A két Uniós Bírósági döntés a Kúria állásfoglalása, valamint azok hatásáról napjainkig.

-összefoglaló-

Jogi forrás Dr. Budaházi János Ügyvéd.
Közététel 2021.03.09

Az első jelentős döntés 2018. szeptember 20-án az úgynevezett C.51-es számú döntés, egy magyar ügy egészen a luxemburgi bíróságig jutott. 
Az Európai bíróság kimondta, hogy nem elég az, hogy az árfolyamkockázatról általánosságban ír a bank így a nem világosan és az adott szerződésre vonatkozó kockázati tájékoztatások tisztességtelen jellegét, minden esetben a magyar Bíróságnak egyedileg kell vizsgálnia.

A tisztességtelenséget a Nemzeti Bíróság vizsgálata, arra jutott, hogy az adott szerződési feltételt nem világosan és érthetően fogalmazták meg.

Az árfolyamkockázatot egyértelműen és kizárólagosan az adósokra terhelték, ami azt jelentette, hogy elég volt, hogy ha egy úgynevezett sablon szövegben szerepelt a deviza alapú hitel kockázatáról szóló tájékoztatás.
Most azonban ideértve az Európai Bíróság döntését, árfolyamkockázattal kapcsolatot feltételnek nem csak alaki és nyelvtani szempontból, hanem konkrét tartalmi vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára.

Minden szerződés esetében az adott ügyre vonatkozóan kellett volna konkrét kockázatelemző tájékoztatást adni.

Ez a szerződések túlnyomó részében egyébként hiányzik, az Uniós Bíróság felhatalmazza, sőt kötelezi a Magyar Bíróságokat, hogy az Európai Bíróság iránymutatásának megfelelő döntést hozzanak, bármely devizahiteles eljárásban. 

„Ezen EU döntés alapján születtek már hazánkban szép számmal nyertes perek” 

A másik döntés az úgynevezett C.118/17 számú döntés, amely 2019. március 14-én született és tulajdonképpen az előző döntésre épül azt konkretizálja.

A döntés kimondja, hogy az Uniós joggal ellentétesek azok a magyar jogszabályok amelyek kizárják az árfolyamkockázattal kapcsolatos tisztességtelen szerződési feltételt tartalmazó deviza alapú kölcsönszerződés visszamenőleges hatályú megsemmisítését.

A szerződésnek megsemmisíthetőnek kell lennie, amennyiben az tisztességtelen szerződési feltétel nélkül nem teljesíthetők. 
Tehát a tisztességtelen feltételek nem keletkeztethetnek kötelezettségeket az adósra nézve, ez a lényege ennek a döntésnek.

A magyar bírói szerveknek a kialakult helyzetre reagálni kellett, így a Kúria április 10-én az érvénytelenségi perek vizsgálatára egy konzultációs testületet állított fel.

– A testület végre lerombolta az adósokra terhelt egyoldalú árfolyamkockázatot, ha az nem volt világosan és érthetően megfogalmazva és a teljes szerződés semmisségét kell eredményeznie. 
A tájékoztatás – összhangban az Európai Unió Bíróságának vonatkozó iránymutatásaival – akkor megfelelő ha abból kitűnik, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa, vagyis a törlesztő részlet akár jelentősen is megemelkedhet, valamint ha abból kitűnik, hogy az árfolyamváltozás lehetősége valós, az a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet. 

– A tájékoztatásból egyértelműen ki kell tűnnie nem csak annak, hogy az árfolyamváltozással számolni kell, hanem annak is, hogy az nem elhanyagolható mértékű kockázatot jelent, és nem csak elhanyagolható mértékben növelheti a törlesztő részleteket.

A döntéseket a megindított perek esetében minden esetben a magyar Bíróságnak kell kimondania, azonban nem hagyhatják figyelmen kívül a Kúria álláspontját.
„Sajnos még mindig nem várható olyan kormányzati intézkedés, mint amilyen például Horvátországban is volt, ami egységesen rendezné a devizahitel károsultak helyzetét.
Jelenleg is a devizahitel károsultaknak minden ügyben egyedileg peres eljárást kell kezdeményezniük.”

Milyen jogkövetkezményekkel járhat egy nyertes per?

“DEVIZÁSOK” FIGYELEM! IGAZOLHATÓ AZ ÁRFOLYAMKOCKÁZATTAL KAPCSOLATOS MEGTÉVESZTÉS!

A tisztességtelen szerződés jogkövetkezménye lehet, akár a szerződés teljes semmissége, ami azt jelenti, hogy a banknak a Kúria ajánlása alapján kell elszámolni.
„Ez a gyakorlatban óriási előnyt jelent azt adós számára.

Hangsúlyozni szeretném, ha már egy ideje nincs fizetve a törlesztő részlet, akkor veszélyben van az ingatlan!

A bankok nem fizetés esetén folyamatosan bontják fel a szerződéseket, adják át faktoring, illetve behajtó cégeknek az ügyeket, illetve bírósági végrehajtást kezdeményezhetnek. 
„Főleg a jelzálog alapú hitelt felvett személyek vannak veszélyben. „

A per vagy peren kívüli egyezség életmentő lehet a súlyosan eladósodott, hitelét fizetni nem tudók számára.
A végrehajtási eljárás a per megindításával felfüggeszthető, illetve akár megszüntethető is.

Abban az esetben, ha már felmondták a hitelüket, akkor egy percig se várjanak, mert nincs biztonságban az ingatlanuk. Az árverezés lezárása előtt is van remény az ingatlan megmentésére.
A bankok behajtó cégek és a faktor cégek érzik a vesztüket, mert hirtelen megnőtt a kompromisszum készségük és a korábbi időszakkal ellentétben ma már sok esetben az „adós” számára igen kedvező egyezségek születnek. 
A bankoknak nem hiányzik a peres eljárás a vesztett per hiszen azzal meghoznák a devizakárosultak sokaságának a pereskedési kedvét és ezt érdemes most kihasználni. 

Jogi probléma esetén keressenek bizalommal 
Dr. Budaházi János egyéni ügyvéd („polgári és büntető jogász”), 
Ügyvédi aliroda elérhetősége: 2030 Érd, Mályva utca 14. Tel: 06-70-632-3583 
Ügyfélfogadás kizárólag telefonos egyeztetés után lehetséges.