DR. KRISTON-FIGYELEM! EGYEZTETŐ FÓRUM A DEVIZAKÁROSULTAKNAK!

[good_old_share]

KÉRJÜK A MEGOSZTÁST! (Szavazás az oldal alján!)

DEVIZAALAPÚ LELEPLEZÉS: KAMATPARITÁS ELHALLGATÁSA.
DEVIZAHITELES EGYEZTETŐ FÓRUM LÉTREHOZÁSA.

Tisztelt Devizahitelesek!

Kúriával folytatott levelezéseim tartalma alapján is bejelentem, hogy kellő pénzügyi- és jogi érvrendszer áll rendelkezésre ahhoz, hogy a devizahitelesek érdekvédelmét olyan közös alapokra helyezzük, amely elvezethet a magyarországi devizahitelezés máig ható súlyos társadalmi következményeinek felszámolásához, ezért kezdeményezem Devizahiteles Egyeztető Fórum létrehozását, amely tárgyalásokat kezdeményezne Magyarország Kormányával és Törvényhozásával, valamint a Kúria Jogegységi Tanácsával. Várom a devizahiteles érdekvédő szervezetek és adósok képviseletét ellátó ügyvédek bejelentkezését a drkristonugyved@gmail.com elektronikus levélcímemre és kellő érdeklődés esetén vállalom, hogy a Fórumot előkészítem és összehívom.   

A LELEPLEZÉS. DEVIZAALAPÚ KÖLCSÖN KAMATPARITÁSÁNAK ELHALLGATÁSA.

Devizaalapú pénzügyi szolgáltatás igénybevételére a kedvezőbb deviza kamatmérték alapján vették rá a fogyasztókat. Kúria "hírhedt" 6/2013 PJE  határozatának 1-3. pontjai a bankok által követelt árfolyamkülönbözet kiterhelését legalizálták azzal, hogy a – látszólag – "kedvezőbb" deviza kamatmérték "ellenében" a forint/deviza árfolyamkockázatának terheit az adós fogyasztókra áthárították.  Kúriához intézett "uniós ügyvédi nyílt levél kiegészítése" tárgyú [https://www.facebook.com/kriston.ugyved] levelemben kifejtettem és közzétettem annak levezetését, hogy a Kúria tézise tudománytalan, sérti a pénzügytudományi és pénzpiaci törvényszerűségeket, mivel a devizaalapú kölcsön nem tud olcsóbb lenni a forintkölcsönnél. A "kedvezőbb" deviza kamatmértéknek is éppen az a következménye, hogy a kamatparitás: forint/deviza kamatkülönbözet és a forint/deviza árfolyam összefüggése miatt a devizaalapú kölcsön nem tud olcsóbb lenni a forintkölcsönnél, és ezt elhallgatták. A devizaalapú kölcsön ugyanolyan drága kölcsön, mint a forintkölcsön, ennek részletes levezetése elolvasható a Kúriához intézett és a facebook oldalamon közzétett levelemben.

A JOGI KARÁMOKBA TERELÉS.

Devizahiteleseket jogilag szabályozott és a Kúria iránymutatásaival irányított jogfosztó eljárásokkal jogi karámokba terelték. A jogi karámokat a jogfosztó Devizatörvények és a Kúria 6/2013 PJE, 2/2014 PJE, 1/2016 PJE határozatai kövezték ki.  Az adósok devizaalapú kölcsönszerződésre vonatkozó jogai érvényesítését ezen jogi karámok keretei között lehet csak végezni. Azonban az adósok érdekvédő szervezetei, pénzügyi szakemberek és jogászok ezen keretek között is feltárták a jogérvényesítés olyan "réseit", melyeket a devizatörvények és a kúriai iránymutatások nem fedtek le. Ezek között említést érdemel az adósvédelemben elévülhetetlen és a C-26/13 ítélethez vezető Kásler-per, a "nemtartozunk" internetes szakportál hibrid termék és befektetési mögöttes ügylet alapjain álló elmélete és ítélettel alátámasztott gyakorlata, a Bankcsapda nemzetközi bankbiztosítást feltáró és személyes adatvédelmi eljáráson alapuló gyakorlata, a Hiteles Mozgalom állami szerveknél elért jogkereső tevékenysége, Soltész Sándor forex-trade elmélete és "helyes elszámolás" gyakorlata, Szabó Marietta olvasó kamatparitás jelentőségére rámutató álláspontja, Menyhért Péter büntetőjogi törekvése, és számos kiváló Ügyvéd kollégám peres jogfejlesztő gyakorlata [zárójelben, ha megengedik ide sorolom a Kúriához intézett ügyvédi nyílt leveleimben foglalt jogfejlesztő, valamint uniós jogvédelmi tevékenységemet, továbbá a folyamatban lévő “Államper” és az MNB+BANKOK elleni adatvédelmi eljárásaimat], és nem utolsó sorban ki kell emelnünk a reáliákban is kitűnő Otthonvédők működését is. Elnézést kérek, ha szándékom ellenére a felsorolásból kihagytam volna valakit/valakiket.     

A KORMÁNY ÉS A TÖRVÉNYHOZÁS (PÁRTOK) FELELŐSSÉGE.

Magyarország Kormánya a Kúria 6/2013 PJE határozata alapján kezdeményezett devizahiteles törvények között a DH1 törvénnyel csak az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás (egyoldalú kamatemelés) semmisségét orvosolta. Kúria 2/2014 PJE 1. pontja alapján azonban már elmulasztotta a deviza árfolyamkülönbözet tisztességtelenségén alapuló semmisségének törvényi orvoslását, sőt a DH2 elszámolási törvénnyel forintosította az adósokon hagyott legnagyobb terhet jelentő deviza árfolyamkülönbözet viselését.  A végrehajtások és kilakoltatások folynak, adósok ezreit behajtók zaklatják. A törvényhozásban képviselt pártok frakciói összeműködnek, nincs valós devizaképviselet.    

KÚRIA FELELŐSSÉGE.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Kúria Jogegységi Tanácsának felelőssége az, hogy közreműködött a jogi létesítésében megkérdőjelezhető devizaalapú pénzügyi szolgáltatás legalizálásában és közreműködik a deviza árfolyamkülönbözetet eredményező kamatparitás (forint/deviza kamatkülönbözet és forint/deviza árfolyam) tényezőjének elhallgatásában, utóbbi tekintetében az uniós jogi normák hatékony érvényesítése mulasztásában.

EURÓPAJOGI KIVEZETÉS.

87/102/EGK irányelv Preambuluma és 4. cikke, valamint ennek kötelező értelmezését adó 2016. november 9. kelt C-42/15 ítélet (66. pont) alapján a fogyasztónak mindazon tényezők ismeretével kell rendelkeznie, amely a kötelezettségvállalásának mértékére hatással lehet. A devizaalapú kölcsön kamatparitásának (kamat és árfolyam) összefüggését, ezzel a forintkölcsönhöz hasonló drágaságának tényezőjét a Kormány, a Bankok és a Kúria is elhallgatta és jelenleg is elhallgatja. Az irányelv 14. cikk (1) bekezdése alapján az átültetett Hpt. 213.§ (1) bekezdésének fogyasztóvédelmi szankciós semmisségi okait a Kúria 6/2013 PJE és 1/2016 PJE határozataival kiüresíteni nem lehetett volna. Az irányelv 14. cikk (2) cikke pedig egyszerűen megkérdőjelezi a devizalapú pénzügyi szolgáltatást, mivel az átültetett Hpt. 3.§ (1) b) pontjában szabályozott deviza és forint pénzügyi szolgáltatásoktól a hitelszerződés – Ptk. 200.§ (1) bekezdésének szerződési szabadsága alapján történő – alakításával és így devizaalapú pénzügyi konstrukció kialakításával eltérni sem lehetett volna. Az irányelv érvényesítésében az osztott felelősséggel rendelkező Európai Unió intézményei (Tanács, Bizottság, Európai Központi Bank] és a Magyarország tagállami szervét jelentő Kúria uniós jog hatékony érvényesítésének mulasztása miatt az Európai Unió Bírósága (Luxembourg) előtt az adósok az EU intézményei ellen kártérítési pert indíthatnak [adósok a perindítási szándékukat a drkristonugyved@gmail.com címen jelezhetik és annak felmérése után 2017. első negyedévében tudok részletes tájékoztatást adni].   
 

[poll id=”5″]

Tisztelettel:
dr. Kriston István ügyvéd, európajogi (pénzügyi) szakjogász, email: drkristonugyved@gmail.com  [apss_share]