Isten malmai őrölnek, lassan őrölnek

Három nappal ezelőtt az alábbiak szerint tájékoztatott az Európai Bizottság Jogérvényesítési és Fogyasztópolitikai Főigazgatósága Ügyintézője arról, hogy az elrendelt panaszeljárás miként alakul. (A levél az alábbi magyarázatban található, érdemes a magyarázatot is tanulmányozni)

Léhmann György

Siófokon 2015. június 11. napján.

[cn-social-icon]

Az európai uniós jog megsértése miatti eljárások magyarázata

1. Alapelvek

Valamennyi tagállam felelős az európai uniós jog saját jogrendszerében történő végrehajtásáért

(végrehajtási rendelkezések elfogadása meghatározott határidőig, megfelelő és helyes alkalmazás). Az

Európai Bizottság felelős az európai uniós jog helyes alkalmazásának biztosításáért. Következésképpen,amennyiben egy tagállam elmulaszt eleget tenni az európai uniós jognak, a Bizottságnak saját hatáskörében jogában áll (nemteljesítési eljárás keretében) kísérletet tenni a jogsértést megszüntetésére, és amennyiben szükséges, az ügyet az Európai Közösségek Bíróságához utalhatja. A Bizottság bármely, általa megfelelőnek tartott intézkedést meghozhat panaszra, illetve saját maga által feltárt, jogsértésre utaló jelekre válaszul.

A nem teljesítés azt jelenti, hogy egy tagállam elmulasztja teljesíteni az európai uniós jogszabályok szerinti kötelességeit. Ez cselekvés és mulasztás útján egyaránt megvalósulhat. Az állam kifejezés az európai uniós jogot megsértő tagállamot hivatott jelölni, tekintet nélkül arra a – központi, regionális vagy helyi – hatóságra, amelynek a jogsértés tulajdonítható.

2. A panaszok elfogadhatósága

Bárki panasszal fordulhat a Bizottsághoz egy tagállam bármely olyan intézkedése (törvény, rendelet vagy közigazgatási intézkedés), illetve tagállamnak tulajdonítható olyan gyakorlat ellen, amelyet összeegyeztethetetlennek tart az európai uniós jog valamely rendelkezésével vagy alapelvével. Nem szükséges bizonyítania az eljárás megindításában való személyes érdekeltségét, sem pedig a panaszolt jogsértésben való lényeges és közvetlen érintettségét. A panasz elfogadhatóságának feltétele, hogy az európai uniós jog tagállam általi megsértésére vonatkozzon. Ennélfogva magánjellegű jogvitára nem vonatkozhat.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Nagyon fontos, hogy a panasszal kapcsolatos dokumentumok teljesek és pontosak legyenek, különös tekintettel a kérdéses tagállammal kapcsolatban panaszolt tényekre, a bármely szinten már megtett valamennyi lépésre, és amennyiben lehetséges, az európai uniós jog azon rendelkezésére, amelyről úgy véli, hogy megsértették, valamint az európai finanszírozási rendszerek bármiféle érintettségére.

3. A jogsértési eljárás szakaszai Jogsértési eljárásban az ügy kezelése a következő szakaszokból állhat:

3.1. Információgyűjtés

Panaszának kivizsgálása érdekében esetlegesen további információkra lehet szükségünk az Ön ügyét érintő jogi és ténybeli kérdések meghatározásához. Amennyiben a Bizottság felveszi a kapcsolatot azon tagállam hatóságaival, amellyel szemben Ön panaszt nyújtott be, csak abban az esetben fedi fel személyazonosságát, ha Ön azt kifejezetten engedélyezte (lásd a lenti 5. pontot). Szükség esetén arra kéri Önt, hogy nyújtson további tájékoztatást.

A tények vizsgálatát követően, illetve a Bizottság által a jogsértési eljárás esetére meghatározott szabályok és prioritások fényében a Bizottság szolgálatai eldöntik, hogy panaszát illetően szükséges-e további lépéseket tenni.

3.2. Jogsértési eljárás indítása: hivatalos kapcsolatfelvétel a Bizottság és az érintett tagállam között

Amennyiben a Bizottság megítélése szerint az európai uniós jog olyan megsértéséről van szó, amely a jogsértési eljárás megindítását indokolja, „felszólító levelet” küld az érintett tagállamnak, amelyben felkéri, hogy meghatározott határidőn belül tegye meg észrevételeit. A tagállamnak álláspontot kell elfogadnia azokra a jogi és ténybeli kérdésekre vonatkozóan, amelyekre a Bizottság a jogsértési eljárás megindítására vonatkozó határozatát alapozza.

Az érintett tagállam válaszának, illetve válasza hiányának fényében a Bizottság határozhat úgy, hogy „indokolással ellátott véleményt” küld a tagállamnak, amelyben világosan és egyértelműen kifejti, mely indokok alapján véli úgy, hogy az európai uniós jog megsértéséről van szó, valamint felszólítja a tagállamot, hogy meghatározott határidőn (általában két hónapon) belül tegyen eleget az európai uniós jogban foglaltaknak. E hivatalos kapcsolatfelvétel célja megállapítani, hogy valóban az európai uniós jog megsértéséről van e szó, és amennyiben igen, megoldani az ügyet ebben a szakaszban, hogy ne kelljen a Bírósághoz fordulni.

A választól függően a Bizottság dönthet úgy is, hogy nem indít jogsértési eljárást, például ha a tagállam hitelt érdemlő biztosítékot nyújt arra nézve, hogy szándékában áll megváltoztatni az adott jogszabályt vagy közigazgatási gyakorlatot. A legtöbb ügy ily módon megoldható.

3.3. Az ügy beterjesztése az Európai Unió Bíróságához

Amennyiben a tagállam nem tesz eleget az indokolással ellátott véleménynek, a Bizottság határozhat úgy, hogy az Európai Unió Bírósága elé viszi az ügyet. Átlagosan körülbelül két évet vesz igénybe, amíg a Bíróság ítéletet hoz a Bizottság által beterjesztett ügyben.

A Bíróság ítéletei eltérnek a nemzeti bíróságok ítéleteitől. Az eljárás lezárásakor a bíróság ítéletet hoz, amelyben megállapítja, hogy történt-e jogsértés. A Bíróság nem semmisítheti meg az európai uniós joggal nem összeegyeztethető nemzeti rendelkezéseket, nem kényszerítheti a nemzeti közigazgatást, hogy tegyen eleget az egyén kérelmének, továbbá nem utasíthatja a tagállamot, hogy fizessen kártérítést az európai uniós jog megsértése által hátrányosan érintett személynek.

A tagállamon múlik, amellyel szemben a Bíróság az ítéletet kimondta, hogy megteszi-e a szükséges intézkedéseket a teljesítésére, különösen az eljárást előidéző vita megoldására. Amennyiben a tagállam nem tesz eleget az ítéletnek, a Bizottság újra a Bíróság elé viheti az ügyet, és kérheti, hogy a jogsértés abbahagyásáig a tagállamra kényszerítő bírságot szabjon ki.

4. Nemzeti jogorvoslati lehetőségek

Elsődlegesen a nemzeti bíróságok és közigazgatási szervek felelnek annak biztosításáért, hogy a tagállamok hatóságai betartsák az európai uniós jogot.

Amennyiben tehát Ön szerint egy adott intézkedés (törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés) vagy közigazgatási gyakorlat összeegyeztethetetlen az európai uniós joggal, arra kérem, hogy a Bizottsághoz idézett panaszának benyújtása előtt – vagy azzal egyidejűleg – forduljon jogorvoslatért a nemzeti közigazgatási vagy igazságszolgáltatási hatóságokhoz (beleértve a nemzeti vagy területi ombudsmanokat is) és/vagy vegye igénybe a rendelkezésre álló választottbírósági, illetve egyeztető eljárásokat. A nemzeti jogorvoslati eljárások előnyei miatt a Bizottság ajánlja ezek igénybevételét.

A nemzeti szinten rendelkezésre álló jogorvoslati eljárások igénybevétele rendszerint a jogok közvetlenebb és személyesebb érvényesítésére ad lehetőséget, mint amelyre a Bizottság által sikeresen végigvitt, ám időigényes jogsértési eljárás után lehet számítani. Kizárólag a nemzeti bíróságok bocsáthatnak ki közigazgatási szerveknek szóló végzéseket, illetve semmisíthetnek meg nemzeti szinten hozott határozatokat. Szintén kizárólag a nemzeti bíróságok hatáskörébe tartozik a tagállamot adott esetben arra kötelezni, hogy megtérítse az egyéni károsultaknál felmerülő olyan veszteséget, amely az európai uniós jog érintett tagállam általi megsértésének eredményeként keletkezett.

5. Közigazgatási eljárási garanciák

Önt a következő közigazgatási eljárások védik:

a) A Bizottság általi nyilvántartásba vételt követően panaszát hivatalos hivatkozási számmal láttuk el (az elismervénynek megfelelően), a további levelezés során szíveskedjen erre hivatkozni.

Panaszának hivatalos hivatkozási számmal történő ellátása azonban nem jelenti szükségszerűen, hogy jogsértési eljárás fog indulni a kérdéses tagállam ellen.

b) Amennyiben a Bizottság szolgálatai a panaszolt tagállam hatóságait megkeresik, az Ön által a személyazonosságának felfedésére tett nyilatkozatát tiszteletben tartva járnak el. Amennyiben e tekintetben nem jelezte választását, a Bizottság szolgálatai feltételezik, hogy a bizalmas kezelés mellett döntött.

c) A Bizottság törekszik arra, hogy a panasz nyilvántartásba vételét követő tizenkét hónapon belül érdemi határozat szülessék (jogsértési eljárást kezdeményez vagy lezárja az ügyet).

d) A megfelelő szervezeti egységek előre értesíteni fogják Önt, amennyiben terveik szerint az ügy lezárását javasolják majd a Bizottságnak. A Bizottság szolgálatai hasonló módon tájékoztatják majd Önt valamennyi jogsértési eljárás előrehaladásáról is.

A Bizotttságnak a levélváltás kezelésével kapcsolatos általános megközelítését az alábbi bizottsági dokumentumokból ismerheti meg:

relations with the public, elérhető az EUR-Lex oldalán

(http://eur-lex.europa.eu), a Hivatalos Lap 2000. október 20-án közzétett számában (L sorozat 267. szám, 63. o.),

Commission Communication on relations with the complainant in respect of infringements ofCommunity law, elérhető az EUR-Lex oldalán (http://eur-lex.europa.eu), a COM végleges – 2002. év – 141. dokumentumszám alatt, a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i

45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke, elérhető az EUR-Lex oldalán (http://eurlex. europa.eu), a Hivatalos Lap 2001. január 12-én közzétett számában (L sorozat 8. szám, 1–22. o.). [cn-social-icon]