Az alapvető tudnivalók:

1. A végrehajtó tevékenysége ellen végrehajtási kifogást nem lehet benyújtani a kölcsönszerződés érvénytelensége miatt. El fogja utasítani a bíróság .

2. A végrehajtóval  vagy a követeléskezelővel nem lehet úgy egyezkedni, hogy nincs beadva az érvénytelenségi per.

Az az adós aki ezt így próbálja megalázó helyzetbe kerül és semmilyen eredményt nem fog tudni elérni. Nincs fegyver a kezében amivel a követeléskezelőt kedvező egyezségre tudná rávenni.
Ha olyan ügyvédhez fordul az adós aki nem adja be a pert hanem rögtön egyezkedni akar , az a bank embere (vagy egyszerűen csak nem tud megírni egy keresetet)

Ha az érvénytelenségi  perben kérik a végrehajtási per felfüggesztését is azt alaposan meg kell indokolni a jogszabályi előírásoknak megfelelően.
Ha a bíróság felfüggeszti a végrehajtást azt a követeléskezelő megfellebbezheti de a felfüggesztésre a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

Ha egy végrehajtásnál felfüggesztésnek van helye akkor azt a végrehajtó meg is szünteti. Kiállítja a rész-díjjegyzéket , amiben az összes végrehajtói költség fel van sorolva, és megküldi a bíróságnak. Arról, hogy ezt az eljárás végén kinek kell megfizetni a bíróság dönt (a pervesztes félnek).

Ha a jogerős vh felfüggesztésig az adós számlájára már inkasszőt tett a végrehajtó akkor bármilyen ezen számlára beérkező összeg végrehajtó letéti számlájára kerül és ott "dekkol" egészen az eljárás végéig, nem fizethető ki a végrehajtást kérőnek, de az adósnak se.

A bíróság csak akkor utasíthatja el a C-932/19 uniós döntésig való tárgyalás felfüggesztést ha arra hivatkozik, hogy a DH2 törvény nem engedi az érvénytelenség esetén jogkövetkezményként az eredeti állapot helyreállítását csak az érvényessé nyilvánítást. Ez azonban szembe megy az uniós jog elsőbbségét kimondó uniós szabályokkal amelyre a fellebbezésben lehet hivatkozni. Vagyis arra, hogy azért csak az árfolyamkockázati kérdésben döntött a bíróság mert jogszabálysértően nem vette figyelembe az uniós jogszabályokat és a DH2 törvényt azok fölé helyezte.

Alapvető tudnivalók 2.

Ha valakinek a szerződése az új Ptk hatálybalépése előtt készült akkor a régi Ptk az irányadó a perben.

Ha egy ügy a régi Polgári perrendtartás idején indult akkor arra a régi Pp az irányadó (2018 előtt)
A régi Pp szerint az elsőfokú tárgyalás berekesztéséig lehet keresetet módosítani kivéve ha Törvényszéken indul az ügy (tisztességtelen szerződési feltételek) és az alperes már előterjesztette az ellenkérelmet.
Ekkor már csak az alperes beleegyezésével módosítható a kereset.

Az új Pp esetén perfelvételi szakban lehet csak a bizonyítékokat előadni utána már az érdemi tárgyalás kezdődik vagyis a becsatolt bizonyítékok alapján folyik a per.
A bíróság nagyon hálás azért, ha egyszerű, egyértelmű, világos keresetet tárnak elé. Nem szeretik a kimásolt törvényszövegekkel teletűzdelt , jogászkodó beadványt aminek se füle se farka.
Ezek a beadványok az ügyfél becsapására irányulnak, látszatmunkát jelentenek.

Nagyon egyszerűen meg kell fogalmazni azt ,hogy mi a kérelem, meg kell jelölni a jogi alapjait, le kell írni a történteket és összefüggésbe kell hozni azzal, hogy miért jelent jogsérelmet.
A jó keresetlevél mindig egyszerűen fogalmaz de ez nem azt jelenti, hogy nincs benne minden szó ami mögött sok oldalnyi jogszabály van.
Például elég ha valaki a terjedelmes részletezés helyett csak annyit ír, hogy a szerződéskötéskor az adóst csak minimális  árfolyamváltozásról tájékoztatták amely nőhet de csökkenhet is.

Ez a mondat több oldalas érvelést vált ki hiszen be kell hogy vonzza a bíró tudatába azt, hogy a le-és föl ingadozás hosszútávon kiegyenlíti az árfolyam mozgást ezért nem jelenthetett az adós számára veszélyt a kölcsön felvételekor egy ilyen megfogalmazás vagy tájékoztatás.

Tehát olyan egyszerű mondatok kellenek amelyek szintetizálnak (magukba olvasztanak) több jogszabályt anélkül, hogy ezeket részletesen kifejtené a kereset.
Ez a legmagasabb szintű jogászi gondolkodás, erre csak a tapasztalt, sok ítéletet elolvasó ügyvédek képesek.

Nagyon sok keresetben a felek nevén és a tartozás összegén kívül szinte csak előre gyártott törvényszövegek, uniós ítéletek vannak.
Ugyanezeket olvassák fel a tárgyalóteremben is amikor nyilatkozni kell. 

A másik nagyon fontos szakmai alap a banki ügyintézők célirányos kérdezése ami egy külön szakma. Előbb emberileg kell  a tanút megközelíteni majd látszólag jelentéktelen kérdésekkel egy olyan pályára állítani amelyről már nincs letérés . Ha az alkalmazott észleli a csapdát akkor már késő mert az elején tett nyilatkozatával nem mehet szembe. Mindenképpen hiteltelenné válik. 
A kereset igényes megírása és a tanú megfelelő kérdezése általában együtt járnak.

Aki összeollózott keresetet ad be az a banki alkalmazottat sem tudja sarokba szorítani. Ilyenkor kimaradnak a ziccerek és ez sokba kerülhet a végén. Dr. Szabó V. László ügyvéd