Ha tisztességtelen az árfolyamkockázat, semmis a devizahiteles szerződés.

Ha tisztességtelen az árfolyamkockázat, semmis a devizahiteles szerződés.

Ha tisztességtelen az árfolyamkockázat, semmis a devizahiteles szerződés. Ez már most tisztán, és világosan megállapítható!

[good_old_share]


A devizahitelekkel kapcsolatban megtörtént a hatalmas áttörés. A Kúria végre kimondta az, amelyre a hazai deviza-károsultak már évek óta vártak.

 

A Kúria elemzése a legapróbb részletekig áttekintette a témakört, megállapítva például, hogy csak akkora pluszterhet kell viselnie a hitelfelvevőnek, amennyire a bank előre és érthetően felhívta a figyelmét.



Most a törvényalkotóknál pattog a labda.

Az elmúlt éveben számtalan jogalkotó politikus nyilatkozott a „deviza”-hiteles szerződésekkel kapcsolatos árfolyamkockázat kérdéséről.

Maga a miniszterelnök is felszólalt a parlamentben, és elmondta, hogy a bankok a szerződések megkötésekor visszaéltek a saját helyzetükkel, visszaéltek az ügyfelek hiszékenységével.

A bankok a hiteleket úgy terjesztették el, hogy közben ismerték a lehetséges kockázatokat, és gondoskodtak arról, hogy ezt mind az ügyfelek nyakába sózzák. A bankok egy olyan üzletet kötöttek, amely csak nekik jelentett óriási profitot.

Elfogadhatatlan, hogy csak az egyik fél viseli a kockázatot, csak ő járhat pórul, a másik fél számára a nyereség garantálva van. Ez alapján a politikának haladéktalanul be kell avatkoznia és egy átfogó, minden érintett károsult számára tisztességes és megnyugtató döntést kell törvénybe iktatnia.

Az akadály elhárult – Az árfolyamkockázat egyes jogi kérdéseit vizsgálta meg a Kúria mellett működő, bírákból álló konzultációs testület.



A testület egyebek között azt is megállapította, hogy az árfolyamkockázat kérdése igen lényeges, olyannyira, hogy ha az arról szóló feltétel tisztességtelen, akkor az egész szerződés érvénytelen, ennek nyomán pedig a fogyasztó nem kötelezhető az árfolyamkockázat viselésére.

Az elemzés a legapróbb részletekig áttekintette a témakört, megállapítva például, hogy csak akkora pluszterhet kell viselnie a hitelfelvevőnek, amennyire a bank előre és érthetően felhívta a figyelmét – ismerteti csütörtöki számában a Magyar Nemzet.

A napilap cikke szerint a Kúria mellett működő, devizahiteles érvénytelenségi pereket vizsgáló konzultációs testület jó ideje vizsgálja a devizahitelezés egyes jogi részleteit, most pedig az egyik legfontosabb függőben maradt kérdést, az árfolyamkockázat ügyét elemezte.

A legfőbb ítélkező fórum közlése szerint a testület 140 devizahiteles pert tekintett át, az ezekből levonható általános következtetéseket pedig tíz pontban összegezte.

Az egyik leglényegesebb megállapítás azzal foglalkozik, mikor tisztességtelen a hitelszerződésnek az a rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli.

loading…


Tisztességtelen a passzus, ha az árfolyamkockázat viseléséről szóló tájékoztatás elmaradt, vagy volt ugyan, de nem volt megfelelő.

A szakmai testület rögzítette például, hogy a bank tájékoztatása akkor nem volt megfelelő, ha azt, hogy ki viseli az árfolyamkockázatot, csupán kikövetkeztetni lehetett a szerződés egyes rendelkezéseiből. A testület egyebek között azt is megállapította, hogy az árfolyamkockázat kérdése igen lényeges, olyannyira, hogy ha az arról szóló feltétel tisztességtelen, akkor az egész szerződés érvénytelen, ennek nyomán pedig a fogyasztó nem kötelezhető az árfolyamkockázat viselésére.

Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Szintén fontos, hogy a grémium szerint arra nincs lehetőség, hogy a Kúria az árfolyamkockázat megítélése ügyében átfogó jellegű iránymutatással igazítsa el az ország bíróságait. Az árfolyamkockázatot ugyanis ügyenként lehet csak vizsgálni, az adott eset bizonyítékainak értékelése után.

A szakmai testület még nem fejezte be a témakör elemzését. A grémium ezután azt vizsgálja meg, hogy az árfolyamkockázatról szóló kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel jár, és a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történhet-olvasható a Magyar Nemzetben.

Ezek után joggal adódik a kérdés: Addig is vajon mit lép a törvényhozás? Leállítják a kilakoltatásokat? A bankokkal szemben hogy fogják képviselni a Magyar állampolgárok érdekeit?



loading…


Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM