"DEVIZAKÁROSULTAK"! HAMAROSAN DÖNT AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG.
[good_old_share]
Fontos Európai Bírósági döntés, illetve ítélethirdetés várható a napokban, amely nagymértékben befolyásolhatja a magyarországi „deviza”-károsultak további sorsát.
A HitelSikerek foglalta össze azokat a tudnivalókat, amelyek a közelgő EB döntéssel kapcsolatosak.
Alább olvashatod az összefoglalót, melyet változtatás nélkül közzéteszünk.
C-51/17 döntésre várva.
Kedves Olvasóink!
9 nap múlva az Európai Bíróság ítéletet hirdet a C-51/17 ügyben, melyet a deviza alapú kölcsönszerződésekben érintettek, mint sorsfordító döntésként várnak.
Emlékeztetőül az ügyről az alábbiakban az Európai Unió Bíróságának hírlevelében megjelent összefoglalást adjuk közre:
2018. szeptember 20. csütörtök Ítélethirdetés a C-51/17 OTP Bank és OTP Faktoring A devizahitel-szerződések egyes feltételeinek az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal való összhangja. Az ítéletről sajtóközlemény készül
A devizahitel-szerződések egyes feltételeinek tisztességtelenségével kapcsolatban az Országgyűlés több törvényt is elfogadott, amelyek célja az e feltételek által sújtott hitelfelvevők méltánytalan helyzetének rendezése volt.
A magyar jogalkotó először is a pénzügyi intézmények javára e szerződések által fenntartott egyoldalú szerződésmódosítási jog, valamint az ezen intézmények által alkalmazott árfolyamrés tisztességtelenségének a kérdését rendezte, majd a tisztességtelen szerződési feltételeken alapuló fogyasztói túlfizetések elszámolására kötelezte a kérdéses intézményeket, végül pedig rendelkezett a fogyasztói tartozások forintosításáról.
A jogalkotó azonban érdemben nem változtatta meg a devizahitel-szerződések azon rendelkezéseit, amelyek szerint a forint és a kölcsönügylet alapjául szolgáló deviza árfolyamának a fogyasztó kárára történt megváltozásából előálló többletköltségeket egyedül a fogyasztó köteles viselni.
A Fővárosi Ítélőtábla egy előtte folyamatban lévő ügyben jelenleg azt vizsgálja, hogy a devizahitel-szerződéseknek az árfolyamkockázat viselését kizárólag a fogyasztóra hárító rendelkezései az uniós fogyasztóvédelmi szabályok (egészen pontosan a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv) által tiltott, és így a fogyasztó számára kötelezettséget nem jelentő tisztességtelen feltételnek minősülnek-e.
Ezzel összefüggésben a magyar bíróság több kérdést is feltett az Európai Bíróságnak az irányelv értelmezésével kapcsolatban.
Miután az irányelv kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a szabályai nem alkalmazhatóak a törvényi rendelkezéseket átvevő szerződési feltételekre, a Fővárosi Ítélőtábla szeretné megtudni, hogy az a tény, hogy a devizahitel-szerződések tartalmát a jogalkotó a fent említett törvényekkel lényegesen megváltoztatta, úgy, hogy gyakorlatilag fenntartotta az árfolyamkockázatnak a fogyasztókra történő hárítását, kizárja-e az e szerződések árfolyamkockázatra vonatkozó feltételei tisztességtelenségének az irányelv alapján történő vizsgálatát.
A magyar bíróság azzal kapcsolatban is iránymutatást vár, hogy a pénzügyi intézmények a devizahitel-szerződések megkötésekor eleget tettek-e a világos és érthető megfogalmazás követelményének azzal, hogy a fogyasztóknak csupán általános jellegű tájékoztatást adtak a devizában való eladósodás kockázatairól, anélkül hogy, egyrészről, például a svájci frank vonatkozásában tájékoztatták volna őket e deviza azon sajátosságáról, hogy árfolyama pénzügyi válságok idején a tapasztalatok szerint jelentősen felértékelődik, vagy, másrészről, információkat szolgáltattak volna a világ pénzpiacain 2007-től tapasztalható azon, általuk ismert bizonytalan helyzetről, amely egy ilyen válság kirobbanásához vezethetett.
Ez utóbbi kérdés megválaszolása egyrészt annak eldöntéséhez szükséges, hogy az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó és a devizahitel-szerződések egyik fő tárgyának tekinthető feltétel tisztességtelen jellege egyáltalán vizsgálható-e az irányelv fényében, mivel az uniós jogszabály a szerződések fő tárgyával kapcsolatban csak akkor engedi meg a tisztességtelenség vizsgálatát, ha az e tárgyra vonatkozó feltételek nem világosak és/vagy nem érthetőek.
Másrészt pedig a fogyasztó tájékoztatása minőségének és mélységének kihatása van annak megítélésére, hogy az árfolyamkockázat egészének az adósokra történő hárítását előíró szerződéses rendelkezés tisztességtelennek minősül-e.
A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/
Végül a Fővárosi Ítélőtábla arra a kérdésre is választ vár, hogy az árfolyamkockázatnak, az árfolyamrésnek és a pénzügyi intézményt megillető egyoldalú szerződésmódosítási jognak a devizahitel-szerződésekbe való egyidejű beépítése azzal a hatással járt-e, hogy a fogyasztó – az irányelv követelményeivel ellentétes módon – ténylegesen nem láthatta előre a fizetési kötelezettségeit.
Az Európai Bíróság egyébként a Romániából érkezett Andriciuc és társai ügyben tavaly szeptemberben meghozott ítéletében már részben választ adott a magyar bíróság által feltett kérdésekre.
Háttéranyagok
A HitelSikerek által összegyűjtött az Európai Bíróságok előtt lévő ügyek listája elérhető itt: Európai Bíróságok.
A „deviza”-hiteles probléma megoldását nagymértékben segítheti az, ha minél többen értesülnek róla! Olyanok is, akiket esetleg közvetlenül nem érint. Te azzal is sokat segíthetsz, ha a „devizás” cikkeinket, videóinkat megosztod!
[good_old_share]
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
