A Kúria nem állt a bankok oldalára, amit legékesebben a 10/2013. számú gazdasági elvi határozata bizonyít.
Ennek alapján minden olyan külföldi devizában nyilvántartott kölcsönszerződés semmis, amelyikben az árfolyamrés – azaz az adott deviza vételi és eladási árfolyama közötti különbség – nincs benne. A Kúria jogegységi határozata kimondja ugyan, hogy ez a „hiba” javítható, ám a jelzálog alapú szerződéseknél ez a probléma nem orvosolható.
A bankok ilyen esetekben csak elszámolásra tudnak pert indítani – mondta lapunknak a Bátor Program Egyesület képviselője. Papp Péter tegnap a Hatvani Járásbíróságon olyan ügyfelet képviselt, akinek a szerződését öt pontban mondta ki érvénytelennek a bíróság, ezért azt indítványozta, ügyfelének ne kelljen kamatot fizetnie. Papp „büntető nyereségnek” nevezte azt a kamatot, amit olyan szerződés alapján kellene megfizetni, amely a bank részéről jogszabályok megszegésén alapul.
A Hatvani Járásbíróságon még novemberben vérzett el egy bank kölcsönszerződése: a bíróság legkevesebb öt pontban mondta ki az érvénytelenséget.
Az ügy érdekessége, hogy nem „devizahitel” ügyben mondta ki jogerősen – a pénzügyi szolgáltató ugyanis nem fellebbezett – az érvénytelenséget, hanem egy szimpla forint személyi kölcsön tárgyában. Jobbára olyan problémák miatt, amelyek fennállnak a devizahitelnek mondott, ténylegesen deviza nyilvántartású forintkölcsönöknél is.
A Hatvani Járásbíróság közbenső ítéletet hozott az érvénytelenség tekintetében, az ügyfél és az érintett pénzintézet közötti elszámolásra pedig tegnap került sor. A személyi kölcsön jogügyletet az Erste Bank Hungary Zrt.-től „megvásárló” követeléskezelő, az EOS Faktor Magyarország Zrt. indított keresetet a tartozás megállapítása érdekében. Az ügyfél érdekében fellépő alperes, a Bátor Program Egyesület képviselője, Papp Péter a bíróságon „történeti lépésre” szánta el magát, a perben ugyanis azt indítványozta, hogy a pénzügyi jogszabályokat megsértő bank esetében ügyfelének egyáltalán ne kelljen kamatot fizetnie. Ilyen tárgyú indítványt hazai bíróságokon bankkal szemben még nem tettek.
Az egyébként mérnök végzettségű Papp a bíróságon „büntető nyereségnek” nevezte a követeléskezelő igényét. Ez egyébként lényegesen, nagyságrendekkel szerényebb volt mint a szerződésben szereplő kamat, mindössze a mindenkori jegybanki alapkamat mértékére irányult. Az EOS Faktor jogi képviselője a polgári törvénykönyvre hivatkozva „pénzhasználati díjat” kért megállapítani, mondván, az ügyfél a pénzt megkapta, hiába mondta tehát ki az érvénytelenséget a bíróság, az eredeti állapot helyreállítása azt is jelenti, hogy a pénzintézetnek nem csupán a nyújtott kölcsön teljes összege, hanem a pénzhasználatért díj is jár.
A Hatvani Járásbíróság elsőfokú ítéletében a civil egyesület indítványát elutasította, így az ügyfélnek a kölcsönt a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével növelten kell visszafizetnie. Az ítélet nem jogerős. A szerződés érvénytelenségét az említett ügyben több más ok mellett a teljes hiteldíj mutató téves megállapítása, számítása okozta. Ebben nem tüntette fel az Erste Bank például a hitelfedezeti biztosítási díjat, a biztosítás és garancia díját, a kölcsönhöz kötődő számlavezetési díjat.
Szintén érvénytelenséget okozott, hogy a fogyasztói szerződésben kedvezőtlenül – tehát a fogyasztó hátrányára – egyoldalúan kizárólag a kamatot, a díjat vagy költséget lehet módosítani, ám csak a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározása, valamint az árazási elvek írásos rögzítése esetén. „Ezek a hiányosságok – mondta lapunknak Papp Péter – a deviza nyilvántartású forinthitelekben is tetten érhetők, sőt azoknál a helyzet még súlyosabb a pénzintézetek szempontjából, ezt a Kúria 10/2013. számú gazdasági elvi határozata is rögzítette. Ez ugyanis kimondja, hogy a lakossági, fogyasztási kölcsönszerződésben a kétnemű devizaárfolyam – vételi és eladási – alkalmazása során felmerülő különbözet költségnek minősül, a mérték feltüntetésének hiánya a szerződés semmisségét eredményezi.”
A gyakorlatban tehát minden olyan külföldi devizában nyilvántartott szerződés semmis, amelyben az árfolyamrés nincs benne. Olyan szerződés, amelyikben ez szerepel, gyakorlatilag nem is létezik – jegyezte meg lapunknak Molnár Imréné, a miskolci Devizajog Iroda vezetője. A Hitelsikerek.hu honlap adatai szerint több százra tehető a semmissé nyilvánított deviza alapú jogügyletek száma.
Bán Károly – Magyar hírlap
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
