Tegnapi napon a devizában nyilvántartott forintkölcsönszerződések egyoldalu szerződésmódosítását lehetővé tevő szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti bírósági peres eljárásokban három olyan ítéletet kézbesítettek részemre, melyeknél az itélkező bíróságoknak semmi szüksége sem volt az Európa Bíróság – Luxemburg – további állásfoglalásaira.
Mindhárom itéletben helyt adtak a kereseti kérelmeimnek, egy eljárásban jogerős ítéletet hoztak – Győri Ítélőtábla, két esetben pedig elsőfoku eljárásban – Székesfehérvári Törvényszék.
A vesztes fél pedig a jogerős itéletnél az FHB Jelzálogbank Nyrt, míg az elsőfoku itéleteknél az ERSTE Bank Hungary Nyrt, valamint az OTP Bank Nyrt és az OTP Jelzálogbank Zrt.
A jogerős itélet rendelkező részének, valamint érdemi indokolásának ide másolt részeiből megállapítható az, hogy az Ítélőtáblánál a perben vitatott szerződési feltételnek törvénybe ütközése folytán – 18/1999. (II.5.) Korm. rend. 2. § d. pontja megsértése – megállapította Ítélőtábla azt, hogy semmis az alábbi szerződési feltétel:
„A Hitelező a Kölcsön I. ügyleti kamatlábát az egyes kamatperiódusok fordulónapján, a kezelési költség mértékét pedig az egyes ügyleti évek fordulónapján jogosult egyoldalúan megváltoztatni. A módosított kamatmérték meg kell egyezzen az érintett fordulónapokon érvényes, a Hitelező lakossági hiteltermékek kondícióira vonatkozó Hirdetményében jelen hiteltípusra közzétett mértékkel. A Hitelező a kamatnak és a kezelési költségnek az Adós számára kedvezőtlen változtatására azonban kizárólag az alábbi feltételek valamelyikének beállta esetén jogosult:
– a hitelező által kibocsátott jelzáloglevelek kamatának emelkedése
– az éven tuli lejáru állampapírok hozamának emelkedése,
– tőke és pénzpiaci kamatlábak emelkedése,
– a jegybanki alapkamat emelkedése,
– a bankközi hitelkamatok emelkedése.
– a kezelési költség tekintetében pedig a Hitelező jelzáloglevél kibocsátásnak vagy forgalmazásának költségei emelkedése”
Figyelemmel arra, hogy a 2/2012. (XII.10.) PK Vélemény alapján elsősorban azt kell megvizsgálni, hogy a vitatott szerződési feltétel törvénybe ütköző-e, a Győri Ítélőtábla maradéktalanul eleget tett ennek a kötelezettségének, és ezért már nem kerülhetett sor arra, hogy a tisztességtelenség megállapításához szükséges okokat vizsgálja. Ennek a bírósági eljárásnak értéke különösen az, hogy megállapította
„a szerződés megkötésekor a megállapodás az egyoldalu módosítást lehetővé tevő rendelkezése mellett a felmondási jogot nem biztosította…”
Levezette indokolásában az alperesi védekezés cáfolatát, azaz megfelelő módon indokolta azt, hogy valamennyi banknak valamennyi devizában nyilvántartott kölcsönszerződés egyoldalu szerződésmódosítási szerződési feltételének tisztességtelenségének vizsgálatára azért nincs szükség, mert a 2/2012 (XII.10.) PK Vélemény, valamint ennek az írásnak mellékleteként megküldött C-472/10 számu itéletének rendelkezéseit betartva a törvénysértés valamennyi magyarországi kölcsönszerződésnél megállapítható.
Az adósi felmondhatósági jog rögzítésének elmaradása, vagy nem megfelelő rögzítése okából.
A kérdés erre az Ítélőtáblai jogerős itéletre tekintettel az, hogy akkor mire is vár a Kormány, a Kúria és az egész ország a Luxemburgi Európa Bíróságtól? A válasz pedig az, hogy a nagy semmire.
A Székesfehérvári Törvényszéknek ERSTE Bank Hungary Nyrt elleni peremben hozott nem jogerős itéletnek ide másolt rendelkezései szerint a felmondás jogának elmaradásával a Törvényszék nem foglalkozott, hanem a tisztességtelenségét vizsgálta a vitatott szerződési feltételnek.
Ennek során mint jól látható, megállapította az ítélet azt, hogy a vitatott szerződési feltétel folytán sérül a
– az egyértelmű és érthető megfogalmazás elve,
– az objektivitás elve
– a ténylegesség elve
– az arányosság elve
– a szimmetria elve
Ebből elég lett volna egyetlen elv sérelme is ahhoz, hogy az alábbi szerződési feltétel semmis legyen:
„A Bank a kölcsön ügyleti kamatlábát késedelmi kamatát a kamatperiódus forduló napján, késedelmi kamatát az egyes ügyleti évek forduló napján jogosult egyoldalúan is megváltoztatni.
A Bank a kamatnak és kezelési költségnek az Adós számára kedvezőtlen változtatására akkor jogosult, ha a jogszabályváltozás, a bankközi hitelkamatok, jegybanki alapkamat, az állampapírok illetve a pénzpiaci kamatok és a hozamok alakulásának változásai, az infláció mértékének, a fogyasztói árindex, a bank forrás- illetve hitelszámla vezetési költségeinek megváltozása, a hitelintézetek prudens müködésére vonatkozó törvényi szabályok, valamint a likviditási, jövedelmezőségi és eszközforrás menedzselési, jogszabályi vgy egyéb aláírások ezt szükségesé teszik.”
Az ugyancsak ide mellékelt OTP Bank Nyrt és OTP Jelzálogbank Zrt elleni perben hozott elsőfoku ítéletnek ide másolt oldalaiból pedig az állapítható meg, hogy a most idézett ERSTE féle oklistához hasonlóan értelmezhetetlen OTP-s oklistát tartalmazó szerződési feltétel folytán sérül a
– az objektivitás elve,
– az egyértelmű és érthető megfogalmazás elve,
– az átláthatóság elve,
– szimmetria elve,
– arányosság elve
Ebből szintén elég lett volna akár egyetlen elv sérelme is ahhoz, az egyoldalu szerződésmódosítási jogot tartalmazó szerződési feltétel semmis legyen.
A kérdés pedig az utóbbi két ítélet alapján is az, hogy
Akkor mire is vár a Kormány, a Kúria és az egész ország a Luxemburgi Európa Bíróságtól? A kizárólag átláthatósággal kapcsolatosan felvetett Kúriai gondolatokra?
A válasz pedig az, hogy a nagy semmire.
A fentiek alapján feltehető kézenfekvő kérdésem általánosságban pedig az, hogy muszáj egy ország népét immár évek óta nyilvánvalóan alaptalan és légből kapott kifogásokkal a döntési helyzetben lévőknek hülyíteni?
Most éppen egy teljességgel szükségtelen luxemburgi bírósági megkereséssel.
Szóból ért a magyar. Mondják ki nyiltan azt, hogy aki hitt a törvényszegőknek az süllyedjen vissza jobbágysorsba, vagy pusztuljon el.
Szerintem ez lenne a világos és végre egyszer az őszinte beszéd.
Siófokon 2013. január 11. napján.
Léhmann György
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
