DEVIZAKÁROSULTAK! MŰKÖDIK AZ ELÁLLÁS!

[good_old_share]

Az alábbi írás Gulya Tibor Facebook oldaláról származik. Azt változtatás nélkül tesszük közzé! (Kérjük a megosztást)

A Kúria ítéletének elállást taglaló részét ismét közzéteszem, hogy mindeki számára érthető és világos legyen, hogy ez az igazság és ha ettől a bank megpróbál eltérni és az elállást követően a már nem létező szerződést felmomdani, akkor a Kúria döntését próbálja meg semmibe venni.

Kiváncsi leszek arra, hogy ezt a bíróságok hogy fogják értékelni. Abban biztosak lehetnek önök, hogy az a közjegyző aki miután az elállást tényét okiratba foglalta és ezt követően egy már elállt szerződés vonatkozásában kiállított felmondásra kiállítja mégis a záradékot, az megfogja tudni milyen álmatlanúl forgolódni, riadtan ébredni, mert én biztos, hogy sok álmatlan éjszakát fogok okozni nekik. Épp ezen dolgozunk, hogy azok a közjegyzők aki merik a bátorságot venni erre, azok megkapják méltó büntetésüket a visszaélésük kapcsán.

Ne képzelje egyik se, hogy ezt tétlenűl nézzük. Ezt azért merték megtenni eddig, mert tudták hogy bebörtönöztek és remélték jó sokáig fent marad ez az állapot, de tévedni emberi dolog. Most hogy kint vagyok ennek a sunyi intézkedésnek a megtesszük ügyvédeink segitségével az ellenlépését és meglátjuk kinek van igaza.

Ime az itélet azon része mely az elállás kérdéskörébe ad pontos magyarázatot a Kúria részéről. Kérem, hogy ne tegye hozzá senki gondolatai, mert még én sem vagyok jogosúlt erre, így nem is teszem, mert nem kell. A döntés tiszta, világos, tényszerű és válasszal szolgál arra, hogy mi pontosan az elállás jogkövetkezménye. Ez számít és nem mások gondolata. Ezt nem egy gondolat, hanem jogegységi határozat a Kúria részéről, amibe senki nem magyarázhatja bele saját gondolatait, mert a bíróság kötve van a Kúria állásfoglalásához. Ti se tegyétek, hanem fogadjátok el, mert ma ez az igazság.

A Kúria kimondta, hogy elállás esetében nincs ellenkeresetnek lehetősége, ami azt jelenti a devizaszerződéstől való elállás esetén, hogy a bank nem tud keresetet előterjeszteni, csak az elállást támadhatja meg. Ha nem teszi, az bizony érvényes és semmilyen magyarázat nem képes ezen változtatni. Köszönöm, hogy meghallgattak. Tisztelettel Gulya Tibor

A Kuria állásfoglalásának pontos szövege:

A Ptk. 320. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az elállás a szerződést felbontja, míg a 319. § (3) bekezdése alapján a szerződés felbontása esetén a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg. A Ptk. 319. § (3) bekezdése értelmében abban az esetben, ha a szerződés felbontására kerül sor, a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.
Alaptalanul sérelmezte az I.r. és II.r. felperes, hogy a beszámítás szabályaira (Ptk. 296. § (1) és (2) bekezdés, 297. § (4) bekezdés) figyelemmel a bíróság a Pp. 215. §-át megsértve járt el, amikor az elállás jogkövetkezményeként alkalmazott elszámolás körében viszontkereseti kérelem hiányában marasztalta őket.

A bírói gyakorlat egyöntetű abban, hogy a szerződéstől való jogszerű elállás esetén a bíróságnak a szerződéskötést megelőző állapot visszaállítása során az ellenérdekű fél részére visszajáró szolgáltatásról rendelkeznie kell, amely nem mellőzhető akkor sem, ha a fél ilyen tartalmú kérelmet nem terjesztett elő (BH 2012.94.). Az elállás jogszerűségének megállapítása esetén a már teljesített szolgáltatások visszatérítése iránt hivatalból kell dönteni (Legfelsőbb Bíróság, …), ami azt jelenti, hogy elállás miatti szerződés felbontás esetén a szolgáltatások kölcsönös visszaadásáról a bíróság viszontkereset vagy ellenkérelem hiányában is rendelkezni köteles (Legfelsőbb Bíróság …). A felperesek elállásra alapított keresete önmagában megalapozta a bíróságnak azt a kötelezettségét, hogy döntsön az alperes részére visszajáró szolgáltatásról.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

A jogerős közbenső ítélet anyagi jogerejéből (Pp. 229. § (1) bekezdés) következik, hogy a felperesek szerződéstől való elállása jogszerű volt. Erre tekintettel a már teljesített szolgáltatásokat a Ptk. 320. § (1) bekezdése és 319. § (3) bekezdése értelmében kölcsönösen vissza kell téríteni.

A felperesek szerződéskötést megelőző állapot visszaállítására irányuló keresete csak úgy teljesíthető, ha a bíróság az alperes részéről történő egyidejű visszaszolgáltatási kötelezettségről is rendelkezik. Az e körben irányadó bírói gyakorlatot ennek megfelelően foglalta össze a Kúria a hibás teljesítéssel kapcsolatos egyes jogalkalmazási kérdésekről szóló 1/2012.(VI.21.) PK vélemény 9. pontjában.
Ennek megfelelően téves a felperesek Ptk. 296-297. §-aira történő hivatkozása.

A beszámítás anyagi jogi jogintézménye és a beszámítási kifogás egymástól eltérő jellegén túlmenően ugyanis a fentiek szerint az elállási jog jogszerű gyakorlása esetén elszámolási kötelezettség keletkezik, ami – anyagi jogi igények beszámítása vagy a keresettel szembeni védekezés körében érvényesülő beszámítási kifogás hiányában is – a már teljesített szolgáltatások kölcsönös és egyidejű visszatérítési kötelezettségének kimondását jelenti.
A szerződés visszamenő hatályú megszűnése következtében lényegében a szerződéskötés előtt fennállott helyzet helyreállítására kerül sor. Ugyanaz a jogi helyzet áll tehát fenn, mint az érvénytelenség körében az eredeti állapot helyreállítása során. A bíróság csak akkor tud eleget tenni a Ptk. 319. § (3) bekezdésében foglaltaknak, ha – kifejezett joglemondás hiányában – gondoskodik mindkét fél szolgáltatásának visszaadásáról. Az érvénytelenség körében történő eredeti állapot helyreállítása során a szerződéskötés előtt fennállott állapot helyreállításához nincs szükség az alperes viszontkeresetére vagy ellenkérelmére. A szerződéskötés előtt fennállt állapot ugyanis fogalmilag csak akkor állítható helyre, ha mindkét fél visszaadja az általa kapott szolgáltatást (2/2010. (VI.28.) PK vélemény 7. pontja).

Az elállás és a szerződés érvénytelensége esetén alkalmazandó jogkövetkezmények azonban csak annyiban hasonlatosak egymáshoz, hogy az eredeti állapot helyreállítása tekintetében hasonló dogmatikai elvek figyelembe vételével van helye a már teljesített szolgáltatások visszatérítéséről rendelkezni, azonban e dogmatikai hasonlóság nem jelenti azt, hogy elállás jogkövetkezményeként a szerződés érvénytelenségének megállapítása körében figyelembe vehető egyéb jogkövetkezmények, így az érvényessé vagy hatályossá nyilvánítás és ezek melletti elszámolás szóba kerülhet. – Gulya Tibor.