Ahol sötétség van, ott mindenütt sötétség van

Tegnap reggelig elképzelni sem tudtam azt, hogy a forintosítási torzszüleményt milyen jogszabályra hivatkozva erőlteti a Kormány, milyen jogszabály alapján gondolja azt, hogy mások között létrejött magánjogi szerződésnek tárgyába minden további nélkül belenyúlhat a Magyar Állam.

Tudomásul vettem azt, hogy jogszabályok, vagy alkotmány tartalma egyáltalán nem zavarja a Kormány intézkedéseit, azt csinál, amit csak akar.

Ellenben tegnap – november 11-én – reggel 6 óra 52 perckor az MTV1 reggeli műsorában ifj. Dr. Lomniczi Zoltán ügyvédtől megtudtam azt, hogy a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződések visszamenőleges módosítására – forintosításra – a márciusi alkotmánybírósági határozat alapján van mód.

Ismerve ezt a márciusi alkotmánybírósági döntést, határozottan állítom, hogy sem ez a határozat, sem jogszabály nem teszi lehetővé a szerződéseknek visszamenőleges módosítását, de legalább megtudtam azt, hogy a forintosítási kormányzati ötlet ezek szerint erre az alkotmánybírósági döntésre hivatkozással született meg természetesen ismét törvény és alkotmánysértően.

Állításomnak bizonyításához előbb tekintsük meg a mellékletben látható, fentiek szerint elhíresült 8/2014. Alkotmánybírósági határozatnak alábbi mondatait:

Rendelkező részből:

„Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény II. cikkét és a B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság elvét az M) cikk (2) bekezdése második mondatával összefüggésben értelmezve megállapítja, hogy jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen – a clausula rebus sic stantibus – elve alapján – megváltoztathatja. Az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát általában csak ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását a bírósági úton való szerződésmódosítás is megköveteli.”

Indokolásból:

90. pontból: „Ezekben a rendkívüli változást előidéző esetekben a törvények lehetővé teszik, hogy az egyes egyedi jogviszonyokba a bíróság beavatkozzék és módosítsa, a megváltozott körülményekhez igazítsa a tartós, hosszú lejáratú szerződések eredeti tartalmát.”

91. pontból: Az Alkotmánybíróság szerint az Abh-ban kifejtett elvek nem azt jelentik, hogy a Ptk. válna alkotmányos mércévé a szerződésekbe való állami beavatkozás megítélésénél, hanem csak azt, hogy a jogbiztonság követelményei, a szerződéses szabadság, a megkötött szerződés teljesítésébe vetett bizalom akkor érvényesülnek, ha az egyedi szerződések bírói úton való módosítása feltételeitől a jogalkotó a szerződések tömegének módosításakor nem térhet el.”

Az idézett alkotmánybírósági megállapítások szerint az államnak jogszabállyal történő módosítási jogának feltételei a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződések esetén is a következők:

• kizárólag szerződések tartalmát lehet módosítani,
• kizárólag a szerződések bírói uton való módosítás feltételeit betartva lehet módosítani.

Ebből következően tehát mindenképpen meg kell határozni a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződés tartalmát.

Ezt úgy lehet megállapítani, hogy előbb megállapítjuk a szerződés alanyát, tárgyát, és ezt meghaladó részei a szerződésnek adja a szerződés tartalmát.

Az alany kézenfekvően a kölcsönt nyújtó bank és az adós, míg a szerződés tárgyának meghatározását pedig a Ptk 227. § – Új Ptk. 6:1. § 2. bek. – illetve ennek indokolásának alábbi mondata adja:

227. § (1) A szerződésben kikötött szolgáltatás valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat.

A szerződés tárgya a szolgáltatás. A szerződés létrejöttével kötelmi igény keletkezik a szolgáltatás teljesítésére, illetőleg annak követelésére. A szolgáltatás lehet osztható vagy oszthatatlan, személyhez kötött vagy más által is teljesíthető, vagylagos, meghatározható egyedileg, illetőleg fajta és mennyiség szerint is. A szerződésben kikötött szolgáltatás minden esetben valamely meghatározott vagy meghatározható magatartásra vonatkozik. A magatartások felsorolását az (1) bekezdés tartalmazza.

Erre tekintettel amennyiben meghatározzuk a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződésnek tárgyát, akkor megtudjuk azt, hogy a szerződésnek mely részét nem lehetséges módosítani sem bíróság, sem, törvény által azért, mert csak a szerződés tartalmát lehet a fenti alkotmánybírósági határozat alapján módosítani.

A kölcsönszerződés tárgyát pedig egyszerű meghatározni azért, mert a Ptk. Indokolásának fenti A szerződés tárgya a szolgáltatás. megállapításából következik az, hogy a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződésnél a banki szolgáltatás és így a szerződés tárgya az, hogy meghatározott összegű, devizában nyilvántartott változó kamatozásu forintkölcsönt nyújt az adósnak, az adós ellenszolgáltatása pedig az, hogy ezt a kölcsönt később visszaadja.

Kötve hiszem azt, hogy a forintosítási hisztériát kiagyalók nem vették észre, hogy jogállami körülmények között a bankok és adósok között létrejött magánjogi szerződéseknek ezt a tárgyát – devizában nyilvántartott változó kamatozású forintkölcsön szerződés –

sem bíróság, sem törvény által nem lehet módosítani, de szerintem úgy gondolják, hogy ennek az országnak már ugyis mindegy. Ahol ennyi törvénytelenséget lehet büntetlenül elkövetni, ott már eggyel több, vagy kevesebb nem számít.

Sajnos ebben nekik van igazuk.

Rátérve arra az alkotmánybírósági megállapításra, hogy „egyedi szerződések bírói úton való módosítása feltételeitől a jogalkotó a szerződések tömegének módosításakor nem térhet el.” 

mielőtt bárki a visszamenőleges és kivételes szerződésmódosítási képtelenségekre gondolna, előbb tekintse meg az alábbi döntvényt:

„BH1986. 331. II. A szerződésnek visszamenőleges hatállyal való módosítására a bíróságnak sincs törvényes lehetősége [Ptk. 241. §].

A szerződést a bíróság 1984. augusztus 16-tól, a kereset benyújtásától kezdődően módosította. A szerződés visszamenőleges hatállyal történő módosítását ugyanis a jogszabály nem teszi lehetővé, ezért a felperesnek az erre vonatkozó további igényét is el kellett utasítani. (Legf. Bír. Gf. III. 30 294/1985. sz.)”

És ha a bíróságnak nincs lehetősége visszamenőleges hatállyal módosítani, akkor ifj. Dr. Lomniczi Zoltán által említett alkotmánybírósági határozatnak

egyedi szerződések bírói úton való módosítása feltételeitől a jogalkotó a szerződések tömegének módosításakor nem térhet el.

megállapítása folytán a törvényalkotónak sincs erre lehetősége.

Ma reggel hallottam a televízióban a „nettó hülyeség” sokat mondó fogalmat. Ez a forintosítási hisztéria szerintem ebbe a fogalomkörbe tartozik.

2014. november 12. napján.  Léhmann György