adós
Az ügyben az a legkülönösebb, hogy az adós nemcsak a törlesztéshez térhetett vissza, hanem végül jobban is jár így, mint a szerződés szerinti teljesítéssel. A hvg.hu számításai szerint ugyanis összességében kevesebbet kell fizetnie a banknak, és rövidebb lesz a hitel futamideje is.
A 2005-ben felvett hitel összesen 27 206 svájci frank volt, a teljes hiteldíjmutató pedig 6,4 százalék. Ha az adós a szerződés szerint teljesített volna, akkor a 20 éves futamidő alatt összesen legalább 48 298 svájci frankot fizetett volna ki a banknak. (Ez csak egy elméleti minimum, a végösszeg ténylegesen ennél valamivel több lett volna: 2008-at követően ugyanis a bank a többi pénzintézethez hasonlóan emelte a kamatokat és a díjakat, aminek következtében a svájci frankban jegyzett havi törlesztőrészletek is megemelkedtek. Ettől azonban most az egyszerűség kedvéért eltekintünk, és változatlan THM-mel számolunk a teljes futamidőre.)
A hitel azonban bedőlt, és az adós csak a futamidő első hat évében törlesztett a szerződés szerint. Így (szintén változatlan THM-mel számolva) legalább 14 472 svájci frankot fizetett ki. Amikor a bank felmondta a hitelszerződést, az adósság svájci frankban nem sokkal volt kevesebb, mint a felvett kölcsön: a végrehajtás 21 653 svájci frank miatt indult 2012 őszén. Ebből a szerződés szerint lejárt tartozás a bank nyilatkozata alapján 5849 svájci frank volt, amit az adós idén októberben kifizetett egy összegben.
A maradék 15 804 svájci frankot az adós az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletekkel fizetheti vissza. Fontos megjegyezni, a devizahitel-szerződések általában nem tartalmazzák az első törlesztőrészlet összegét, a szerződésekhez csatolt, közjegyző előtt aláírt tartozáselismerő nyilatkozatban viszont a bankok feltüntették, hogy várhatóan mennyi lesz devizában és forintban az első törlesztőrészlet. Ebben az esetben ez 193 svájci frank volt, az adós ezzel a részlettel fogja törleszteni a tartozását az aktuális árfolyamra átszámítva minden hónapban. Így végül összesen 21 281 svájci frankot fog kifizetni, ugyanis a tartozást a végrehajtási okirat szerint 6,8 százalékos késedelmi kamat terheli.
A hvg.hu becslése szerint az adós így legalább 6-7 ezer svájci frankkal kevesebbet fog kifizetni a banknak, mint ha az eredeti szerződés szerint teljesítette volna a hitelét, és 2025 helyett 2022-ben ér véget a törlesztése. Ez a jelenlegi árfolyamon több mint másfél millió forint, és ennek alapján az adós még abban az esetben is jobban jár, ha számba vesszük a költségeit (a végrehajtási díjakat és a jogi képviselő díját, a bíróságnak befizetett illetéket pernyertesként visszakapta).
Kockázatos játék
Fontos megjegyezni, az ügy arra nem enged következtetni, hogy erre a szabályra hivatkozva bármelyik adós megmenekülhet a végrehajtástól. A bemutatott eset ugyanis – mint mindegyik – egyedi, és egyelőre csak ebben döntött a bíróság az adós javára az említett szabállyal kapcsolatban.
A jelek szerint az adós azzal járt jól, hogy ellentmondás van a jogrendszerben. A bank egyfelől jogosan érvelt a Polgári Törvénykönyv alapján amellett, hogy a magyar polgári jog nem ismeri a megszűnt, így nem létező kölcsönszerződés újraéledésének intézményét. Márpedig ebben az esetben ez történik: a végrehajtási törvénynek köszönhetően az adós ismét az eredeti szerződés részleteivel, és az eredeti havi törlesztési határidőkkel fizeti a tartozását, hiába nem létezik a hitelszerződése.
Úgy tűnik, emellett a bankkal is jól járt az adós, a pénzintézetnek ugyanis joga volt kifogást tenni a végrehajtó részletfizetést engedélyező jegyzőkönyvére, de a törvényes határidőn belül ez nem történt meg. Pedig az ügy korábbi szakaszaiban a bank számos észrevételt tett, és hevesen ellenezte a részletfizetést arra utalva, hogy az csak az eljárás elhúzását és a vagyonkimentést célozza. Megkerestük a K&H Bankot, és a pénzintézet azt válaszolta, tiszteletben tartja a jogerős ítéletet és aszerint fog eljárni. Megkérdeztük a bankot arról is, egyetért-e azzal a megállapításunkkal, hogy az adós jobban jár a részletfizetéssel, mint a szerződés szerinti teljesítéssel. Erre azonban nem kaptunk egyértelmű választ.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy ha kevesebbet is kell fizetnie az adósnak végül, nagyobb kockázatot is vállalt, ugyanis ha egyszer megcsúszik, újrakezdődik a végrehajtási eljárás, és elveszíti az ingatlanát – mondta a hvg.hu-nak Laskainé dr. Farkas Anita. Arról nem is beszélve, hogy a végrehajtási eljárással az adós eleve azt kockáztatta, hogy a végrehajtó lefoglalja a vagyontárgyait. Utóbbit csak azért tudta elkerülni, mert a hitel fedezetét jelentő ingatlanon kívül nincs a nevén más vagyon.
A hvg.hu más kereskedelmi bankok jogászait is megkereste, hogy kikérje a véleményüket az ügyről. Több neve elhallgatását kérő szakembertől is azt a választ kaptuk, hogy egyáltalán nem látja aggasztónak az esetet. Az egyik pénzintézet munkatársa azt is mondta, hogy ők minden nem törlesztő hitelesnek fel szokták ajánlani a részletfizetést, és ha a végrehajtási eljárásban az adós visszatér a törlesztéshez, mint a siófoki esetben, az csak jó a banknak. Ezt a véleményt alátámasztja az a szakmai tapasztalat, hogy a bankok a végrehajtási szakaszba kerülő ügyekben általában nem képesek behajtani a teljes tartozást.
| Az ügy fontos jogszabályi helyei |
|
1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról, 52/A. §:
(1) A végrehajtó a természetes személy adós kérelmére – az adótartozás és az adók módjára behajtandó köztartozás kivételével – megállapíthatja a pénztartozás részletekben történő teljesítésének feltételeit, ha az adós vagyontárgyainak felkutatása és lefoglalása iránt intézkedett, és az adós a végrehajtandó követelés egy részét már megfizette. A végrehajtó a végrehajtás alá vonható vagyontárggyal nem rendelkező adóst is tájékoztatja a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről.
(6) Ha az adós tartozása olyan szerződésből vagy egyoldalú kötelezettségvállalásból (e bekezdésben a továbbiakban együtt: szerződés) ered, amely alapján havi részteljesítésre volt köteles és az adós a szerződés szerinti lejárt részleteket megfizette, valamint az eredeti szerződés szerinti részteljesítésnek megfelelő összegű részletet fizet, vagy ilyen összeg kerül tőle levonásra, a végrehajtó az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén ezen összegben állapítja meg számára a részletfizetést. Ebben az esetben a részletfizetés jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében 1 évnél hosszabb időre is megállapítható. |
HVG
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
