FIGYELJ – megint a nyugdíjunkra pályáznak

FIGYELJ - megint a nyugdíjunkra pályáznak
loading...

FIGYELJ – megint a nyugdíjunkra pályáznak

Megint jöhet a kötelező nyugdíjpénztár – itt az MNB terve. Jobb lesz óvatosnak lenni!


Rövid előszó:

Kedves Magyar állampolgár! Ugye még nem felejtetted el, hogy nem is olyan rég 3000 milliárd forint  magánnyugdíjpénztári vagyont "államosított" a FIDESZ! 2010-ben bezúzták a magánnyugdíjpénztári vagyont: 3 millió ember megtakarítását! Neked mennyi pénzed tünt el?? Azóta sikerült megtalálnod???



FIGYELJ!!! Most újabb "mestertev" született! A 24.hu megírta, hogy:

Jöhetnek a jóléti alapok, a nyugdíjpénztárak és az egészségpénztárak összeolvadásával. Mindenkit alanyi jogon beléptetnének, de ezután ő maga dönthetné el, mennyit utaljon a munkáltató a számlájára.

loading...

A várható élettartam a kétszeresére, a gyerekszám viszont négyről másfélre csökkent az elmúlt száz évben – mondta Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a Portfólió Öngondoskodás 2019 konferenciáján.

Arról is beszélt, hogy emiatt az időskori függőségi mutató drámai mértékben nő és ez folytatódni fog, még ha ezt valamelyest mérsékli is szerinte a családvédelmi akcióterv. Jelenleg 30 százalékos a függőségi ráta, ami 60 százalékosra nőhet 2060-ra.

Vannak válaszok

Világszerte nagy a nyomás a nyugdíjrendszereken, de Magyarországnak vannak válaszai a kihívásokra – mondta Nagy Koppány. Az egyik ilyen megoldás a családvédelem, a másik pedig a nyugdíj- és egészségkiegészítő rendszeres fejlesztése. A magyar háztartások pénzügyi vagyona a visegrádi országokon belül elég jó, meghaladja a GDP 100 százalékát.

Amivel gond van, hogy a nyugdíjbiztosítási és -pénztári tartalékok szintje alacsony, a megtakarítások mindössze 9 százalékát teszik ki a hosszútávú befektetések. Az európai átlag 46,5 százalékos.

1553 milliárd forintnyi nyugdíjcélú tartalék van Magyarországon, és az emberek egyre többet fizetnek be a rendszerekbe, miközben már 1,1 millió nyugdíjpénztári tag, 108 ezer nyugdíj-előtakarékossági számla, és 323 ezer nyugdíjbiztosítás van. "A pohár ez alapján félig tele van" – mondta az MNB igazgatója. Viszont a pesszimistább nézőpontból úgy mutatta be a helyzetet, hogy az aktív befizetők száma alacsonyabb, a nyugdíjpénztárba befizetők aránya 50 százalék körül van, ez rontja a számokat, emiatt a nyugdíjcélú lefedettség csak 29 százalékos.

Jóléti alapok

Egy kiegészítő rendszernél kérdéses, tud-e hatékony megoldást biztosítani, ha az érintettek több mint 70 százalékát nem fedi le – fűzte tovább Nagy Koppány, aki ismertette, hogy az MNB 2016 óta foglalkozik a versenyképességgel, a versenyképességi program az idén februárra készült el, és a nyugdíjjal és egészséggel kapcsolatos javaslatokat is tartalmaz.

Ezek közé tartozik egy garanciaalap felállítása az önkéntes pénztárak számára. Elmondta, jövő héten mutatják be a teljes költségmutatót (TKM) a pénztárakra, amely alapján össze lehet majd hasonlítani a pénztárakat az életbiztosításokkal.

Tervben van a pénztárak vagyon alapú finanszírozásának kialakítása, és az úgynevezett jóléti alapok felállítása is. A pénztárak azért fontosak, mert képesek a rendszeres, ki összegű megtakarítások összegyűjtésére, emellett a gazdaság, a vállalatok és az állam finanszírozását is segítik – magyarázta Nagy.

A problémák között említette, hogy a fiatal generációnak nincs nyugdíjcélú megtakarítása, a jelenlegi kiegészítő rendszerek nem szólítják meg ezt a korosztályt kellő hatékonysággal. Mert 2002-ben még 20-30 ezer fiatal (16-35 éves) lépett be a pénztárakba – magyarázta az MNB szakértője -, addig ma már alig 5 ezer csatlakozik. A pénztártagok korfája évről évre romlik, az átlagos tagi életkor évente fél évvel növekszik.

Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Visszajönne a kötelező pénztár

Richard H. Thaler Nobel-díjas amerikai közgazdász szerint úgy lehet ösztönözni a megtakarításokat, hogy alanyi jogon be kell léptetni a tagokat, akik kiléphetnek, ha nem akarják ezt. A jóléti alapokba mindenkit alanyi jogon léptetnének be, az egyéni befizetés bérarányos mértékéről mindenki maga dönthetne – fejtegette Nagy Koppány.



Az MNB igazgatója úgy látja, számos előnye lenne ennek, finanszírozná a tőzsdét, az államot, kiegyensúlyozná az egyéni jövedelemkülönbségeket, és kezelné a demográfiai kihívásokat is. A fiatalokat azonban a nyugdíjcélú megtakarítás üzenetével nem lehet megszólítani, ezért olyan megtakarítási célokat is támogatni kell, ami ezt a korosztályt is vonzza.

Ilyen lehet például a lakáscél, ezt Lengyelországban lehetővé tették bizonyos korlátozásokkal. A jóléti alapok az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak összeolvadásával jöhetnének létre. A számlákon lehetne egy nyugdíjzseb és egy egészségzseb is. Az állam adókedvezménnyel motiválná a megtakarításokat, de az is felvetődött, hogy normatív támogatással segítené az alapokat. A befizetések pedig jöhetnének a munkáltatóktól és a munkavállalóktól is – derült ki az előadásából.

Magyarországon az egészségügyi megtakarítások fejlesztése is fontos – tért rá Nagy -, mivel már most is az összes egészségügyi kiadás 30 százalékát a háztartások fizetik, ez kiemelkedően magas európai szinten. Ha ezt nem intézményesítik, akkor nem lesznek hatékonyak.

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás

Read previous post:
Devizahitelek - Az Európai Bíróság megfordította a Magyar bírósági gyakorlatot.
Devizahitelek – Az Európai Bíróság megfordította a Magyar bírósági gyakorlatot.

Devizahitelek - Az Európai Bíróság megfordította a Magyar bírósági gyakorlatot. Semmisek a deviazhitel szerződések! A bankok nem adtak megfelelő tájékoztatást...

A bomba hír - nem lehetett volna az árfolyamkülönbözetet a kifosztott magyarokra terhelni!
A bomba hír – nem lehetett volna az árfolyamkülönbözetet a kifosztott magyarokra terhelni!

A bomba hír - nem lehetett volna az árfolyamkülönbözetet a kifosztott magyarokra terhelni! Ezt állítja Kásler Árpád. Állítását pedig az...

Close