Nyilvános Feljelentés

loading...

Orbán Viktor Miniszterelnöknek


Legfőbb Ügyésznek !!


A Kúria Elnökének


NAV Elnökének,


Dr Varga Mihály Miniszternek,


Az államapparátus illetékeseinek





Az alábbiakban feljelentéssel élünk a bankok illetve a vezetőik , ismeretlen tettesek ,bankfelügyeleti szervek ellen az alábbi tényadatok alapján :








A bankok a devizaalapú hitelezés során a befektetési jogszabály főszabályai megkerülésével kötöttek olyan kölcsönszerződéseket, amelyek alapján minden ilyen szerződés semmis, ezért a tevékenység kimeríti a Btk ba ütköző cselekedeteket .





Jogalapok [Ptk. 4.§ (1), 5.§ (2), 200.§ (2), 2000. évi C. tv. (Szmt.) 3.§, 59.§, 2001. évi CXX. tv. (Tpt.), 244/2000. (XII.24.) Korm. r. (R.), 1996. évi CXII. tv. (Hpt.) 77-78.§§, Ptk. 234.§ (1), 237.§ (2), Kúria 2413/2011. GEH, BH2004.179.]. A megjelölt jogalapokhoz tartozó tényalapokat az alábbi tényelőadásunk és bizonyítékaink tartalmazzák:





Előadjuk, hogy a Bankok a Htp. 212-214.§§ alapján lakossági fogyasztási kölcsönre vonatkozó szerződések jogcímén kötött kölcsönszerződések az Szmt. 3.§, Tpt. 5.§, 81-83.§§, 85.§, 87.§ fogalmi rendelkezéseivel leírt befektetési (deviza határidős) ügyleti tartalma folytán a Tpt. 115-119.§§, 120.§, 173.§, Hpt. 77.§ (1), R. 6.§ főszabályok megkerülésével az ügyfél jogokat kívánta jelentős mértékben korlátozni és a hitelezőt ellenszolgáltatás (devizakockázat vállalás) nélkül eltúlzott mértékű árfolyamnyereséghez juttatni.





A pénz- és tőkepiacon kereskedő ,hitelezői szakember magatartása a Ptk. 4. §-ának (1) bekezdése által előírt jóhiszemű joggyakorlás követelményeivel ellentétes és a Ptk. 5. § (2) bekezdésében meghatározott visszaélésszerű – az adós ügyfél jogait, illetve törvényes érdekeit csorbító, továbbá hitelezőt illetéktelen árfolyam különbözeti előnyhöz juttató – joggyakorlásnak minősül.





A Tpt. ügyféljogokat és transzparenciát biztosító főszabályai megkerülésével kötött kölcsönszerződést – mivel ahhoz külön törvény más jogkövetkezményt nem fűz, ezért – a polgári jog alapján semmisnek kell tekinteni [Ptk. 200.§ (2)].


A lex specialis jogszabályok (Szmt., Tpt.) rendelkezései lerontják és megelőzik a Ptk. lex generalis alkalmazását.





Kúria 2413/2011. GEH határozata értelmezésében valamely szerződést, akkor lehet jogszabály megkerülésével kötött szerződésnek tekinteni, ha a feleknek a szerződésben rögzített ügyleti szándéka és akaratnyilatkozata ugyan nem ütközik jogszabályba (Ptk., Htp.), de az alperesi hitelező valójában a szerződéskötéssel egy jog (Szmt., Tpt.) által szabályozott (deviza határidős ügyleti) állapotot kívánt előidézni.





A Ptk. 200.§ (2) bekezdése ezért nemcsak a jogszabályba ütköző (nem ütközik jogszabályba), hanem a jogszabály (Szmt., Tpt.) megkerülésével kötött szerződést is semmis, tilos szerződésnek tekinti, és pedig a célzott joghatás (kölcsönnyújtás helyett deviza határidős ügylet)


hibájában rejlő ok miatt, amely a lentiekben részletesen megjelölt és megkerült jogszabályban biztosított főszabályok, így különösen az





ügyfél jogok és alperesi hitelező transzparenciáját biztosító rendelkezések megkerülésére irányultak, ezért semmisek.





A semmisség körében hivatkozunk a BH2004.179. eseti döntésre is.





A szerződés és egy bank befektetési termék ajánlatának összehasonlító elemzése egyértelművé teszi, hogy az hitelező szerződés jogcímén egy nagy kockázatú befektetési terméket értékesített.





Hivatkozom egy magyarországi bank befektetési termék leírására – „A két devizás kamat swap megállapodásban … a felek kétoldalú kötelezettséget vállalnak arra, hogy a két devizanemben megállapított, az ügylet futamidejének kezdetekor egyenértékű tőkeösszegeket a futamidő kezdő napján egymással kicserélik, valamint az általuk megkapott tőkeösszeg tekintetében a másik fél számára a megállapodásban rögzített módon számított, a megállapodásban rögzített gyakorisággal kamatot fizetnek. A futamidő végén a felek a tőkeösszegeket visszacserélik. A felek megállapodhatnak, hogy a tőkeösszegek csak a kamat-kalkuláció alapjául szolgálnak, a megállapodás keretében azok tényleges cseréjére nem kerül sor, ebben az esetben a tőkeösszegek névleges tőkeösszegnek tekintendők és a kamat és az elszámolás alapjául szolgálnak.”







2000. évi C. törvény 3. §


(8) E törvény alkalmazásában


3. pénzügyi instrumentum: olyan szerződéses megállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettség vagy saját tőke (tőkeinstrumentum) keletkezik. Így különösen: a szerződéses megállapodáson alapuló követelés és kötelezettség, a pénzeszköz, az értékpapír (hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és tulajdoni részesedést jelentő befektetés), a származékos ügylet;


5. tőzsdén kívüli határidős ügylet: valamely áru, pénzügyi instrumentum szerződésben előre meghatározott áron (kötési ár), árfolyamon és mennyiségben egy a szerződésben rögzített későbbi időpontban (lejáratkor, amely a 9. pontban foglalt időszakot meghaladja) tőzsdén kívül történő adásvétele;


7. swap (deviza-, tőke- és kamatcsere) ügylet: valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után;


(9) E törvény alkalmazásában





1. pénzügyi eszköz:


a) a pénzeszköz,


11. származékos ügylet: olyan árualapú vagy pénzügyi eszközre vonatkozó, kereskedési célú vagy fedezeti célú határidős, opciós vagy swap ügylet, illetve ezek további származékai, amelyek


a) teljesítése pénzben vagy más pénzügyi instrumentummal történik,


b) értéke egy meghatározott kamatláb, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetés árfolyama, áru vagy pénzügyi eszköz ára, devizaárfolyam, árindex, árfolyamindex, kamatindex, hitelmérték (bonitás) vagy hitelindex, illetve egyéb hasonló tényezők (mögöttesek) függvényében változik,


c) a keletkezéskor nem vagy csak csekély mértékben igényelnek nettó befektetést más, hasonlóan a piaci tényezők függvényében változó ügyletekhez (szerződésekhez) viszonyítva,


d) pénzügyi rendezésükre előre meghatározott későbbi időpontban, illetve időpontig (a jövőben) kerül sor.


59/D. § (1) A határidős és opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidős ügyletrésze az ügylet zárásáig mérlegen kívüli tételként kerülnek nyilvántartásra a szerződés szerinti kötelezettség összegében, a kötési (határidős) árfolyamon.





2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 1. § Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed


c) a Magyar Köztársaság területén végzett befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási és árutőzsdei szolgáltatási tevékenységre;


5. § (1) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában


17. befektetési szolgáltató: a befektetési vállalkozás és a befektetési szolgáltatási tevékenységet és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is folytató hitelintézet, ide nem értve az elszámolóházat;


18. befektető: az a személy, aki a befektetési szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, árutőzsdei szolgáltatóval, vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja;


34. értékpapír: a forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő befektetési eszköz;


46. független pénzügyi szakértő: olyan könyvvizsgáló, befektetési tanácsadási tevékenység végzésére jogosult személy vagy forgalmazó, aki a vételi ajánlat közzétételének időpontját megelőző három éven belül nem állt megbízásos jogviszonyban sem az ajánlattevővel, sem a vételi ajánlattal érintett részvénytársasággal, sem az ebben, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkező személlyel;


51. hosszú pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg;


59. kereskedelmi tevékenység: befektetési szolgáltató, illetve árutőzsdei szolgáltató által pénzügyi eszköz, illetve áru saját számlára történő adásvétele, cseréje;


64. kockázatvállalás: egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben történő kockázatvállalás, így különösen


b) halasztott pénzügyi teljesítés engedése az ügyfélnek, illetőleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személynek,


79. nyilvános ajánlattétel: értékpapír nyilvános forgalomba hozatala keretében, egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére közzétett eladási ajánlat;


80. nyilvános forgalomba hozatal: az értékpapír nem zártkörű (egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére történő) forgalomba hozatala;


81. nyitott pozíció: a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység, illetőleg árutőzsdei szolgáltatási tevékenység során megkötött, de valamely szerződő fél által nem vagy csak részben teljesített, illetve határidőig helytállási kötelezettséget jelentő ügyletek együttes értéke;


82. nyitva szállítás: olyan átruházható értékpapírral kapcsolatos ügylet, amelynek során az értékpapír és az ellenérték szolgáltatása (átutalása) nem azonos időpontban történik;


84. pénzügyi eszköz: a befektetési eszköz és a deviza;


89. rövid pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg;


92. származtatott (derivatív) ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva);


100. ügyfél: az a személy, aki az e törvény hatálya alá tartozó szolgáltatásokat igénybe veszi;


102. ügyfélszámla: az ügyfélnek vezetett olyan számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetés által keletkezett egyenlegének terhére adott megbízások lebonyolítására szolgál;





81. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenység az alábbi tevékenységek üzletszerű folytatása forintban, illetőleg valutában, devizában a 82. §-ban meghatározott egy vagy több befektetési eszközre:


b) kereskedelmi tevékenység;


(2) Kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység a következő tevékenységek üzletszerű folytatása:


82. § Befektetési eszközök:


b) pénzpiaci eszközök;


d) határidős kamatlábügyletek;


85. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenységet – ha törvény eltérően nem rendelkezik – befektetési vállalkozás és hitelintézet folytathat.


(2) Befektetési vállalkozás az értékpapír-bizományos, az értékpapír-kereskedő és az értékpapír-befektetési társaság (a továbbiakban: befektetési társaság).


87. § (1) Befektetési vállalkozáson kívül más szervezet, illetőleg személy a (2)-(8) bekezdésben meghatározott körben folytathat befektetési szolgáltatási, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet.


(2) A bank a befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek teljes körét folytathatja.


91. § (1) A 81. §-ban és a 83. §-ban meghatározott tevékenységek folytatásához – a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a Felügyelet e törvényben meghatározott engedélye szükséges.





115. § (1) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó szerződés megkötését megelőzően köteles tájékoztatni az ügyfelet a befektetési eszköz, illetőleg a tőzsdei termék árfolyamáról, az ügyletkötést megelőző időszak árfolyam-alakulásáról, piaci helyzetéről, a nyilvános információkról, az ügylet kockázatáról, az ügyfél rendelkezésére álló esetleges befektetővédelmi rendszerről és minden olyan egyéb információról, amely a szerződés megkötése és teljesítése esetén lényeges lehet. A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a tájékoztatás megtörténtét köteles belefoglalni a szerződésbe.


(3) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a származtatott ügyletre vonatkozó szerződés megkötése előtt köteles vizsgálni azt, hogy az ajánlott befektetési eszköz, tőzsdei termék, ügylettípus, befektetési konstrukció megfelelő-e az ügyfél piaci ismeretei és kockázatviselő képessége szempontjából.


(4) Határidős vagy opciós ügylet megkötésére irányuló megbízás elfogadása esetén a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató külön kockázatfeltáró nyilatkozatot köteles tenni, és annak tudomásulvételét az ügyféllel aláíratni, vagy más hitelt érdemlő módon igazoltatni.


(5) A kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell az azonnali ügyletet meghaladó mértékű, a határidős vagy opciós ügylet sajátosságaiból eredő, az ügyfélre háruló különleges kockázatot.





116. § (1) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató köteles vizsgálni az ügyfél kockázatviselő képességét.


(2) Az ügyfél kockázatviselő képességének vizsgálata keretében a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az ügyféltől vagyoni helyzetére vonatkozó írásbeli nyilatkozatot kérhet, továbbá követelheti:


a) írásbeli nyilatkozatának alátámasztására okiratok bemutatását,


b) az üzletszabályzatában előírtakon túl további biztosíték adását, és


c) más befektetési szolgáltatóval vagy árutőzsdei szolgáltatóval való üzleti kapcsolatának feltárását.


117. § (1) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató megbízást kizárólag az üzletszabályzatában rögzített módon vehet fel.


118. § A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató nem javasolhat olyan ügyletet, amely megtévesztő jellege folytán árfolyam-manipulációs célzatú, fiktív árfolyamot eredményez, illetve az ügyfele számára hátrányos.




119. § (1) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a szerződés megkötését megtagadja, ha


d) az ügyfél kockázatviselő képességét nem ítéli megfelelő mértékűnek.


120. § (1) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató összes saját számlás ügyletéről, megbízási szerződéséről, illetőleg megbízásáról egységes folyamatos időrendi nyilvántartást vezet.


173. § (1) A befektetési szolgáltató a tőkeszükségletének meghatározása érdekében a befektetési vagy pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos – ideértve a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési vállalkozások között, illetve a hitelintézetek és az MNB között, illetve a hitelintézetek, illetőleg befektetési vállalkozások és az ÁKK Rt. között befektetési eszközökkel végzett tevékenységet (likviditás- és kockázatkezelési tevékenység); továbbá a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csere ügyletet is -, alapvetően piaci kockázatoknak kitett, a kereskedési portfólióba tartozó befektetési eszközök, áruk pozíciói és az ezekkel kapcsolatos kockázatvállalások nyilvántartására kereskedési könyvet köteles vezetni.





1996. évi CXII. (Hpt.) tv. 77. § (1) A hitelintézet köteles – a kihelyezések és kötelezettségvállalások megalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő – belső szabályzatot kidolgozni és alkalmazni.


(2) Hitelintézet kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet. A szóban kötött pénzpiaci műveleteknél az ügyletkötést írásban vissza kell igazolni.





244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (R.) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól


6. § (1) Az intézmény a tőzsdei határidős ügyletekből származó pozícióit az azoknak megfelelő tőzsdei elszámoló áron köteles értékelni.


(2) Az intézmény a tőzsdén kívüli határidős ügyletekből származó pozícióit a Felügyelet által jóváhagyott belső szabályzata alapján köteles értékelni.


(3) Az intézmény a tőzsdei határidős ügyleteket és a tőzsdén kívüli határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügylet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás (a továbbiakban: fiktív pénzáramlás, fiktív kölcsönnyújtás vagy fiktív kölcsönfelvétel) összetételeként köteles kezelni.


(4) A fiktív pénzáramlás értéke a jövőbeli pénzáramlás jelenértékével egyenlő.


(5) Az intézmény a kereskedési szándékkal tartott repó típusú, határidős kereskedéshez kapcsolódó pozícióit akkor tarthatja nyilván a kereskedési könyvben, ha azok megfelelnek a 3. §-ban foglaltaknak és minden repó típusú, határidős kereskedéshez kapcsolódó pozíciót a kereskedési könyvben tartanak nyilván.


17. § (1) A határidős deviza ügyletet úgy kell tekinteni, mint egy fiktív kölcsönfelvételt abban a devizában, amit az intézmény határidőre eladott és egy fiktív kölcsönnyújtást abban a devizában, amit határidőre vásárolt.





A Ptk. szabályait is megkerüli a hitelező kockázatokat elhallgató magatartása a hitelezéshez fűződő kockázatról [Ptk 205. § (3)]. A szerződésekben a devizakockázatot kiváltó hatások tekintetében felvilágosítást nem adnak a bankok, a kockázat áthárítása pedig a polgári jog citált rendelkezését megkerüli.


A nyilvános feljelentésünk célja az illetékes hatóságok figyelmének felhívása a Btk ba ütköző tevékenységek kivizsgálására, a megfelelő intézkedések megtételére .





Eger 2013 november 24





HUNNIÓ Konföderációs Szövetség


Fiser Tivadar


feljelentő


3394 Egerszalók


Ady E u 21





a jogi háttér Dr Kriston István ügyvéd pénzügyi szakjogász perirataiból származnak

Szólj hozzá

Hozzászólás